Honnan szerez Szlovákia gázt az orosz tiltás után?

Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter szerint szlovák siker, hogy a teljes gázstop ideje csak 2027 őszén érkezik el, de következetesen állítja, hogy az orosz gáz kulcsfontosságú az ország szempontjából.

Egy terv megvalósul

Az Európai Unió orosz gázbehozatalt tiltó rendelkezésének előkészítése már hónapok óta zajlik, a legújabb fejlemény, hogy szerdán uniós intézményi szinten született megállapodás a lépésről. Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament megbízott képviselőinek megegyezése értelmében az orosz gáztiltásra azért van szükség, mert Moszkva az energiatranzitot stratégiai nyomásgyakorló eszközként is használja.

Bár a folyamat többlépcsős, de a vállalásoktól körülményes lenne visszatáncolni. Az orosz LNG-behozatalt a jövő év végén teljesen betiltják, egy évvel később, 2027 őszére pedig a vezetékes gáz is hasonló korlátozások alá esik majd. Az EB dolgozza ki a kapcsolódó törvénytervezetet.

A kivezetés két ütemben történik: először a rövid távú szerződések lehetetlenülnek el – a gáz esetében már jövő tavasszal – majd a hosszú távú kontraktusokra kerül a sor. Az Unió szigorú engedélyeztetéshez köti a tagállamok területére belépő gázszállítmányokat, ha valamelyik tagállam megpróbálna rejtett módon más eredetűnek feltüntetett, valójában azonban orosz gázt behozni, retorziók érnék. Ez a lépés nagyban érinti Magyarországot és Szlovákiát. Kivételekből csak nagyon kevés van: kizárólag akkor érkezhetne orosz gáz a régióba, ha súlyos ellátásbiztonsági válság alakulna ki és akkor is csak átmenetileg. 

A megállapodás része, hogy a tagországoknak ki kell dolgozniuk egy részletes tervet arra, hogyan fogják diverzifikálni a forrásaikat. Az Európai Parlament szinte biztosan jóváhagyja a tervezetet és a miniszterelnököket tömörítő Európai Tanácsban is meglesz az úgynevezett minősített többség – habár ha vétóhoz kötnék az intézkedést, Magyarország és valószínűleg Szlovákia is ellene foglalna állást.

Szlovákia taktikázik

Míg Magyarország élesen elítélte a lépést és hangsúlyozza, hogy az ország energiabiztonsága szempontjából feltétlenül szüksége van az orosz gázra, Szlovákia egy fokkal szelídebben reagált: Saková ugyanis még a megállapodás után közölte, készül a diverzifikációs terv.

Pontosan márciusban lehet majd látni, miként enyhítene a kormány az ellátási problémákon, de a terv sarokköveit már most is sejteni lehet: Szlovákia gyakorlatilag az összes szomszédjával tárgyal arról, miként lehet növelni az országba irányuló alternatív vezetékek kapacitását. Az elsődleges alternatívának az Egyesült Államokból érkező LNG számíthat, amit lengyel, német, cseh vagy görög kikötőkből tölthetnek át a vezetékekbe.

Saková szerint a kölcsönös egyeztetések után Szlovákia úgy dönt, mint egy különösen árérzékeny vásárló: a legolcsóbb beszerzési díjat és tranzitdíjat veszi figyelembe. A gazdasági miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a gázszállítmányok 33 százaléka még mindig Oroszországból érkezik és Szlovákia érdeme, hogy egyáltalán meghosszabbított türelmi időt kaptak.

Amellett azonban, hogy az ország beleegyezik az alternatívák keresésébe, egyben be is keményíthet: akár csatlakozhat is a Magyarország által már előrejelzett perhez. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter az Unió diktátumának tartja a lépést és kijelentette, amint az ET és az EP döntése is megszületik, pert indítanak a diszkriminációs intézkedés ellen.

Az igazságügyi minisztérium a téma kapcsán már előkészített egy jogi elemzést, ami azonban óvatosan fogalmaz – kizárólag akkor látja célravezetőnek a pereskedést, ha a végleges intézkedés nem veszi kellően figyelembe a szlovák kifogásokat. Ez dodonai kétértelműségről árulkodik: Fico egy korábbi vétót is arra hivatkozva nem léptetett érvénybe, mert formálisan – a szavak szintjén – garanciákat kapott a szlovákiai energiabiztonság megtartására. Az anyag a nyilvánosság számára nem érhető el teljes terjedelmében.