Hol van a szólásszabadság határa?

Pozsony. A heves bírálat, becsmérlés, radikális kijelentés is számíthat szabad véleménynyilvánításnak, amit a demokráciában el kell tudni viselni – akkor is, ha nem tetszik, ha faji, etnikai alapú megjegyzésről van szó – szögezte le lapunknak A. Nagy László.

Pozsony. A heves bírálat, becsmérlés, radikális kijelentés is számíthat szabad véleménynyilvánításnak, amit a demokráciában el kell tudni viselni – akkor is, ha nem tetszik, ha faji, etnikai alapú megjegyzésről van szó – szögezte le lapunknak A. Nagy László. A parlament emberjogi bizottságának elnöke helyesli, hogy az igazságügyi miniszter azzal fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, kérje meg az Alkotmánybíróságot a szólásszabadság határának meghatározására. Daniel Lipšic Martin Klein ügyét húzta elő: az újságíró pár éve a Domino Efekt című lapban Ján Sokol érseket bírálta, s éles megjegyzéseiért megbüntették. Amikor a közelmúltban egy svéd papot a homoszexuálisokkal kapcsolatos kijelentéseiért ítéltek el, Lipšic ugyancsak a szólásszabadságot védelmezte, mondván: nem etikus, amit a svéd pap mondott, ám a jogában áll bármelyik csoportot gyalázni. Ekkor többen a miniszter szemére vetették: ha a katolikusokat gyalázná valaki, biztosan nem emlegetné a szólásszabadságot!

„Akármire is reagál a tárcavezető, mindenképpen dicséretes, hogy felvetette Martin Klein ügyét. Három évvel ezelőtt a bíróság elmarasztalta az újságírót, csakhogy a demokráciában a radikális véleményt is el kell viselni – egészen addig, amíg nem bujtogat tettlegességre. Kleint uszításért ítélték el, pedig esetében nem erről volt szó. Ezért helyeslem Lipšic kezdeményezését” – magyarázta lapunknak A. Nagy.

A probléma az, hogy nem világos, hol a határ: mi minősül uszításnak és mi véleménynyilvánításnak, mikor kell a büntető törvénykönyv szerint eljárni. „Ha például a magyarokról azt állítanák, hogy elmaradott ázsiai nép, akkor ez véleménynyilvánításnak számít, bármennyire is kellemetlen. Ha ezt azzal is megtoldják: a magyarokat hátrányos helyzetbe kell hozni, ki kell irtani, akkor ez már uszítás és büntetendő. Csakhogy nem minden megnyilvánulás ilyen egyértelmű, a szlovák jogrend pedig még kevésbé az. Ezért jó lenne, ha az Alkotmánybíróság egyértelmű véleményt fogalmazna meg, ami a többi bíróság számára kötelező érvényű lenne. Ebből kiindulva a büntető törvénykönyvet is módosíthatnánk” – tette hozzá a magyar politikus. (sza)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?