Hosszú távon a gazdák is megsínylik, ha az EU tényleg véget vet a fenntartható mezőgazdaságnak

A Közös Agrárpolitikát a természettudósok és a természetvédők sokáig bírálták amiatt, hogy támogatja az intenzív mezőgazdaságot, amely a környezet pusztulásához és a biodiverzitás csökkenéséhez vezet. 1992-ben végül bevezették az ún. GAEC normákat – ezek olyan alapvető környezetvédelmi szabályok, amelyeket minden gazdának teljesítenie kell, ha agrártámogatásokat akar kapni. Ide tartozik például, hogy 

• nem semmisítheti meg a tájszerkezeti elemeket (fasorok, erdősávok stb.),
• nem szánthatja fel az értékes gyepeket,
• nem használhat növényvédő szereket vízfolyások közvetlen közelében,
• vagy nem járulhat hozzá az erózióhoz helytelen agrotechnikai eljárásokkal (például kukoricatermesztés meredek lejtőkön). 

Abszurd rendelet

2023-ban további előrelépés történt: a GAEC-nek köszönhetően a gazdák új, nem termelő tájelemeket (különösen ugarterületeket) kezdtek létesíteni, vetésforgót alkalmaztak, valamint egyéb természetbarát módszereket kezdtek bevezetni a földjeik egy részén. Mindez azonban a szabályok „egyszerűsítésének” következtében fokozatosan ismét a múlté lesz – figyelmeztet több szlovákiai civil szervezet is. 

A szavazás legabszurdabb eredménye szerintük az, hogy 

a NATURA 2000 hálózat védett területein gazdálkodó farmereknek már nem kell betartaniuk a GAEC-normákat, mert azok automatikusan „teljesítettnek” minősülnek. Ez pedig olyan paradox helyzetet teremt, hogy a természetkímélő mezőgazdasági szabályok a védett területeken kívül jobban fognak érvényesülni, mint magukon a védett területeken.

Az EP emellett megszavazta több, 2023-ban bevezetett GAEC-norma teljes eltörlését is – többek között azokat is, amelyek a talajt az eróziótól, a folyókat pedig a növényvédő szerektől és műtrágyáktól védték. „Ha ehhez még hozzávesszük, hogy korábban eltörölték a biodiverzitás szempontjából fontos, parlagon hagyott tájelemek kötelezettségét is, sajnos megállapíthatjuk: az alapvető környezetvédelmi szabályokból gyakorlatilag semmi sem maradt” – mutatott rá a Pozsonyi Regionális Természetvédelmi Társulás (BROZ).

A gazdáknak is rossz hír

A természetvédők figyelmeztetnek: a természetvédelem szempontjából ez a lépés egyértelmű visszalépés, mivel az európai védettségű, NATURA 2000 területek további leromlásához vezet – ezek állapota pedig már most is 80%-ban rossz vagy nagyon rossz. Most pedig fennáll a veszély, hogy egyes gazdák felszántják a megmaradt gyepterületeket, és monokultúrákkal helyettesítik azokat. 

Szerintük a módosítás a gazdák számára is rossz hír, még ha eleinte örülni is fognak a módosításnak, mivel az állandó, koncepciótlan változtatások óriási káoszt és bizonytalanságot fognak okozni.

„Közvetve pedig azok a becsületes gazdák is hátrányt szenvednek, akik akkor is igyekeznek fenntartható és természetközeli módon gazdálkodni, ha erre nem kötelezik őket szabályok – hiszen mások termelhetnek kevésbé kíméletesen, így olcsóbban. Arról nem is beszélve, hogy a környezetvédelmi szabályok gyengítése hosszú távon magát a mezőgazdaságot veszélyezteti, hiszen ha nincs természet, nincs élelem sem”

– figyelmeztet a BROZ.

A Szlovák Ornitológiai Társaság (SOS Birdlife) emellett arra hívta fel a figyelmet, hogy ha érvénybe lép a módosítás, csak Szlovákiában 17 madárvédelmi területen nyílik meg az út olyan réti ökoszisztémák pusztulása előtt, ahol jelenleg semmilyen más védelem nem létezik, a nemzeti jogszabályok ugyanis ezeket nem védik. Ezáltal pedig olyan madárfajok kerülnek veszélybe, amelyekért Szlovákia európai felelősséget visel: a szalakóta, a kék vércse, a kerecsensólyom és a parlagi sas. 

„Ezek a fajok már ma is a kihalás szélén állnak, fennmaradásuk a gyepterületek megőrzésétől függ”

 – hangsúlyozzák a madárvédők.

A természetvédők szerint még van esély megállítani a káros változásokat, mivel még hátravan az Európai Parlament, az Európai Tanács (vagyis az egyes tagállamok képviselői) és az Európai Bizottság ún. trialógusa, ahol az uniós rendeletek végső szövegéről döntenek.