Ítélet van, de a kvótákat nem teljesítik

Pozsony. Jogosan írta elő a tagállamoknak két évvel ezelőtt az Európai Unió Tanácsa a menekültkvótákat. Az Európai Unió Bírósága elutasította Magyarország és Szlovákia beadványát. A döntésből azonban egyelőre még nem következik, hogy be is kell fogadni az előírt számú menekültet.

A bíróság döntése várható volt, mivel júliusban már Yves Bot, az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka is a kvóták elutasítását javasolta. A főtanácsnok javaslata egyfajta szakmai előkészítése a bíróság döntésének, az ítélet ugyan ettől eltérő is lehet, de általában megegyezik ezzel.

Mi történt 2015-ben

Az Európai Unió Tanácsa, pontosabban a tagállamok belügyminisztereinek tanácsa 2015 szeptemberében döntött úgy, hogy Olaszországnak és Görögországnak – a menekültválság által leginkább sújtott országoknak – úgy tudnának leginkább segíteni, hogy átvesznek tőlük 120 ezer menekültet. Ebben az évben több mint egymillió menekült érkezett az unióba, a többségük Görögországba és Olaszországba.

902 menekült

Szlovákiának összesen 902, Magyarországnak pedig 1294 politikai menekültté nyilvánított személyt kellett volna befogadni úgy, hogy az egyes menekülteket maguk is ellenőrizhetik. A tanács döntését ellenezte négy kelet-európai ország: Szlovákia, Magyarország, Csehország és Románia belügyminisztere nemmel szavazott. Mivel ebben a tanácsban nincs szükség konszenzusos döntésre, a határozat kötelezővé vált minden tagállam számára. Szlovákia már akkor jelezte, hogy az Európai Unió Bíróságához fordul, mivel szerintük a belügyminiszterek tanácsa nem dönthetett volna ebben a kérdésben, erre csak az Európai Tanács, vagyis a kormány- és államfők testületének lett volna joga. Magyarország később csatlakozott Szlovákia beadványához. A bíróság most azt mondta ki, hogy a tanács jogosan döntött, és így döntése kötelező érvényű a tagállamok számára.

A fogadtatás

A szlovák politikusok viszonylag nyugodtan fogadták a testület döntését. Robert Fico kormányfő elismerte a döntés jogosságát, de szerinte ez nem változtat a kormány politikáján, továbbra is elutasítja a kvótákat. A Híd szerint hiba volt a bírósághoz fordulni a menekültkvóták miatt, habár a kötelező kvótákat a párt is elutasítja. „Ez a döntés várható volt, mivel az európai közösség működésének egyik alapja a szolidaritás” – áll a párt nyilatkozatában. A Híd szerint ugyanakkor a kvóták helyett olyan hatékony megoldásokat kell keresni, amelyek figyelembe veszik a menekültválság aktuális helyzetét, és a problémát a keletkezésénél próbálják megoldani.

A Magyar Közösség Pártja tudomásul veszi az Európai Bíróság elutasító döntését, de nem ért vele egyet. „A kötelező kvóták rendszere nem működik. Még azon tagállamok többsége sem hajtja végre, amelyek 2015-ben egyébként jóváhagyták” – áll a párt nyilatkozatában.

Uniós politikusok jobbára egyetértéssel fogadták a döntést. Az Európai Néppárt (EPP) elvárja, hogy minden uniós tagállam tartsa tiszteletben és hajtsa végre az Európai Bíróság kvótaügyben hozott szerdai döntését – közölte Manfred Weber, a Fideszt is soraiban tudó párt európai parlamenti frakcióvezetője. Hasonlóan nyilatkozott a német külügyminiszter is. Sigmar Gabriel hangsúlyozta: a bíróság tisztázta, hogy a menedékkérők elosztásának ügyében az „európai szolidaritásról” szóló döntés „nemcsak európai értékeinkkel, hanem az európai joggal is teljes mértékben összhangban van”. (lpj, MTI)