Jogvédők: ez volt a szlovákiai emberi jogok legrosszabb éve

Az Amnesty International Slovakia weboldalán elérhető elemzés szerint az állam vezetésének kulcsfontosságú szerepe van a változásokban. Rámutatnak, hogy az elmúlt időszakban jelentősen megszaporodott a jogállamba való beavatkozások száma, szűkült a civil társadalom rendelkezésére álló tér, miközben a gyermekek, nők, romák, vagy az LGBT-közösség jogai is csökkentek.

Rossz alkotmánymódosítás

A jelentés különösen negatívan értékeli a 2025 szeptemberében foganatosított alkotmányváltoztatást. A lépés az alaptörvénybe is bevezette a nemzeti identitás fogalmát, meglehetősen homályosan és általánosan fogalmazva, de olyan módon, hogy széles körben hivatkozhatóvá váljon, amennyiben arra szükség van. A szervezetek szerint az új alkotmány veszélyezteti a jogbiztonság elvét és gyengíti a nemzetközi jogi eszközök alkalmazását. A módosítással kapcsolatban korábban a Velencei Bizottság és az ENSZ is kritikát fogalmazott meg, míg az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított.

A jelentést megfogalmazó koalíció egyik tagja az LGBTI+ közösségek érdekképviseletével foglalkozó Saplinq. A szervezet igazgatója, Boris Furiel szerint a „szégyenletes” alkotmánymódosítás a homályos megfogalmazásaival valós hatással lehet a helyi közösség életére, ráadásul az állam drámaian leszűkítette a transznemű és nembináris személyek jogi elismerésének kereteit, kizárta azokat a családjogi rendszerből is. Furiel szerint ennek a lépésnek „konkrét és fájdalmas” következményei lesznek.

Monika Kapráliková (inTYMYty) a gyermekjogi vonatkozásokat emelte ki, véleménye szerint az információk elhallgatásával a gyermekek az egészségüket és életüket védő információktól lesznek elzárva. A szakember kiemelte, a szülők beelegyezéséhez kötött tájékoztatás sokszor akadályozhatja a gyermekek informálását olyan témákban, amelyek az erőszak megelőzéséhez járulnak hozzá.

Korlátozások mindenhol

A jelentés negatívan értékeli a Fico elleni gyilkosságkísérlet után megfogant „lex merénylet” intézkedéseit. A kormánykoalíció a merényletre hivatkozva többek között megváltoztatta a tüntetésekre vonatkozó szabályokat. A rendőrségnek az új módosítások értelmében sokkal szélesebb hatásköre van a tiltakozások betiltására, még akkor is ha azok békések – hivatkozhatnak például konkrétabb indoklás nélkül a magánélet védelmére, ha nem akarnak engedélyezni egy megmozdulást.

A tüntetések sajátos helyzete többször is visszatér a jelentésben. A szervezeteknek nem tetszik, hogy a kormány képviselői – beleértve a miniszterelnököt – több alkalommal, következetesen is biztonsági kockázatként hivatkoztak a tüntetésekre. A kijelentéseikkel szándékosan akadályozták a gyülekezéshez való jogot, stigmatizáló környezetet teremtettek a szervezőknek. A szervezetek szerint az államnak az akadályozás helyett az alkotmányból is fakadólag inkább könnyítenie kellene a nyugodt tömegrendezvények szervezését.

A jelentés rámutat, hogy a civil szervezetekről szóló szabályváltoztatás után szigorodnak a szervezetekre vonatkozó kötelezettségek, bevezették a pénzügyi szankciók lehetőségét. A finanszírozásra vonatkozó dokumentálási kötelezettség aránytalanul beavatkozik a szervezetek működésébe és a donorok személyiségi jogaiba.

A média helyzete Szlovákiában az elmúlt évben jelentősen romlott. A Riporterek Határok Nélkül médiaszabadsági rangsorában az ország a 38. helyre esett vissza, ami a 2010-es év óta nem látott mélypontnak számít. Az értékelés leromlásában az újságírókat érő verbális támadások, a médiatérbe történt politikai beavatkozások és a szabad információáramlás lehetőségeinek leszűkítése állnak.

A problémák között feltűnik a romákat érő jogsértések folytatása, különös tekintettel az iskolai szegregációra, valamint a lakosság rossz életkörülményeire. A szervezetek úgy látják, hogy az online térben a romaellenes megnyilvánulások száma is növekszik, miközben a rendőrség büntetlenül léphet fel a közösség tagjai ellen, gyakran aránytalan módon alkalmazva az erőszakot. Az Emberi jogi koalíció zárásként több, mint kilencven intézkedésre tesz javaslatot a jogállam védelme, a független média és a civil társadalom megerősítése terén.