Ismét per fenyegetheti Szlovákiát: az Európai Bizottság vizsgálja a medvék tömeges kilövését

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, valamint az Európai Bizottság (EB) figyelemmel kíséri és értékeli a szlovák kormány határozatát a medvék kilövéséről, és azt, hogy összhangban van-e az élőhelyvédelmi irányelvvel – erősítette meg az euractiv.sk portálnak az EB sajtóosztálya.

A bizottság az intézkedések uniós joggal való összhangját is elemzi, és erről párbeszédet is folytat a szlovák hatóságokkal. A sajtóközlemény szerint 

elengedhetetlen, hogy Szlovákia minden rendkívüli beavatkozás során betartsa az említett irányelv feltételeit, különösen ha azok hatással vannak a fajmegőrzésre, vagyis a kilövésre vonatkozó kivételek kiadásakor.

A Greenpeace lengyelországi fiókszervezete november elején nyújtott be panaszt az Európai Bizottsághoz Szlovákiával szemben a medvék tömeges kilövése miatt, az európai szerv ugyanakkor már korábban is foglalkozott az üggyel. A szlovák kormány döntése szerintük ellentétes az európai jogrenddel, és a faj lengyelországi állományát is veszélyezteti. Felhívták továbbá a figyelmet, hogy egy ilyen lépés előtt stratégiai környezeti hatásvizsgálatot kellett volna végezni, ahogy azt az EU SEA-irányelve előírja, beleértve a teljes, határokon átnyúló medvepopulációra gyakorolt hatások értékelését is.

A kormány idén áprilisban hagyta jóvá a barnamedve-populáció rendkívüli csökkentését, ami 350 egyed likvidálását teszi lehetővé. Áprilistól október végéig hivatalosan 201 barnamedvét ejtettek el Szlovákiában. További egyedek közlekedési balesetekben vagy orvvadászok keze által pusztultak el, így összesen 239 példánnyal csökkent a populáció.

Az EU a megelőző intézkedéseket preferálja, Taraba szerint ezek fölöslegesek

Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter áprilisban azzal védte a tömeges kilövést, hogy „már semmilyen megelőző intézkedés nem képes megakadályozni a medvével való találkozást vagy a támadást”, ezért a megoldás szerinte az „értelmes és megelőző létszámreguláció, a megelőző célú kilövések”.

A bizottság állásfoglalása ezzel szemben éppen a megelőző intézkedések fontosságát hangsúlyozza: „Bár a kilövésre adott kivételek bizonyos helyzetekben segíthetnek az emberek és medvék közötti konfliktusok megoldásában, alapvető fontosságú, hogy Szlovákia megfelelő intézkedéseket is bevezessen e konfliktusok megelőzése érdekében.”

Az EB emlékeztet arra is, hogy ezzel összefüggésben készítettek egy külön útmutatót is, amely ajánlásokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan lehet kezelni a medvék problémás viselkedését Európában. Ebben egyebek mellett felhívják a figyelmet, hogy 

„még a legintenzívebben vadászott barnamedve-populációkban is gyakori a hozzászokás az emberi jelenléthez és az emberi eredetű táplálék által meghatározott viselkedés, mivel a medvék óvatossága szempontjából az ilyen táplálék elérhetősége fontosabb tényezőnek tűnik, mint maga a vadászat.”

A szlovákiai természetvédők korábban többször is felhívták a figyelmet, hogy a minisztérium nem foglalkozik azokkal az etetőhelyekkel, amelyek a könnyen elérhető táplálék miatt a medvéket is vonzzák. Ezeket a csalikat a vadászok használják, hogy a medvéket vagy más vadakat egy adott helyre csalogassák, és így könnyebben elejthessék őket. 

Az etetőhelyek azonban arra is rászoktatják a medvéket, hogy az embereket az élelemmel társítsák, ami növeli az ember és vadon élő állat közti konfliktusok kockázatát, valamint megzavarja a medvék természetes viselkedését.

Emellett a hatóságok a természetvédők szerint nem fektetnek kellő hangsúlyt a hulladékbiztonságra valamint a kukoricatermesztést korlátozására a hegyvidékek térségében.

Úgy végződhet az ügy, mint a siketfajd esetében

Michal Wiezik, a Progresszív Szlovákia (PS) EP-képviselője szerint az EB nemrég táviratban figyelmeztette Taraba minisztériumát, hogy a nyilvánosság részvételének korlátozása a kilövési engedélyek kiadásával összefüggésben ellentétes az aarhusi egyezménnyel. Ez utóbbi a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló megállapodás.

A bizottság az EP-képviselő szerint azt is hangsúlyozta, hogy a „kettős medveritkítás” (vagyis a bevetési egységek és a vadászszövetségek egyidejű, kivételek alapján végzett kilövései) szintén ellentétes az élőhelyvédelmi irányelvvel.

„Személy szerint a medvék tömeges kilövését törvénytelennek tartom, ezért további lépéseket várok a bizottságtól Szlovákiával szemben” – mondta Wiezik az Euractivnak. Hozzátette: 

amennyiben bebizonyosodik, hogy Szlovákia megsértette a vonatkozó irányelveket, az EB eljárást indíthat Szlovákia ellen, ami akár az Európai Bíróság elé is kerülhet – ahogyan az a siketfajd szlovákiai populációjának veszélyeztetése miatt is történt.

Az Európai Unió Bírósága három éve elmarasztalta Szlovákiát a szigorúan védett siketfajd élőhelyeinek nem megfelelő védelme miatt, rámutatva, hogy az állomány 20 év alatt több mint a felére csökkent, elsősorban az erdőirtások miatt. 

Az EB idén májusban hivatalos felszólítást küldött Szlovákiának, melyben arra figyelmeztet, hogy a kormány még mindig nem teljesítette a bírósági ítélet által is megerősített kötelezettségeit. 

Amennyiben a siketfajd védelme terén nem történik érdemi változás, Szlovákiát újra beperelhetik, amely komoly pénzbírságot és akár a helyreállítási alap forrásainak elvesztését is maga után vonhatja. Wiezik szerint több tízmillió euróról beszélünk.

Medvehúsügyben tehetetlen az EU

Wiezik korábban a medvehús értékesítése ügyében is az Európai Bizottsághoz fordult. Filip Kuffa, a környezetvédelmi minisztérium államtitkára májusban jelentette be, hogy engedélyezik a legálisan kilőtt medvék húsának árusítását, ha az megfelel a közfogyasztásra vonatkozó higiéniai előírásoknak.

Az EB válaszából azonban kiderül, hogy ha az élőhelyvédelmi irányelv megsértése miatt indul is eljárás, az nem befolyásolná a medvehús kereskedelmi hasznosításának jogszerűségét, amennyiben azt a nemzeti jogszabályok engedélyezik.