Így fosztja ki az állam a munkavállalók pénztárcáját

Az egyik legismertebb szlovákiai gazdasági agytröszt, az M. R. Štefánik Konzervatív Intézet idén is meghirdette az adószabadság napját. A European Investment Centre (EIC) intézménnyel és a Szlovákiai Vállalkozók Szövetségével (ZPS) közösen kidolgozott felmérése szerint idén ez augusztus 19-ére esik. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy eddig, vagyis nagyjából 229 napig az államra dolgoztunk, az év hátralevő részében pedig már magunkra. Csak emlékeztetőül: 2015-ben ez a nap még augusztus 10-re esett, vagyis az akkorihoz képest manapság több mint egy héttel hosszabb ideig kell dolgoznunk az államra.

Pénznyelő állam

„Szlovákiában ismét egy olyan kormány pénzügyi áldozatai vagyunk, amely a kiadások és az adósság növelésével a gazdagság illúzióját kelti, megnyitva az utat az újabb adóemelések előtt” – mondta el Peter Gonda, az M. R. Štefánik Konzervatív Intézet igazgatója. Az általa vezetett intézet nem csupán a fizetésből közvetlenül levont adókat és járulékokat vizsgálja, hanem például az áfát és a jövedéki adókat is, amelyeket közvetve, a vásárlás során fizetünk ki. Eszerint tavaly az alkalmazottak által megkeresett összeg 62,49 százalékát vitték el az adók. Az állam az adókon és járulékokon az elmúlt évben 11 milliárd euróval nagyobb összeget hajtott be a 2014-ben mérthez képest, ugyanekkor a közkiadások 14 milliárd euróval nőttek. Ez utóbbiak a kormányváltás óta, vagyis az elmúlt két évben több mint 7 milliárd euróval ugrottak meg.

Kihez kerül az adónk?

Az intézet elemzői egy 1211 eurós bruttó bérrel rendelkező alkalmazottat vettek alapul, akinek a teljes havi munkaerőköltsége 1712 euró. A munkáltató és az alkalmazott által fizetett közvetlen és közvetett adók és járulékok ezt 1070 euróval csökkentik, az alkalmazottnak így valójában csak a teljes bérköltség nagyjából 37,51 százaléka marad. A munkájáért ténylegesen csupán 642 euró értékű áruhoz és szolgáltatáshoz juthat hozzá, a többit az állam viszi el adók és járulékok formájában.

„A legnagyobb összeget, az alkalmazott által megkeresett pénz nagyjából 41 százalékát a jövedelemadó és a szociális járulékok fölözik le, a jövedéki adók részaránya 2,72, az áfáé pedig 8,53 százalék”

– mondta el Jakub Šimek, a Konzervatív Intézet szakembere. Az adóbevételek nagyjából 78 százaléka az államot, 9,67 százaléka a magáncégeket, 9,25 százaléka a helyi önkormányzatokat, 3 százaléka a megyei önkormányzatokat, 0,04 százaléka pedig az Európai Uniót illeti.

Kedvszegő kormány

„Ha a politikusok döntenek a jövedelmek közel kétharmadáról, az jelentősen csökkenti a munkavállalási és vállalkozói kedvet” – mondta el a felmérés eredményeit kommentálva Ján Solík, a Szlovákiai Vállalkozók Szövetségének az elnöke, aki szerint „az észszerű gazdaságpolitika céljának ennek épp az ellenkezőjének kellene lennie”. A kormánynak a vállalkozók szakmai szervezete szerint nem szabadna újabb adókat bevezetnie és tovább emelni a már meglévőket. „Épp ellenkezőleg, az állami kiadások erőteljes csökkentésére, és az államkassza kiadási oldalának a reformjára lenne szükség” – tette hozzá Solík, a nyugdíj-, az egészségügyi, az oktatási és a szociális juttatásokkal kapcsolatos reformokat említve.