ITT A LISTA: Országok, ahol a lakosság egészségügyi szükségletei a legkevésbé teljesülnek

Az Eurostat friss adatai szerint a 16 év feletti lakosság 4 százaléka számolt be arról, hogy nem jutott hozzá szükséges vizsgálathoz vagy kezeléshez. Bár az okok összetettek, három fő tényező emelkedik ki: a hosszú várakozási idők, a túl magas költségek, illetve a kezelési helyszínek megközelíthetősége. Az arányok országonként jelentősen eltérnek: Cipruson például mindössze 0,2 százalék, míg Észtországban 15,5 százalék a kielégítetlen szükségletek aránya. Meglepő módon a gazdag északi országok, mint Finnország (7,5%) és Dánia (12,2%) is magas értékeket mutattak.

A problémák mögött sokszor a nemzeti egészségügyi rendszer sajátosságai állnak. 

A kielégítetlen egészségügyi szükségletek különböző okokból fakadó fontos közegészségügyi kihívást jelentenek

 – fogalmazott Dr. Tit Albreht, az Európai Közegészségügyi Szövetség elnöke.

A költségek például Görögországban és Albániában a legnagyobb akadály: itt a lakosság több mint 9 százaléka emiatt nem tudott orvosi szolgáltatást igénybe venni. Észtországban és Finnországban ezzel szemben a várólisták hosszúsága okozza a legnagyobb gondot. Andy Powrie-Smith, az Európai Gyógyszeripari Szövetség kommunikációs igazgatója rámutatott: 

Egyes országokban a betegek akár hétszer tovább várhatnak egy kezelésre, mint másutt, a helyi szabályozás, árképzés vagy egészségügyi infrastruktúra miatt.

Közép-Európa helyzete: Szlovákia és Magyarország az átlag környékén

Magyarország és Szlovákia helyzete az európai mezőny középmezőnyében található, bár a mutatók alapján mindkét ország küzd kihívásokkal. Magyarországon a kielégítetlen egészségügyi szükségletek aránya 3,8 százalék körüli, ami pontosan megfelel az uniós átlagnak. A fő problémát a várakozási idők és a területi egyenlőtlenségek jelentik: vidéken élők gyakran panaszkodnak a szakorvosi ellátás hiányára és a nehézkes elérhetőségre. A lakosság körében elterjedt nézet, hogy „a jó orvosok már elmentek külföldre”, ami tovább gyengíti a rendszerbe vetett bizalmat.

Szlovákiában a mutatók némileg kedvezőtlenebbek, itt a kielégítetlen szükségletek aránya az uniós átlagnál magasabb. A szlovák egészségügy egyik fő gondja a hosszú várólisták és az orvoshiány – különösen a kisebb városokban és falvakban. Az OECD 2024-es jelentése is kiemelte: „Szlovákiában a vidéki lakosság ellátása jelentős szerkezeti problémákkal küzd, a magánellátás térnyerése pedig fokozza a társadalmi különbségeket.” A költségek viszont itt kevésbé jelentenek akadályt, mint Dél-Európában.

Mindkét ország esetében igaz, hogy a jövedelmi különbségek döntően befolyásolják az egészségügyi hozzáférést: a legalacsonyabb jövedelmi ötödben élők sokkal gyakrabban számolnak be kihasználatlan kezelési lehetőségekről, mint a magasabb keresetűek. 

Az alacsony keresetűek többsége egyszerűen halogatja az orvoshoz fordulást

– áll az Eurostat jelentésében.

Lehetséges megoldások

A kutatások alapján az országok közötti eltérések mögött számos tényező áll. Tina Taube, az Európai Gyógyszeripari Szövetség vezetője szerint: 

A kielégítetlen szükségletek mértéke nemcsak az ellátás minőségétől függ, hanem attól is, hogy mennyire hozzáférhető a diagnosztika, és milyen gyorsan reagál a rendszer.

Például Franciaországban – bár az egyik legnagyobb EU-gazdaság – az ellátatlan szükségletek aránya 6,3 százalék, főként a regionális különbségek miatt.

Érdekesség, hogy a magas egészségügyi kiadások önmagukban nem jelentenek garanciát a problémák elkerülésére: Dánia és Finnország is a lista élmezőnyében szerepel a kielégítetlen szükségletek arányát tekintve. Dr. Albreht szerint: 

Az ellátórendszer szervezettsége, hatékonysága, valamint a lakosság informáltsága kulcsszerepet játszik a hozzáférés biztosításában.

A szakértők szerint a megoldást komplex reformok jelenthetik: a várólisták csökkentése, a területi egyenlőtlenségek felszámolása, a digitális egészségügyi szolgáltatások kiterjesztése és a prevenció erősítése lehet a kulcs. Az Európai Bizottság 2025-ös egészségügyi stratégiája kiemelten kezeli ezeket a kérdéseket, de a megvalósítás tagállami szinten kihívás marad.