Hogy fest egy reformátor?

Pozsony. Reformálás vagy deformálás zajlik Szlovákiában? Reformátorok vagy politikusok ülnek a minisztériumokban? – tegnap erre keresték a választ az IVO társadalomkutató intézet konferenciájának résztvevői. Miroslav Beblavý szociális ügyi államtitkár szerint a szakértőknek hiába vannak zseniális ötletei, ha azokat hatalom híján nem tudják megvalósítani. Ha viszont politikai hatalmat kap, máris politikusnak bélyegzik. Iveta Radičová szociológus szerint az egyszerű politikus mindig a választásokra és népszerűségére gondol, míg a reformátor akkor is belevág elképzeléseinek megvalósításába, ha tudja, a polgárok szidni fogják és elveszíti a következő választásokat. Rudolf Zajac egészségügyi miniszter például inkább reformátor, mint politikus; többször hangsúlyozta, hogy nincs a miniszteri székhez láncolva. Tanácsadója, Peter Pažitný megerősítette: ha a parlament nem fogadja el Zajac kulcsfontosságú tervezeteit, nincs oka a minisztériumban maradni. Viktor Nižňanský, a közigazgatási reformért felelős kormánybiztos szerint a pártokban is lehetnek szakemberek, erre kitűnő példa a Demokrata Párt, mely ugyan kicsi, ám rengeteg szakértővel együttműködik, és lényegében az összes reformátor innen indult el. Nižňanský a párt alelnöke, a szociális reformokat szorgalmazó Ľudovít Kaník a DS elnöke, Ivan Mikloš és Rudolf Zajac is itt kezdte pályafutását, Ján Langoš ugyancsak a DS egykori tagjaként fogadtatta el javaslatait. Nižnanský a közigazgatási reformot értékelve hangsúlyozta: helyes lépés volt gyorsan belevágni, az esetleges hibákat ugyanis utólag ki lehet javítani, míg ha sokáig halogatják, a politikai légkör változásával a reformkedv is alábbhagyott volna, ennek jelei már érezhetőek. Pažitný az egészségügyi reformmal kapcsolatban megjegyezte: „Karácsonykor ingyen lehetett sms-t küldeni, és mivel ingyen volt, még a nagymamám is kihasználta, pedig azelőtt azt sem tudta, mi az sms. A rendszer gyorsan összeomlott. ĺgy van ez az egészségüggyel is: ami ingyen van, azzal azok is előszeretettel visszaélnek, akiknek egyébként nincs szükségük rá. Tisztelet a kivételnek, ami főleg a fogfájósokra vonatkozik. A reformok elindítása óta kétségkívül kevesebben járnak orvoshoz, de ez nem ment a betegek rovására, és kevesebb a korrupció is.” (sza)