Ficónak sikerült – talált kilencven szavazatot az alkotmánymódosításra

A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.

A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (...), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.

Hosszú út a sikerig

A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.

A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.

A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.

Miről szól az alkotmánymódosítás?

A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba. 

Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.

A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.

A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.

A jogászok szerint problémás

A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.

A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.

Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás  – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.

A hírt frissítjük.