Ha mindent összeesküvésnek látunk, a jövő is sötétebbnek tűnik

Az SAV kutatói az intézményekbe vetett bizalom, a pénzügyi bizonytalanság érzése és az összeesküvés-elméletekbe vetett hit közötti összefüggéseket vizsgálták. Az adatgyűjtés több mint 900 válaszadó bevonásával zajlott, akiket 2021 és 2023 között háromszor is megszólítottak, így a tudósok nemcsak az egyes változók közti összefüggésekről kaphattak képet, hanem azok időbeli változásáról is.

Nem csak hiedelmek, annál jóval többről van szó

Lena Adamus, a tanulmány társszerzője elmondta, a kutatásuk egyik legérdekesebb megállapítása, hogy a bizonytalanság érzése – vagyis az a benyomás, hogy az élet instabil és veszélyeztetett – akár azt követően is megjelenhet, hogy valaki elkezd hinni az összeesküvés-elméletekben.

„Ezek ugyanis nem pusztán megalapozatlan hiedelmek, hanem a valóság értelmezésének módjai is”

– magyarázta Adamus.

Hozzátette, ezek a teóriák arra tanítják az embereket, hogy a világot rejtett manipulációkkal, ellenséges elitekkel és rosszindulatú szándékokkal teli helynek lássák. Egy ilyen világszemléletben pedig semmi sem véletlen, minden válságnak van valamilyen háttérben meghúzódó oka. Ha valaki úgy véli, hogy a közintézmények hazudnak, a szakértők korruptak, a politikai döntések pedig titkos érdekeket szolgálnak, rendkívül nehéz megőriznie a nyugalmát saját gazdasági vagy személyes jövőjével kapcsolatban.

Összességében tehát az összeesküvés-elméletek nem feltétlenül rontják az emberek objektív életkörülményeit, viszont arra elegendőek, hogy lényegesen rosszabb színben tüntessék fel azokat.

Ördögi kör

A kutatás továbbá erős összefüggést mutatott ki az összeesküvés-elméletekbe vetett hit és az intézményrendszerrel szembeni bizalmatlanság között. Kiderült, hogy a két jelenség idővel kölcsönösen elmélyítheti egymást: az intézményekbe vetett bizalmatlanság erősítheti az összeesküvésekkel kapcsolatos meggyőződéseket, ezek pedig tovább rombolhatják az intézmények iránti bizalmat.

„A gyakorlatban ez egy ördögi kör kialakulásához vezethet: minél kevésbé bízunk az intézményekben, annál könnyebben fogadjuk el az összeesküvés-elméleteket, és minél inkább hiszünk bennük, annál inkább érezzük úgy, hogy az intézményekben nem lehet megbízni”

– magyarázta Eva Ballová Mikušková, a tanulmány másik társszerzője.

A politika visszaélhet vele

Az összeesküvés-elméletek terjedése szélesebb társadalmi következményeket vonhat maga után, figyelmeztetnek a kutatás készítői. Az intézményrendszerbe vetett bizalom megbontása ugyanis kiválóan alkalmas a politikai manipulációra. Ilyen körülmények között nincs is szükség a politikai ellenfél legyőzésére: elég aláásni az állampolgárok bizalmát a saját országuk intézményrendszerével szemben, és meggyőzni őket arról, hogy a jövő borús.

„Az összeesküvés-elméletek így nem csupán a válságok tünetei, hanem azok kiváltó okaivá is válhatnak”

– zárják a kutatók.