Jelentős béremelkedés Európában – ezekben az országokban a legmagasabbak a fizetések

Az OECD 2025 jelentése és az Eurostat adatai szerint a nominális bruttó éves bérek 2024-ben csaknem minden európai országban emelkedtek. Kivételt Finnország jelentett, ahol minimális, mindössze 14 eurós csökkenés történt. A reálbérek – tehát az inflációval korrigált keresetek – azonban 4 országban visszaestek, ami azt mutatja, hogy nem minden bérnövekedés jelent valódi életszínvonal-emelkedést.

A legjelentősebb növekedés Kelet-Európában volt megfigyelhető

 – emeli ki a jelentés. Törökország vezeti a listát 15,5 százalékos reálbér-emelkedéssel, Románia követi 14,3 százalékkal, míg Bulgária 9,2 százalékos növekedéssel a harmadik helyen áll, mindehhez hozzájárult a régióban uralkodó alacsonyabb inflációs környezet és erőteljes gazdasági dinamika is.

További 5 országban is 7 százalék feletti reálbér-emelkedést regisztráltak: Málta (9 százalék), Magyarország (8,9 százalék), Lettország (8,4 százalék), Lengyelország (7,8 százalék) és Litvánia (7,2 százalék).

Szlovákia és Magyarország helyzete

A Visegrádi országok közül különösen figyelemre méltó Szlovákia és Magyarország szereplése. A szlovák reálbérek 4,2 százalékkal emelkedtek, így megelőzték Csehországot, ahol a növekedés 3,6 százalék volt. Magyarországon még ennél is jelentősebb, 8,9 százalékos reálbér-emelkedés ment végbe, ezzel az ország az európai élvonalba került ezen a téren. 

Mindkét ország előrelépése annak ellenére történt, hogy nominálisan még mindig az alacsonyabb bérszintű tagállamok közé tartoznak. Az Eurostat 2023-as adatai szerint Magyarországon az átlagos havi bruttó bér körülbelül 1 400 euró volt, míg Szlovákiában alig haladta meg az 1 500 eurót. Ez a nyugat-európai országokhoz képest továbbra is jelentős elmaradást jelent, ám a gyors növekedés a felzárkózás lehetőségét vetíti előre.

Vásárlóerő-paritáson (PPS) számolva azonban a két ország még gyengébben teljesít. Magyarország, Szlovákia és Bulgária az utolsó helyek között szerepelnek, 2 100 euró alatti PPS-értékekkel.

 Ez azt jelenti, hogy bár a bérek nominálisan nőnek, az árszintekhez viszonyított vásárlóerő még mindig alacsony

– olvasható az Euronews elemzésében.

Nyugat- és Dél-Európa: mérsékelt növekedés

Míg Kelet-Európa látványos reálbér-emelkedést mutatott, Nyugat- és Dél-Európában jóval visszafogottabb volt a növekedés. Olaszországban a bérek 2,7 százalékkal emelkedtek, Görögországban 1,7, Spanyolországban 1,9, Cipruson pedig 2,1 százalékkal.

Európa öt legnagyobb gazdaságában a növekedés szintén visszafogott volt: Németország (2,2 százalék), Franciaország (0,7 százalék), Spanyolország (1,9 százalék), Olaszország (2,7 százalék) és az Egyesült Királyság (1,6 százalék) csak szerény reálbér-emelkedést mutattak fel.

A skandináv és Benelux országok többségében stagnálás vagy enyhe visszaesés következett be. Belgiumban például 1 százalékkal csökkentek a reálbérek, míg Finnországban és Izlandon is csökkenést regisztráltak. A minimális nominális bércsökkenést mutató Finnországban a reálérték mindössze 0,9 százalékkal lett alacsonyabb.

Hol a legmagasabbak a fizetések Európában?

Nominálisan továbbra is Nyugat- és Észak-Európa vezet a bérek szintjében. Luxemburgban a havi átlagfizetés 6 755 euró volt 2023-ban, míg Dánia is 5 634 eurós átlagot ért el. Írország, Belgium, Ausztria és Németország szintén 4–5 ezer euró közötti átlagbérekkel szerepeltek.

Az Európai Unió átlaga 3 155 euró volt, amelyet 12 tagállam nem ért el. Bulgáriában például az átlagos havi bruttó bér mindössze 1 125 euró, Törökországban pedig – mint uniós tagjelölt – csupán 873 euró volt, ezzel az egyetlen ország maradt 1 000 euró alatt.