Hol a legolcsóbb a kenyér? Elindult a szlovák árfigyelő weboldal

Az árösszehasonlító rendszer a www.cenyslovensko.sk honlapon érthető el. A weboldalon egyelőre hat élelmiszercsoport árait lehet összehasonlítani: kenyér és pékáruk, tojás és tejtermékek, húsok és húskészítmények, zöldségek és gyümölcsök, tartós élelmiszerek, valamint speciális élelmiszerek.

Az egyes csoportok további alkategóriákra oszlanak – a kenyér és pékáruk kategóriája például 100 konkrét termék árát tartalmazza, de a húskészítményeknél 239 termék árát lehet összehasonlítani.

A speciális élelmiszerek közé tartoznak a glutén- és laktózmentes termékek.

A legnagyobb üzletláncok

Az árfigyelő egyelőre hat nagy üzletlánccal működik együtt: a Billa, a Fresh, a Kaufland, a Tesco, a Lidl és a Terno árait hasonlítják össze az érdeklődök. A pénzügyi tárca ezt a hat üzletláncot kötelezte az együttműködésre, mivel ők felelnek meg a meghatározott kritériumoknak (évi 200 millió eurós forgalom, a kínálat legalább 25 százaléka élelmiszer). A projektben szereplő üzletláncoknak minden nap reggel 5-ig kell elküldeniük a legfrissebb árakat a pénzügyminisztériumba, amely egy órával később frissíti a weboldalt.

A tárca hangsúlyozza, önkéntes alapon további üzletláncok is bekapcsolódhatnak az árfigyelő rendszerébe.

Személyre szabott keresés

A honlap többféle szűrési lehetőséget biztosít az árak összehasonlítására. A vásárlók kereshetnek konkrét termékek vagy akár üzletláncok alapján, illetve lehetőségük van arra is, hogy kijelöljék azokat a boltokat, amelyeket gyakran látogatnak, és összehasonlítsák, hogy ezekben a kívánt termékek mennyibe kerülnek. Egy elméleti példa: a vásárló egy kisvárosban lakik, amelyben egy Tesco, egy Billa és egy Lidl található. Kenyeret szeretne venni a lehető legolcsóbb áron. Ilyen esetben a weboldalon az „én üzleteim” opcióra kattintva megkeresheti a közelében lévő három boltot, kijelölheti őket. Ezt követően a kenyér és pékáruk kategóriában kiválasztja a vásárolni kívánt terméket, majd a weboldal felsorolja, hogy a megadott boltokban mekkorák az árak.

Bővülhet a projekt

A pénzügyminisztérium hangsúlyozta, a termékek listája könnyen bővíthető, és ha mutatkozik igény a vásárlók részéről, akkor nemcsak az élelmiszerárak összehasonlítására szolgálhat. 

A jogi keret olyan általánosan lett kialakítva, hogy bármilyen termék árát közzé lehessen tenni. Az élelmiszerárakat tartottuk a legfontosabbnak, hiszen ezek képezik a vásárlói kosár alapját, de nem kizárt, hogy más áruk is hozzáadódnak majd

 – jelentette ki Toško Beran, a pénzügyminisztérium munkatársa.

A tárca korábban 170 ezer euróra becsülte a projekt költségeit, de végül 154 ezer euróból sikerült elindítaniuk a rendszert, amely jelenleg kezdeti szakaszban van, és igény szerint tovább bővíthető akár más termékek áraival is, nem feltétlenül csak az élelmiszerárak szerepelhetnek a rendszerben. Az éves üzemeltetési költségek továbbá nagyjából 16 ezer euróra rúgnak. A tárca állítja, nagy hangsúlyt fektetnek a felhasználói visszajelzések kiértékelésére, amelyre a weboldalon szintén van lehetőség. Ha például úgy ítélik meg, hogy a vásárlók szeretnének egy árfigyelővel kapcsolatos mobiltelefonos alkalmazást, ennek kifejlesztésétől sem zárkóznak el.

Bírálat a kiskereskedőktől

A Szlovák Kereskedelmi Szövetség elégedetlenségét fejezte ki a weboldal elindításával kapcsolatban. Filip Kasana, a ZO SR elnöke úgy véli, a projekt egyfajta információforrásként szolgálhat a vásárlók számára, de a piaci szereplők már bevett marketingstratégiáihoz képest nem tartja túlságosan hatékony eszköznek. Szerinte minden nagyobb külföldi és hazai üzletlánc a kedvező árú akciókkal küzd a vásárlókért, ezeknek a termékeknek Szlovákiában kifejezetten magas az aránya. 

A szövetség ezért nem látja indokoltnak ennek az eszköznek a bevezetését a magyar példa alapján, amelynek keretében az állam belép a magánvállalkozók közötti versenybe az élelmiszer-kiskereskedelmi szegmensben

 – jelentette ki.

Hozzátette, a kiskereskedők részéről már észleltek panaszokat. Kifogásolják, hogy a nagy üzletláncok árait az állam ilyen formában is propagálja, ezzel versenyelőnyhöz juttatva őket. A kisebb láncok önkéntes alapon ugyan bekapcsolódhatnak a rendszerbe, de ez Kasana szerint nagy adminisztratív terhet, ezáltal pedig megemelkedett költségeket is jelent.