Matúš Šutaj Eštok szerint évente átlagosan 3000 eurós pluszkiadást jelentene minden háztartásnak, ha az Európai Unió ragaszkodik a széndioxid-kibocsátás csökkentésének jelenlegi módszeréhez. Azt nem árulta el, hogy ezt milyen módon számolta ki, a feltételezett pluszköltségek ennek a tizedét sem tennék ki.
Évi plusz 3000 eurót fizethetünk az EU miatt – állítja a Hlas, de furcsán számol
Többezer eurós éves költségekkel fenyegeti a háztartásokat Matúš Šutaj Eštok, a Hlas elnöke szerint, ha a terveknek megfelelően 2027-ben életbe lép az ETS II, az Európai Unió új kibocsátás-kereskedelmi rendszere. Ez ugyan nem közvetlenül a háztartásokat, hanem a hőszolgáltatókat ás az üzemanyaggyártókat, vagyis a kőolajfinomítókat érinti, de ezek miatt drágulhat az üzemanyag mellett a földgáz és a hőszolgáltatás a háztartások számára is. „Minden háztartás, amelynek belső égésű motoros autója van, vagy gázzal illetve szénnel fűt, úgynevezett kibocsátási adót fog fizetni – ez a háztartásokra vonatkozó kibocsátási engedély” – magyarázta Šutaj Eštok. Szerinte ez átlagosan több ezer euróba kerül majd háztartásonként.
„Évente 3000 eurót kell majd fizetnie minden háztartásnak 2027-től”
– állítja a Hlas elnöke. Azt azonban nem magyarázta meg, hogy ezt az összeget hogyan számította ki, csak annyit mondott, hogy „vezető közgazdászok” állítják, és a részlettekről később tájékoztat majd.
A cseh kampány begyűrűzött
Az új kibocsátás-kereskedelmi rendszer komoly kampánytéma volt a múlt hétvégi cseh parlamenti választások előtt. Andrej Babiš, a választásokat megnyerő ANO elnökének egyik ígérete volt, hogy az ETS II-t mindenképpen újratárgyalják, az a jelenlegi formájában nem léphet életbe. Šutaj Eštok cáfolni próbálta, hogy a cseh választások miatt vette elő a Hlas is a témát, azt azonban megerősítette, hogy az ETS II-vel kapcsolatos kifogásaikat az új cseh kormánnyal is egyeztetik majd.
Ráadásul a Hlas parlamenti határozattal akarja kötelezni a kormányt, hogy kezdjen azonnal egyeztetni az új cseh kormánnyal, kezdeményezze a közös kormányüléseket és indítsa el a stratégiai együttműködést. És tárgyaljon az ETS II-ről is.
Šutaj Eštok arra a kérdésre sem válaszolt, hogy miért csak most kifogásolják az ETS II rendszert, mikor azt már 2023-ban az Európai Parlament is jóváhagyta, vagyis már régóta ismertek a feltételei. A párt sajtótájékoztatóján mintegy tucatnyi Hlas-vezető vett részt, de hiányzott Denisa Saková gazdasági miniszter, aki a leginkább illetékes lenne ebben a témában.
Mi az az ETSII?
Az ETS II (Emissions Trading System) az Európai Unió egyik környezetvédelmi intézkedése, amely a szén-dioxid-kibocsátás-kereskedelmi rendszert jelenti.
Az unió meghatározza, hogy egy adott ágazatban a vállalatok mennyi CO₂-t bocsáthatnak ki. A cégek, amelyeknek a kibocsátása ennél alacsonyabb, eladhatják a kibocsátási engedélyeiket, amelyeknek több, azoknak vásárolniuk kell további kvótát.
Ez most is hasonlóan működik, de 2027-től, vagy legkésőbb 2028-tól, mert az ETS hatályba lépése az energiaárak figyelembe vételével el is halasztható egy évvel – érvényes lesz a lakossági hő-, illetve földgázszolgáltatókra és az üzemanyaggyártókra is.
Az adót nem a lakosságnak kell közvetlenül befizetnie, hanem a szolgáltatónak a felhasznált energia mennyisége alapján. A lakosság az energiaárak növekedésében érezné meg a hatását, de ezt az unió kompenzálná a Szociális Klímaalapból.
Tényleg 3000 euró lesz évente?
Az eddigi elemzések alapján az ETS II-nek valóban lenne anyagi vonzata a háztartások gazdálkodására nézve, de korántsem 3000 euró, ahogyan azt Šutaj Eštok állítja. A rendelkezésre álló modellek alapján egy háztartásnak mintegy 140-230 eurójába kerül majd átlagos fogyasztás mellett. Feltételezve, ha nem tesz semmit az energiafogyasztása csökkentése érdekében.
Az a család, amely évente mintegy 1500 köbméter gázt használ fűtésre, mintegy 100-150 euróval fizet majd többet a gázért. Egy benzines kocsiért, évi 12000 km használat és átlagosan 6,5 l/100 km fogyasztás mellett 40-80 euró éves költségnövekedéssel kell számolni, ebből jön ki a 140-230 eurós éves költségnövekedés.
Az Unió azonban bizonyos eszközökkel kárpótolná is az ETS II bevezetését: már 2026-ban életre hívná a Szociális Klímaalapot (Social Climate Fund), amelyet éppen az ETS II-ből származó bevételekből akar finanszírozni. Ebből támogatnák például a lakások, családi házak hőszigetelését, a fűtőrendszer hatékonyságának növekedését, például kazáncserét, a hőszivattyús fűtési rendszer kiépítését, a közösségi közlekedést és az elektromobilitást, valamint közvetlen pénzügyi támogatást a legrászorultabb családoknak. Szlovákia ebből az alapból mintegy 1,5 milliárd eurót kaphatna 2026-2032 között.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.