Kéri László: az emberek érzik a vérszagot, börtönben, rabláncon akarják látni a felelősöket

Magyar gazdaság és társadalompolitika 2025-ben címmel tartott előadást Dunaszerdahelyen, az NFG klubban Kéri László politológus és felesége, Petschnig Mária Zita közgazdász. Az ország gazdaságáról értelemszerűen Petschnig Mária Zita beszélt, míg Kéri a Magyar Péter és a Tisza párt megjelenése utáni politikai helyzetet elemezte 6 hónappal a jövő évi parlamenti választás előtt. 

Zsákutcában az ország 

Petschnig szerint az Orbán-kormányok az elmúlt 15 évben zsákutcába vitték Magyarországot, amit az is jelez, hogy nemhogy felzárkóznia nem sikerült az Európai Unió fejlett országaihoz, hanem még a volt szocialista országok is sorra előzték meg őt. „Minimális felzárkózás történt a 2010-2019 között, viszont a 2020-2024-es időszakban ez teljesen leállt, majd idén már alacsonyabb a magyar gazdasági növekedés, mint az uniós átlag” – magyarázta Petschnig. 

Szerinte ennek több oka is van, de az egyik, hogy Orbán a tudásalapú gazdaság helyett a munkaalapú gazdasági modellt erőlteti már 2010 óta, ami abban is meglátszik, hogy százmilliárdokat von ki az oktatási rendszerből. A másik hiba szerinte, hogy az utóbbi években egy lábra állította a gazdaságot: mindent az akkumulátorgyártásra épített, ami egyelőre csak veszteséget termel. 

Petschnig szerint egyáltalán nem kell csodálkozni a magyar gazdaság földbe állásán. 

„Az uniós támogatások elapadása a GDP 4 százalékának megfelelő pénzt vont el, az adósságszolgálat a magas államadósság és az ugyancsak magas kamatok miatt további 5 százalékot visz el a GDP-ből”

 – magyarázta a közgazdász. 

15 hónap alatt nagyobb változás, mint 20 év alatt 

Kéri László szerint a várható változást az alapozza meg, hogy az elmúlt 15 hónapban a társadalom nagyobbat változott, mint az azt megelőző 20 évben. Szerinte ehhez több körülmény együttes hatására volt szükség. Az egyik az, hogy a gazdaság rossz helyzete az ország nagy részét sújtja. Úgy véli, erre jó példa, hogy a lakosság alsó 50 százalékának kezében csak a megtakarítások kevesebb mint 10 százaléka van, míg a felső 10 százalék kezében 72 százalék összpontosul. „Ebben a tekintetben az uniós országok élcsoportjába tartozunk” – magyarázta Kéri. Ez okozza azt is, hogy az utóbbi évek rekordinflációja nagyon súlyosan érintette a lakosság nagy részét. 

„Egy kétmillió forintos fizetésből mindegy, hogy 250 ezer vagy 280 ezer forintot költenek élelmiszerre, de egy 280 ezer forintos fizetés esetében nem mindegy, hogy 150 ezret vagy 100 ezret kell élelmiszerre költeni”

 – hozott példát a politológus. 

Újra érdekli az embereket a politika 

A társadalom változását mutatja szerinte az is, hogy a lakosság egyre nagyobb része érdeklődik a politika iránt. „A nagy online portálok napi látogatóinak száma a havi 120 ezerről félmillióra nőtt, ami négyszeres növekedés” – támasztotta alá Kéri. Az is a kormányváltás irányába mutat szerinte, hogy a lakosság 64 százaléka akar változást, igaz, ez nem azonos a kormányváltással. „Biztosan vannak köztük olyanok is, akik beérnék azzal, hogy a Fidesz másként csinálja” – mondta Kéri. Úgy véli azonban, hogy a többség valódi változást, „rendszerváltást” akar. 

„Az emberek érzik a vérszagot, a szeretnék lecsukva, rabláncon látni a jelenlegi helyzet felelőseit”

 – mondta az elmúlt másfél év országjárására hivatkozva a politológus. A házaspár a Tisza szigetek rendezvényein fellépve mutatja be az ország aktuális gazdasági és társadalmi helyzetét, Kéri szerint azonban a Tisza párthoz nincs közük. 

Karácsonyra kiderül, nyerhet-e a Tisza 

A politológus úgy véli, néhány hónapon belül kiderül az is, hogy a Tisza párt képes lesz-e választási sikerre váltani a jelenleg a közvélemény-kutatásokban mutatkozó előnyét. 

„Magyar Péter október 23-án kezdi meg a képviselőjelöltek bemutatását, utána kiderül, hogy a jelöltek képesek-e helyben támogatottságot szerezni”

 – magyarázta a politológus. Úgy véli, ez karácsonyig kiderülhet. 

Szerinte 70 egyéni körzetet kell a Tisza pártnak megnyernie a 106-ból, és akkor megszerezheti a kétharmadot a 200 fős Országgyűlésben. A 106 egyéni választási körzet mellett a többi képviselői helyet a listákra leadott voksok alapján osztják fel a pártok között. A magyar választási rendszer olyan, hogy 30-35 százalékos eredménnyel már kétharmadot lehet elérni. „Ezt a Fidesz szabta magára, de most a Tisza élhet vele” – jelentette ki Kéri. 

Kisebb korrekció a határon túli politikában 

A kormány határon túli magyarokhoz fűződő politikájában csak kisebb változásra számít a politológus. 

„A Fidesz a határon túli politikája azon alapul, hogy az évek során kiépítette a maga klientúráját”

 – magyarázta Kéri. Szerinte az erdélyi példa mutatja, hogy az évi 14-15 milliárd forint támogatás 90 százaléka egy szűk kör kezébe kerül. Magyar Péter ezt a rendszert akarja felülvizsgálni, a Fidesz köré épült klientúrát lebontani. 

„Az eddigi nyilvános megszólalásai alapján azt látom, hogy nem akarja megszüntetni a határon túliak támogatását, de erősen felül akarja vizsgálni a rendszert”  – mondta a politológus. 

Abban viszont sokkal nagyobb változást lát Kéri, ahogyan Magyar Péter a külföldre, Nyugat-Európába költözött magyar állampolgárokat kezeli.

 „Magyar is hosszabb ideig élt külföldön, Brüsszelben dolgozott, ezért teljesen máshogy viszonyul a nyugaton élő magyarokhoz, alapvetően számol velük, ami Orbán Viktorra nem jellemző”

 – mondta a politológus. Ezt mutatja szerinte az is, hogy nagy nyugat-európai városokban, például Münchenben vagy Berlinben sorra alakulnak a Tisza szigetek.