Gubík: Nekem teljesen mindegy, hogy melyik szlovák pártot használjuk ki arra, hogy a jogainkat érvényesítsük

Gubík szerint sikeres kongresszus van a párt mögött, így a jövő évet már a helyhatósági választásokra való felkészüléssel kezdhetik, amelyeket várhatóan őszre ír majd ki a parlament elnöke. A kongresszuson ugyan nem volt ott minden küldött, de ez szerinte nem jelenti azt, hogy a párt nem egységes. „Nincs most statisztikai adatom arról, hogy az előző kongresszusokon mekkora volt a részvétel, de általában ez a 80% szerintem egy átlagos részvételi arány, tehát ott nincs ebben semmi különleges” – válaszolta arra a kérdésünkre, hogy miért maradt távol 30-40 küldött a kongresszusról. 

A kongresszus egyben lezárta a Szövetség, majd Magyar Szövetség megalakulása utáni „platformos időszakot”, a Magyar Közösség Pártja, a Híd és az Összefogás tagjai ugyanis külön platformokban váltak a Szövetség részévé. 

„Ha komolyan vesszük magunkat, komolyan vesszük az egységes politizálást, akkor a platformlogikával szakítani kellett”

 – magyarázta Gubík. 

Bővülő elnöki hatáskörök 

Az alapszabály módosítása szélesebb hatásköröket biztosít az elnök számára, a regionális struktúrák kárára. Gubík szerint azonban ezzel csak egyensúlyba hozták a pártot. 

„Az eddigi szuper regionális és szuper decentralizált pártból most váltunk mindössze regionális és decentralizált párttá”

 – mondta Gubík. Szerinte ez nem azonos a vétójoggal, legfeljebb hasonlít hozzá. „Én azt mondanám, hogy inkább a vétó megelőzését jelenti” – mondta Gubík. Szerinte ezzel a módosítással az volt a cél, hogy az elnök részt vegyen a folyamatok alakításában, hogy vétóra legyen szükség. Példaként hozta Berényi József megyeelnökjelölti kiválasztását a legutóbbi megyei választások előtt, amikor az akkori pártelnök, Forró Krisztián a párt megyei elnökségét megkerülve, annak ellenében jelölte Berényit a megyeelnöki posztra. 

Együttélés és/vagy FMK?

A kongresszus Együttélés 2040 címmel fogadott el egy hosszú távú, de viszonylag rövid programot. „Ez annak a 13 pontnak a részletezése, amelyet a párt országos tanácsa még áprilisban, Kassán fogadott el” – magyarázta Gubík. Elismeri, hogy van bizonyos áthallás az 1998-ban a Magyar Koalíció Pártjába beolvadt Együttélés mozgalom nevével, amelyet Duray Miklós vezetett. „Nyilván én, mint Duray Miklós óriási tisztelője, értem az áthallást ebben a történetben, de ezt vállalom is” – mondta a pártelnök. Szerinte azonban a párt november 17-i konferenciáján jogfolytonosságot vállaltak a Független Magyar Kezdeményezéssel, amely november 17-én alakult meg, és amely a liberális Magyar Polgári Párt elődszervezete volt. 

„Olyan pártot képzelek el, amely otthont ad Duray Miklós és Tóth Károly örökségének is”

 - mondta Gubík 

A szlovák közeggel együtt kell működni szerinte. „Hiszünk a magyarok és a szlovákok, illetve a magyarok és a többi nemzetiség együttélésében, vagy egymás mellett élésében” – jelentette ki a pártelnök. Ez jelenti szerinte egyben azt is, hogy a regionális fejlesztéseket vagy a nemzeti közösségünk jogállásának javítását a szlovákokkal együttműködve kell elérni. 

A Beneš-dekrétumok máig tartó hatása 

Az elmúlt hetek egyik fontos témájává vált a kisebbségek jogait a 2. világháború után durván korlátozó Beneš-dekrétumok ügye. A témát a Progresszív Szlovákia nyitotta meg komáromi frakcióülésén, felvetve, hogy azt kell megakadályozni, hogy a dekrétumokra hivatkozva ma ingatlanokat kobozhasson el az állam. A Beneš-dekrétumok lezárása a Magyar Szövetség számára is fontos téma. A szlovák politikai paletta – a Progresszív Szlovákia kivételével – azonban már a téma felvetését is elutasítja. „December 9-ére szakmai párbeszédre hívtuk az összes parlamenti párt vezetőit, illetve szakértőit, hogy beszéljük meg ezt a témát” – mondta Gubík. A visszajelzések azonban jobbára elutasítást tartalmaznak, eddig egyedül a PS ígérte meg részvételét. 

A párt szerinte középen áll a szlovákiai pártpalettán: se nem kormánypárti, se nem ellenzéki. 

„Nekem aztán teljesen mindegy, hogy melyik szlovák pártot használjuk ki arra, hogy a jogainkat érvényesítsük”

 - idézte az egyik kongresszusi felszólalót Gubík. 

Miért tagja egy digitális polgári körnek? 

Ősszel derült ki, hogy Gubík László is alapítótagja lett a Külhoni Magyarok Digitális Polgári Körnek (KMDPK), amely a többi DPK-hoz hasonlóan a Fidesz „új digitális polgári ereje” akar lenni a jövőre várható magyar országgyűlési választás előtt. „A polgári attitűdnek a meghonosításáért, a polgári közbeszéd megerősítéséért az online térben ki tudok állni” – mondta tagságával kapcsolatban Gubík. Kijelentette azonban, hogy a csoport mindennapi munkájába nem kíván közvetlenül bekapcsolódni. 

„Semmilyen aprólékos, aktivista, kommentelő melóban nem kívánok részt venni”

 – mondta Gubík.