Horonyék a Lex Beneš felülvizsgálata mellett kérik a szélsőségeseknek kedvező módosítás visszavonását is

„A kormánytanács szerdai ülésén elfogadott két határozat a Nemzetiségi Kisebbségek Kamarájának reprezentatív álláspontját tükrözi” – hangsúlyozta Horony Ákos, a kisebbségi tanács alelnöke és a kormány nemzetiségi kisebbségekért felelős biztosa.

A társadalmi vita ne legyen bűncselekmény

Az első határozat, melyet a magyar kisebbség képviselői kezdeményeztek, a Büntető törvénykönyv Lex Beneš néven ismert módosítására reagál. Eszerint a második világháború utáni szlovákiai berendezkedés alapját képező dokumentumok – köztük a Beneš-dekrétumok – tagadása vagy megkérdőjelezése akár hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. 

A kisebbségek képviselői elsősorban azt kifogásolják, hogy 

a módosítás nem egyértelmű, és azt elhamarkodottan, az érintett közösségekkel való egyeztetés nélkül fogadták el. 

Egyben emlékeztetnek, hogy a második világháború után számos közösség hátrányos intézkedésekkel szembesült, amelyek bizonyos jogi következményei máig fennmaradtak. Ezért rendkívül fontosnak tartják, hogy az ilyen témákról szóló vita szabadon és nyíltan folyhasson, a büntetőjogi szankcióktól való félelem nélkül. Hangsúlyozzák, hogy 

a nyílt párbeszéd, a történelmi tapasztalatok tisztelete és a nemzetiségi kisebbségek jogainak védelme a demokratikus társadalom alapját képezik, a történelmi eseményekről szóló vita kriminalizálása ugyanakkor súlyosan korlátozhatja a társadalmi párbeszédet.

A kisebbségek képviselői bírálták azt is, hogy a szóban forgó módosítást gyorsított jogalkotási eljárás keretében fogadták el, így az érintett közösségeknek nem volt lehetőségük arra, hogy szakmai észrevételeket tegyenek.

A kisebbségi tanács ezért felszólítja a kormányt és a parlamentet, hogy 

• vizsgálják felül a Büntető Törvénykönyv módosítását,
• biztosítsák, hogy a történelmi eseményekről szóló társadalmi és tudományos vita ne legyen büntetendő,
• és tegyék lehetővé, hogy a nemzetiségi közösségek képviselői teljes értékűen részt vehessenek az őket érintő jogszabályok előkészítésében.

Ellentétes a nemzetközi egyezményekkel

Milan Ján Pilip, a Nemzetiségi Kisebbségek Kamarájának elnöke egyúttal javasolta egy olyan határozat elfogadását is, amelyben a kisebbségek képviselői aggodalmukat fejezik ki a szélsőséges bűncselekményekért kiszabható büntetések enyhítését lehetővé tevő törvényjavaslat miatt. 

A kisebbségek képviselői szerint a javasolt változtatások gyengítik az alapvető jogok és szabadságok büntetőjogi védelmét, különösen a gyűlölet, diszkrimináció és erőszak elleni védelmet, ezáltal pedig gyengül a nemzetiségi kisebbségek és más sérülékeny csoportok védelme is a társadalomban. Felhívták a figyelmet, hogy 

mindez ellentétes azokkal a kisebbségvédelmi elvekkel, amelyek mellett Szlovákia nemzetközi egyezményekben kötelezte el magát.

A kamara ezért azt javasolja, hogy a parlament ne fogadja el a Büntető Törvénykönyvet módosító és kiegészítő törvényjavaslatot.

Kesztyűs kézzel bánnának a szélsőségesekkel

A legkisebb koalíciós párt, az SNS javaslata szóban forgó értelmében a jövőben a szélsőséges, az alapvető szabadságjogok elnyomását hirdető eszmék terjesztéséért, valamint támogatásáért a jelenleg is érvényes maximális öt éves szabadságvesztés helyett csak két éves börtönbüntetést lehetne kiszabni. 

Hasonló módon csökkentenék a büntetéseket a holokauszttagadás, a nemzetgyalázás, vagy a rasszizmus és etnikai gyűlöletkeltés kapcsán is, a maximális nyolc éves büntetési tételeket négyre mérsékelnék. A javaslat módosítaná továbbá a nemzetiségi, faji vagy etnikai alapú uszítás bűncselekményének tényállását, és eltörölné a szélsőséges anyagok előállításával, terjesztésével vagy birtoklásával kapcsolatos bűncselekményeket.

Róbert Puci, a Hlas-SD frakcióvezetője korábban arról tájékoztatott, hogy a koalíciós SNS várhatóan vissza fogja vonni a Büntető törvénykönyv módosítására vonatkozó javaslatát, ezt követően pedig a parlament elé egy közös koalíciós módosító javaslat kerül – de csak az igazságügyi minisztériummal való egyeztetés után.

Az Európai Parlament is foglalkozik a témával

A Magyar Szövetség, a szlovák ellenzék és a nyilvánosság egy része mindkét módosítást bírálta. A Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos törvénymódosítás nagy visszhangot keltett Magyarországon is, azt élesen elítélte Magyar Péter és a Tisza Párt, és némi fáziskéséssel elutasította a kormány is. 

Előbbi kezdeményezésére az Európai Néppárt szorgalmazta, hogy az Európai Parlament bizottsági, majd plenáris szinten is foglalkozzon a témával. Szili Katalin, Orbán Viktor miniszterelnök tanácsadója pedig egy nyílt levélben arra kérte Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy vizsgálják meg a szlovák Btk-módosítás összhangját az uniós joggal és az Alapjogi Chartával, és tegyék meg a szükséges lépéseket az alapvető jogok védelme érdekében.