Katonákat Ukrajnába, meg sem történt merénylet, a Nyugat az ellenség – így próbálják átverni Önt a háttérből

A Hoaxy a podvody (Álhírek és átverések) projekt második alkalommal térképezte fel a dezinformációs helyzet alakulását Szlovákiában. A kiadvány 50 oldalon elemzi részletesen a tavalyi év legerősebb dezinformációs narratíváit.

Mivel a szlovákiai közélet két legmeghatározóbb eseménye 2024-ben a Robert Fico kormányfő elleni merénylet és a köztársaságielnök-választás volt, az alábbiakban ezekre fókuszálunk, de az orosz propaganda fékevesztett erősödését sem hagyhatjuk figyelmen kívül.

Az ellenzék tehet mindenről?

David Púchovský, a projekt vezetője szerint még ha meg is próbáltak érzékenyen és hatékonyan kommunikálni az állami hatóságok a merénylet kapcsán, nem jártak túl sok sikerrel. Tehát, ha akaratuk ellenére is, de hozzájárultak a dezinformációs narratívák kialakulásához – 

ezek alapja pedig nem volt más, minthogy a merénylet meg sem történt.

Ennek egyik legfőbb oka, hogy a miniszterelnök egészségi állapotáról elsősorban a kormány politikusai tájékoztattak. Ez azért jelent problémát, mert politikai hovatartozásuk miatt egyesek megkérdőjelezték kijelentéseik tartalmát. Magyarán nem független szakértők, hanem elkötelezett politikusok kijelentéseire kellett hagyatkozni.

A kétségek eloszlatása szempontjából az sem bizonyult szerencsésnek, ahogy Fico első ízben a merénylet után megnyilvánult.

Egyrészt a gyors felépülése sokak számára nehezen volt hihető, tekintettel arra, hogy milyen súlyos sérülésekről beszéltek a kormány tagjai. Másrészt nem társadalmi megbékélést hirdetett a kormányfő: egyértelműen az ellenzéket hibáztatta. Ez pedig többek között olyan narratíváknak ágyazott meg, mint például:

• a merénylő felesége ukrán,
• egy képen szerepel ellenzéki politikusokkal,
• a Slovenskí branci nevű félkatonai csoport tagja volt (csak a
  rendezvényén szólalt fel),
• egy ismeretlen személy törölte a támadó Facebook-profilját.
   

A Hoaxy a podvody arra is felhívta a figyelmet jelentésében, hogy többen manipulálták az információkat annak érdekében, hogy bizonyítsák az elkövető kapcsolatát konkrét ellenzéki vagy parlamenten kívüli pártokkal, mégpedig a nyilvános gyűléseken való részvételei alapján. 

Tényleges kapcsolatot viszont a bűnüldöző szervek nem állapítottak meg, még egy évvel a támadás után sem.

Mindeközben Oroszország – nem túl meglepő módon – gyorsan saját céljaira kezdte felhasználni az eseményt. Az orosz állami média a merényletet a Nyugat hanyatlásával hozta összefüggésbe, az Egyesült Államokat pedig azzal vádolta, hogy befolyásolni akarja a nyomozást.

Az állami Russia Today vezetője például azt fejtegette, hogy a támadás azért történhetett, mert Fico volt az, aki szerint „a különleges katonai művelet az ukrán neonácik akciói miatt indult és Putyinnak nem volt más választása”. Az orosz dezinformációs kampányt azonban a szlovák szervek egyáltalán nem kommentálták.

Korčok háborúpárti és elcsalják az eredményeket?

A 2023-as parlamenti választásokkal ellentétben külföldi elemek az államfői kampányba nem igazán avatkoztak be – az álhíreket hazai szereplők dolgozták ki és terjesztették. Margóra érdemes megjegyezni, hogy mindezt a szolidaritás jegyében, hiszen olyan hoaxgyárosok fogtak össze, akik korábban szóba sem álltak egymással.

A leglátványosabb hoax az az állítás volt, miszerint Szlovákia elnöke önkényesen mozgósíthatja a katonaságot, és háborúba küldheti az itt élőket.

Ezt a kitalált hatáskört később konkrét jelöltnek – Ivan Korčoknak – tulajdonították, azt állítva, hogy megválasztása esetén háborúba küldene minket Ukrajnába. A riogatás és a félelem pedig erős fegyver. A dezinformációs kampányban felhasználtak egy képet például, ahogy egy anya búcsút vesz a háborús frontra induló fiától – a fotó valójában Ukrajnából származott.

Egyébként a Hoaxy a podvody projekt már az elnöki kampány megkezdése előtt figyelmeztetett arra, hogy nagy eséllyel dobják majd be a konspirátorok ezt az álhírbombát, mivel 2022-ben Csehországban is bevetették a köztársaságielnök-választáson.

A másik nagyon sikeres hoax szerint – ami gyakorlatilag tradicionális átverésnek tekinthető minden választás során – meghamisítják az eredményeket. 

A legismertebb összeesküvés-elmélet az ESET technológiai vállatot akarta felelőssé tenni a „csalásért”. Ahogy a Hoaxy a podvody a statisztikai hivataltól megtudta, az ESET nevű cég semmilyen módon nem vett részt egyetlen választás lebonyolításában sem, és nem is szállított olyan szoftvert, amellyel a szavazatszámlálás menetét manipulálni lehetett volna. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a szavazathamisítástól talán a szlovákiai Nyugdíjasok Egyesülete (Jednota dôchodcov) tartott leginkább – állásfoglalásukkal elég nagy pánikot keltve.

Volt azonban egy korábban nem tapasztalt jelenség is. 

A dezinformációs szereplők létrehoztak ugyanis egy weboldalt www.ivankorcok2024.sk néven, ami ránézésre úgy hatott, mintha Korčok hivatalos honlapja lenne, de a célja valójában az volt, hogy lejárassa a jelöltet – a valósághoz pedig semmi köze nem volt.

És volt még itt pár érdekes álhír:

• 500 eurót fizetnek annak, aki Korčokra szavaz.
• A szavazóhelyiségbe a választóknak saját tollat kell vinniük, mert az ott található tollakkal leadott szavazatot ki lehet majd radírozni.
• Csak piros színű lehet a pecsét a szavazólapon – ha kék, nem lesz érvényes.

Jó pár hoaxot sorolhatnánk még, ami hatással lehetett a választási kedvre és a végeredményre is. 

Mindezek „szépsége” abban rejlik igazán, hogy amint eldőlt, ki lesz az elnök, azonnal leállt a dezinformációs narratívák terjesztése.

Az oroszok már megtámadtak, csak nem vesszük észre

Az elemzés alapján azt mondhatjuk, hogy 2024-ben az orosz propaganda Szlovákiában korábban nem látott mértékben terjedt, köszönhetően az állami stratégia hiányának és egyes vezető politikusok aktív vagy passzív közreműködésének. A propaganda célja egyértelmű volt: a nyugati szövetségesek (EU, NATO) iránti bizalom megingatása, az oroszbarát attitűd erősítése és Ukrajna démonizálása.

A kampányban elterjedt dezinformációk közé tartozott:

• az ukrajnai háború relativizálása („Kijevben nincs is háború”),
• Zelenszkij démonizálása (vagyona, legitimitása, „gyermekkereskedelem”),
• a menekültek kriminalizálása (pl. hogy ők hozták be a fekete himlőt vagy kihasználják az egészségügyet),
• a nyugati országok háborús szándékainak felnagyítása, félelemkeltés a III. világháborúval,
• az ukrajnai társadalom neonáciként való bemutatása.

Számos konkrét hoax is terjedt, pl. hogy az ukránok gyerekeket árulnak szerveikért, hogy francia katonák titokban harcolnak Ukrajnában vagy hogy Moldova csatlakozni akar Oroszországhoz. 

A cél mindvégig az volt, hogy a társadalomban bizalmatlanságot és félelmet keltsenek, végső soron a szlovákiai közvéleményt Oroszország felé terelve.

Kiemelten fontos szerepet játszottak ebben oroszbarát – magukat alternatívnak nevező – médiumok, mint a TVOTV.sk, amely egy kilenc országot lefedő, összehangolt propagandahálózat része. A hálózat minden tagja ugyanazokat az oroszbarát üzeneteket teszi közzé ugyanabban az időpontban, különböző nyelveken. Ez önmagában is bizonyítja a központi koordinációt és az orosz állami propagandagépezet hibrid műveletét. A kilenc Telegram-fiók:

• TVOTV.sk (Szlovákia)
• Selský rozum (Csehország)
• Olej w Głowie (Lengyelország)
• Anto Boyle Channel (Írország)
• Die Stimme der Vernunft (Németország)
• Sale in Zucca (Olaszország)
• Robuste bon sens (Franciaország)
• Los pies en la tierra (Spanyolország)
• Józan ész (Magyarország)

A szlovák honlapon pedig válthatunk többek között magyar nyelvre is. Mindenesetre senkinek nem ajánljuk, hogy felkeresse az oldalt: 11 fenyegetést jelzett a vírusirtó a rákattintás pillanatában.

Ez a példa mindenesetre jól érzékelteti, hogy a szlovák dezinformációs tartalmak gyakran nem helyi eredetűek, hanem külföldről irányított műveletek részei. Vagyis téves azt feltételezni, hogy a dezinformáció „csak” belpolitikai probléma – valójában a hibrid hadviselés áldozatai, sőt geopolitikai hadszíntér vagyunk.