Hírek barátai, ellenségei

Szervezetek és egyszerű polgárok egyaránt javaslatokat tehetnek; elég kitölteni egy formanyomtatványt, mely a www.changenet.sk honlapon található meg, majd az űrlapot a [email protected] vagy a NOS–OSF, Baštová 5, 811 03 Bratislava címre kell postázni. Az eredményhirdetés szeptember 28-án, az információk világnapján lesz, a javaslatokat szeptember 6-áig lehet elküldeni. A verseny győztesei nemzetközi megméretésen is részt vesznek. Tavaly az információk legádázabb ellensége Brunovce volt; a második helyen a környezetvédelmi minisztérium végzett, majd Zsolna következett. Ezzel szemben az információk legjobb barátjának Körmöcbányát kiáltották ki, a második a parlament, a harmadik pedig Pozsony lett. A polgári szervezetek szerint a versenynek óriási jelentősége van: erősíti a lakosok jogtudatát, népszerűsíti az információk szabad hozzáférhetéséről szóló törvényt, az egyes intézményeket, községeket pedig fokozatosan a nyilvánosság rendszeres tájékoztatására szoktatja. A versenyt nem nyerheti meg olyan intézmény, mely „csak” megtartja az infotörvényt; a győztesnek azt túl is kell szárnyalnia, aktívnak kell lennie, a polgárokat be kell kapcsolni a nyilvános vitákba.

Az infotörvény alkalmazását a polgári szervezetek rendszeresen ellenőrzik, és többször rámutattak: néhány hivatalnoknak, polgármesternek nem tetszik, hogy ami nem titkos, azt az infotörvény értelmében nyilvánosságra kell hozni. Ezért a jogszabályt sok helyen úgy próbálják megkerülni, hogy bizonyos információkat titkosnak minősítenek. Május 1-jétől a hivatalokban erre még több lehetőség van. Addig egy kormányrendelet pontosan meghatározta, milyen típusú információkat lehet titkosítani, az új titokvédelmi törvény értelmében azonban a hivatalok maguk dönthetik el, mi számít titkos aktának. Brunovcében például helyi rendelettel az egész infotörvényt megpróbálták megszüntetni, és bár a község több pert veszített, nem változott a hivatalos képviselők hozzáállása. Vannak pozitív példák is: nem sokkal a törvény hatályba lépése után egy kassai hivatalnok olyannyira komolyan vette a normát, hogy amikor valaki a norvégiai fúrótornyokról kért információkat, kikereste a norvég nagykövetség telefonszámát. Amikor pedig egy úr elveszett kutyája iránt érdeklődött, ugyancsak a kassai önkormányzat alkalmazottja körbetelefonálta a város valamennyi állatmenhelyét. (sza, s)

Szinte ismeretlen a jogszabály

Pozsony. Alig élnek az infotörvény adta lehetőségekkel a polgárok: bár a legtöbben sok mindenre kíváncsiak, csak néhányan vannak tisztában jogaikkal. A lakosok 92 százaléka még sohasem kérte a szabad hozzáférést valamilyen információhoz – állapította meg Marián Velšic szociológus. Az IVO társadalomkutató intézet honlapján közzétett felmérésből kiderül: a polgárok még mindig a hagyományos módon kommunikálnak a hivatalokkal, azaz személyesen keresik fel, sorba állnak. Csak töredékük tájékozódik telefonon vagy e-mailen keresztül. Hiányzik az egészséges önbizalom is; a megkérdezettek többsége azt hiszi, meg kell indokolnia, miért van szükség a kért adatokra. Az emberek hagyják lerázni magukat, ha elutasítják őket, ritkán fellebbeznek. A polgároknak a fele nem tudja, hogy az információkhoz való jogot alkotmányunk mindenkinek garantálja, s hogy erről külön törvény is rendelkezik, arról pedig még kevesebben tudnak, hogy az infotörvény a gyakorlatban hogyan működik. (sz. a)