Inkább politikai blöffnek tűnik Fico semlegessége – nincs realitása a NATO-kilépésnek

Pellegrini azért hívta össze kedden a politikai pártokat, hogy közös álláspontot alakítsanak ki a NATO fegyverkezési javaslatáról. Az Észak-atlanti Szerződés a tagállamokat arra ösztönözzé, hogy bruttó nemzeti össztermékük öt százalékát különítsék el a védelmi kiadásokra.

Blokk nincs, zavar van

A megbeszélésen részt vevő pártok megegyeztek abban, hogy Szlovákia nem blokkolja majd a kiadások növelését, de nincs konszenzus arról, hogy pontosan milyen módon is növekszik az ország fegyverkezésre szánt büdzséjének összege. Pellegrini évtizedekig elhúzódó folyamatról beszélt, Andrej Danko (SNS) mereven elzárkózott a kiadások növelésétől, de vétózni sem szeretné a NATO-tervezetet, az ellenzéki pártoknak pedig az nem tetszik, hogy a védelmi keret meghízása Robert Kaliňák, a Smer minisztere kezébe adná a döntést a beszerzésekről. Amennyiben a tervek megvalósulnának, Szlovákia védelmi kiadásai jelentősen nőnének – az ország ugyanis csak a harmadát költi a hadseregre annak az összegnek, amit a NATO előirányozna.

A megnyilvánulók között külön kategóriába sorolhatjuk Robert Fico miniszterelnököt, aki a találkozó ürügyén elmondta, hogy Szlovákia semlegessége mellett foglalna állást, és nem akarja, hogy Szlovákiát bevonják egy oroszok elleni háborúba Ukrajnában. A miniszterelnök szavaira Pellegrini is reagált, elítélve és fölösleges provokációnak bélyegezve a megnyilvánulást, az ellenzék szerint pedig bebizonyosodott, hogy Fico a NATO-ból és az Európai Unióból is megpróbálná kiléptetni az országot.

A miniszterelnök állítja, hogy csak a saját nézeteiről van szó – a Facebookon megjelentetett, részletesebben kifejtett üzenete szerint a NATO egy golfklubként működik, ami mintha tagsági díjat szedne a tagállamaitól. Fico szerint a GDP öt százalékának megfelelő védelmi kiadások irracionálisak egy olyan időszakban, amikor Szlovákiában a költségvetés kiegyenlítése és a szociális állam építése folyik. Fico az osztrák és svájci példát említette meg a semlegességre, mint követendő országokat.

Szlovákia jól jár a fegyverkezéssel

A kormányfő kijelentései egy olyan időszakban hangzottak el, mikor az orosz-ukrán háború miatt a védelmi költségek egész Európában megnövekedtek. A szlovák haderőfejlesztés is fokozatosan zajlik, igaz, a befektetések egy részét sikerült nem a hadseregre költeni, vagy rejtett módon, más, alternatív forrásokból finanszírozni.

Az ukrajnai orosz invázió például arra adott lehtőséget, hogy az ország modernizálni tudja a hadseregét és nemzetközi keretből törlessze az új eszközbeszerzések költségeit – cserébe az ukrán félnek átadott eszközökért.

Ukrajna többek között légvédelmi rakétarendszert, a Mig-29-es vadászgépekből álló, orosz karbantartás híján egyébként is használhatatlan repülőgépeket, helikoptereket kapott – cserébe izraeli és amerikai haditechnikát rendelhettünk, de német harckocsik is érkeznek az országba.

Több eszközbeszerzés évekre húzódik és még az előző Smer-kormány hozott róla döntést. A Fico-kormány egyébként emelte a védelmi kiadások mértékét, a Ján Kuciak Oknyomozó Központ szerint a kormány megalakulása óta 1,8 milliárd eurót fordítottak új megrendelésekre. A 2025-ös költségvetésben a kormány a védelmi kiadások 0,2 százalékos növekedésével tervezett egy év alatt.

A Fico által sokat bírált fegyverbeszerzéseknek a külföldi és cseh cégek mellett haszonélvezője a szlovák fegyveripar is, bár a belföldi megrendeléseik száma csökken. A legnagyobb szlovák fegyveripari cégek, Konštrukta – Defence, a VOP Nováky és az Aliter Technologies profitáltak a háború kapcsán megnövekedett megrendelésekből.

A semlegesség nem biztonság

Bár Szlovákia elvben egy esetleges NATO-kilépéssel biztosítaná, hogy nem támadnák meg és nem kellene más országok védelmére sietnie, a semlegesség a gyakorlati példákból kiindulva nem jár együtt a védelmi kiadások visszafogásával – a Fico által említett Ausztria és Svájc is a NATO-tagországokkal összehasonlítható összeget költ a saját védelmére. Saját hadsereget is tartanak fent, Svájcban például általános hadkötelezettség van érvényben. Emellett Szlovákiának nehezebb lenne védelmi garanciákhoz is jutnia a külső partnerektől.

De valójában nincs jele annak, hogy a szlovák kormány bármilyen formában is tervezné a kilépést a védelmi szövetségből. 

A NATO elhagyása az Európai Unióból való kilépéssel ellentétben viszonylag egyszerű folyamat: az érintett országnak értesítenie kell az Egyesült Államokat a szándékairól, majd a formalitásokról való megegyezést követően, egy év elteltével egy ország tagsága megszűnik. Ezt a lépést korábban még egyetlen ország sem tette meg.

Fico kijelentéseinek értelmét talán Peter Pellegrini államfő kritikája fogalmazta meg a legjobban: 

az államfő olyan politikusnak nevezte a miniszterelnököt, aki valós kimenet nélkül dob be témákat a közbeszédbe, hogy aztán napokig erről legyen szó.