Január 30-án Pozsonyban tüntetnek a dekrétumok ellen

A második világháborút követően elfogadott jogi aktusokra, az úgynevezett Beneš-dekrétumokra hivatkozó birtokelkobzások és a dekrétumok kritizálását hat hónap börtönbüntetéssel sújtó büntetőtörvénykönyv-módosítás ellen szervez tüntetésre január 30-án kerül sor Pozsonyban, hat órai kezdettel a főtéren. Az esemény facebookos oldalát ide kattintva lehet elérni. 

A megmozdulás célja, hogy kiálljon a kollektív bűnösség elvének napjainkig tartó alkalmazása, valamint a szólásszabadság korlátozása ellen. A platform létrehozói videóban közös cselekvésre hívják azokat, akik elfogadhatatlannak tartják a Fico-kormány alatt újraindított földelkobzásokat, és a demokratikus normákkal összeegyeztethetetlen törvénymódosítást – áll a kapcsolódó sajtóközleményben.

„Sok mindent megéltünk már, de nem gondoltuk volna, hogy 2026-ban, nyolcvan évvel a második világháború után és húsz évvel az EU-ba való belépésünk után még mindig sor kerülhet a magyarok kollektív bűnössége alapján történő jogfosztására. Hogy megtörténhet az, hogy napjainkban is földeket koboznak el a németeket és magyarokat üldöző Beneš-dekrétumok alapján.” – áll a felhívás videójában, a szervezők nemzetiségtől, világnézettől és politikai nézettől függetlenül mindenkire számítanak, hogy együtt álljanak ki alapvető jogainkért. 

A KÖZ.ÜGY platform egy szélesebb, egyelőre kötetlenebb formában ténykedő csoportot takar, a szervezők között megtalálhatjuk Bárczi Laura, Kontra Martin Róbert, Kotiers Róza, valamint Kovács Balázs nevét. Bárczi Laura kérdésünkre elmondta, hogy a platform célja egy helyen csoportosítani a téma kapcsán elérhető információkat és közleményeket. "Közös, közéleti, közérdek - erre törekszünk" - tette hozzá.

Bárczi kifejtette, hogy a platform képviselői jelenleg is a program véglegesítésén dolgoznak, több féllel is tárgyalnak a részvétel kapcsán. A demonstráción felszólalók között várhatóan magyar és szlovák politikai szereplők is lesznek, emellett kultúrműsort, valamint civilek és közéleti szereplők bevonását is tervezik. A szervezők a legnagyobb társadalmi szervezetekkel is egyeztetnek a napokban az együttműködés kiszélesítése és az lehető legtöbb tiltakozó bevonása érdekében. A fejleményekről a nyilvánosság is fokozatosan értesülhet.

„Most kell megmutatnunk, hogy ellentétben azzal, amit a dekrétumok állítanak, magyarnak lenni nem államellenes bűncselekmény” – áll a KÖZ.ÜGY sajtóanyagában és a szervezők külön felhívják a figyelmet arra, hogy egy hasonló demonstráción való részvétel önmagában még a megváltozott büntető törvénykönyv alapján sem számít bűncselekménynek.

A tüntetéssel kapcsolatos kiadások fedezésére napokon belül elérhetővé válik egy felület az adománygyűjtésre szakosodott Donio oldalon, a részletekért az esemény facebookos oldalát érdemes követni. A szervezők reményei szerint buszok is indulhatnak a pozsonyi demonstrációra. „Ha valaki távolabbról érkezne és nem tudja megoldani a rendezvényre való eljutást, az jelentkezhet a közösségi oldalainkon” – pontosított Bárczi.

„Mint az köztudott, Eduard Beneš csehszlovák köztársasági elnök 1945 áprilisa és októbere között összesen 98 dekrétumot bocsátott ki, melyek közül 13 vonatkozott a német és a magyar kisebbségre. Ezek rögzítették a nem szláv kisebbségek kollektív bűnösségét, vagyis azt, hogy állami szempontból megbízhatatlannak kell tekinteni a német vagy magyar nemzetiségű személyeket.

Az akkori üldözéséket lehetővé tevő dekrétumok nemcsak hogy ma is részei a Szlovák Köztársaság jogrendjének, hanem azokat a hatóságok újra alkalmazzák: ahogy azt számos közelmúltbéli eset bizonyította, az állam ma is a háború után elfogadott jogszabályokra hivatkozva koboz el földbirtokokat a leszármazottaktól. 

A KÖZ.ÜGY platform várja mindazok csatlakozását, akik szerint ezek az eljárások egy demokratikus jogállamban elfogadhatatlanok. A tüntetés részleteiről a kezdeményezők folyamatosan tájékoztatni fognak” – fejtik ki a platform képviselői a demonstrációt felvezető állásfoglalásban.

„A cél tényleg az, hogy mindenki összefogjon, szlovákok és magyarok, mert ez a kérdés mindenkit érint. ha nagyon dramatikus akarok lenni, akkor azt mondom: A demokrácia megőrzése a tét” – foglalta össze Bárczi Laura.