Közélet
- Somogyi Tibor felvételei

A harmadik Fico-kormánynak vége – de mi lesz most?

ÚJ SZÓ ONLINE

2018. március 13. 07:13

Pozsony | A Híd hétfő esti bejelentése után készülhetünk az előrehozott választásokra. Mit jelent ez, és mi vár ránk az elkövetkező időszakban? Kérdések és válaszok.

Két héttel Ján Kuciak oknyomozó újságíró és jegyese, Martina Kušnírová meggyilkolásának bejelentése után hétfő este döntő pillanatához érkezett az azóta kialakult belpolitikai válság. Egyértelművé vált, hogy a 2016-ban létrejött harmadik Fico-kormány nem folytathatja tovább. A várható forgatókönyveket vázoljuk.

Mi kell az előrehozott választásokhoz?

90 parlamenti szavazat. A választási időszakot csak alkotmánytörvénnyel lehet megrövidíteni, ennek elfogadásához pedig legalább 90 képviselő szavazata szükséges. Ennyi szavazata jelenleg sem a kormánykoalíciónak, sem az ellenzéknek önmagában nincsen, az előrehozott választásokhoz tehát a koalíció és az ellenzék képviselőinek a szavazatára egyaránt szükség lenne. Így volt ez a legutóbbi előrehozott választások esetében is, 2011-ben. Bugár Béla szerint Robert Fico elutasította az előrehozott választásokat (bár a Smer ma reggel tárgyalni fog a kérdésről), Andrej Danko és az ellenzék azonban támogatná a felvetést.

Miért tárgyal akkor a Híd mégis a koalíciós partnerekkel?

Bugár Béla indoklása szerint azért, hogy a kormánykoalíció tarthassa kézben a helyzetet. Mivel azonban a kormánykoalíciónak önmagában nincsen 90 szavazata, az ellenzékre is szükség lesz, ez tehát a Híd részéről inkább egy kommunikációs trükknek tűnik.
 

OT

Lehet, hogy mégsem lesz előrehozott választás?

Ez jelenleg valószínűtlen. A Híd Országos Tanácsa azt a határozatot fogadta el, amennyiben a koalíció nem egyezik meg az előrehozott választásokról, kilépnek. Így lehetőséget kapnának megegyezni az ellenzékkel (ám azt nem mondhatná senki, hogy a Híd buktatta meg a kormányt). A kormány azonban így is, úgy is bukik. Előfordulhat még, hogy nem gyűlik össze a 90 szavazat az előrehozott választásokhoz, ez esetben azonban az ellenzék bojkottálhatja a parlamentet: ha az legalább három hónapig határozatképtelen, a köztársasági elnök feloszlatja, s új választásokat írnak ki. Elméletileg a Smer a Híd helyett Kotlebáékat is bevehetné a kormányba, egy ilyen kormányt azonban a hazai és a nemzetközi nyomás nagyon gyorsan ellehetetlenítene, ráadásul hétfőn Kotlebáék is úgy nyilatkoztak, előrehozott választást akarnak.

Mikor kerülhet sor az előrehozott választásokra?

Bugár Béla tegnap úgy nyilatkozott, még nyár előtt, ez azonban valószínűtlennek tűnik. A választásokat legalább 110 nappal a kihirdetésük után lehet megtartani, tehát még ha villámgyors megegyezés születik is, a legkorábban nyár elején voksolhatnánk. A nyári időpont ugyanakkor nem túl szerencsés a részvétel szempontjából, ráadásul mivel ősszel egyébként is helyhatósági választások lesznek, anyagilag is kifizetődőbb lenne a kettőt egyszerre megrendezni.

OT

Mi lesz addig?

Ez attól is függ, a Smer beleegyezik-e a választások kiírásába. Ha igen, a kormánykoalíció az új kormány megalakulásáig irányítja az országot – Bugár szerint ez esetben a Híd miniszterei is maradnak. Ha a Smer megmakacsolja magát, és a Híd kilép, a voksolásig kisebbségi kormányunk lesz, amely minden egyes parlamenti döntéséhez külön keresheti a támogatást.

Ki nyerheti meg az előrehozott választásokat?

A játszma jelenleg teljesen nyitottnak tűnik. Bár 2006 óta minden parlamenti választást a Smer nyert meg, az elmúlt két hét eseményei komolyan megtépázhatják a 2016 óta egyébként is gyengélkedő párt támogatottságát. A jobboldal erősödését már a tavaly novemberi megyei választások is mutatták, nem kizárt tehát, hogy Richard Sulík és Igor Matovič jöhet ki megerősödve a voksolásból.
 

2018. március 12. 22:49

A Híd előrehozott választásokat akar, ellenkező esetben kilép a koalícióból

Mit jelenthet az előrehozott választás a Híd és az MKP számára?

Elsősorban óriási kockázatot. A Híd elért ugyan eredményeket az elmúlt két évben, ám az elmúlt hetekben mutatott hezitáló magatartásával számos választót felháborított, és sokan még a 2016-os kormányalakítást sem bocsátották meg Bugáréknak. Az MKP pedig eddig sosem tudott profitálni a Híd gyengüléséből, ráadásul Menyhárték is belefutottak egy jókora pofonba, amikor legfőbb szövetségesük, a Fidesz nem az ő kormányváltó ambícióikat támogatta a kialakult válságban, hanem Robert Fico mellett állt ki. A magyarokat képviselő pártok tehát legalább akkora bajban vannak, mint az országos politika.

Mi vár ránk tehát a következő időszakban?

Kőkemény kampány. Amíg az előrehozott választások kérdése nem dől el, várhatóan a tüntetések is folytatódnak, a forradalmi hangulat tehát egy ideig még nem fog alábbhagyni. Közben pedig elkezdődik a kíméletlen politikai harc.
 

Önnek ajánljuk