Fico váratlan gondokat okozott Orbánnak

Sulyok Tamás államfő döntése alapján Magyarországon április 12-én tartják az országos választást, tehát kevesebb, mint három hónap van hátra a voksolásig. A nem hivatalos kampány azonban hónapok óta zajlik: a Fidesz és a legnagyobb ellenzéki erőnek számító Tisza Párt is hasonló stratégiát alkalmaz, megpróbálják megnyerni az adott nap kommunikációját.

Az utóbbi hetekben Magyar Péter, Orbán Viktor legfőbb politikai ellenfele két szlovák vonzatú kérdés kapcsán is kellemetlen helyzetbe hozta a Fideszt, gyakorlatilag a szlovák kormánynak köszönhetően. Magyar előbb a Beneš-dekrétumok büntethetővé tételének témájára csapott le, majd pedig a Felvidék kifejezés használatán veszett össze Peter Pellegrinivel. Maga a szlovák miniszterelnök a maga részéről ki is fejtette, hogy nem kíván belépni a magyar választási kampányba.

A dekrétum-ügy

A Fico-kormány számára a Beneš-dekrétumok büntethetőségének kérdése kizárólag belpolitikai vonzatú problémaként jelent meg. A Smer legveszélyesebb ellenfele, a Progresszív Szlovákia november végén „települt ki” Dél-Szlovákiába, hogy felmérje a Komárom környéki helyzetet, találkozzon a szimpatizánsaival és megszólítsa az ellenzéki érzületű lakosságot. A PS politikusai találkoztak a választóikkal, meglátogatták a járvány sújtotta szőlőültetvényeket, valamint egy frakcióülésen általános pontokat is megfogalmaztak a déli régiók igényei kapcsán. Ebbe a célkitűzés-csomagba keveredett be a Beneš-dekrétumok alapján végzett földelkobzások megszüntetése.

A deklarációra lecsaptak a kormánypártok: előbb bírálni kezdték és hazaárulással vádolták meg a PS-t, majd kihasználva a büntető törvénykönyv megnyitását megpróbálták a falhoz szorítani a szlovák pártot. A lépés azonban a dekrétumokat régóta bíráló Magyar Szövetségen csattant, a párt az ellenzéki táborban találta magát.

A dekrétumok ügyére azonban a Fidesz sem tudott kielégítő választ adni, Orbán Viktor sokáig nem kommentálta az ügyet, majd a törvény megszavazását követően egy hetes csúszással, december 18-án kijelentette, hogy „tisztázó megbeszéléseket” folytat Szlovákiával a törvénymódosítás alkalmazásáról és ugyan kapcsolatban van a felvidéki magyarokkal, de majd meglátja, miként lép a kormány. 

Ezen a ponton azonban már csak másodikként reagált a kampányban: Magyar Péter napokkal korábban posztolt a Facebookon arról, hogy Orbán a hallgatással magára hagyja a magyarságot a problémával. Miközben kibontakozott egy másik bizarr nemzetiségi vonzatú botrány is – Viktória Strompová vas megyei Tisza-képviselőjelöltet leszlovákozta Lázár János – a dekrétumok ügyében továbbra sem látszott, hogy a magyar kormány érdemben lépne bármit is. A karácsonyi ünnepi időszak előtt Peter Pellegrini államfő aláírta a törvényt és az december végén érvénybe lépett.

Orbán azóta sem határolódott el egyértelműen a szlovák kormány lépésétől. Az egyedüli hivatalosként értelmezhető válasz a magyar kormány részéről Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadótól érkezett, aki Brüsszelbe, Ursula von der Leyen uniós főbiztosnak címzett nyílt levelet – aminek viszont a gyakorlatban semmilyen jogi kényszerítő ereje nincs. A szlovák kormány „tudomásul vette” a levél küldését.

Második kör: Pellegrini ringbe száll

Miközben a dekrétumok kapcsán petíció indult és a Fidesz megkerülte a kérdést a jelöltállító kongresszusán – miközben Őry Péter Magyar Szövetség-alelnök a párt támogatását jelezve beszédet mondott a rendezvényen – az események újabb fordulatot vettek. Ezúttal is Magyar Péter került a középpontba és ismét a szlovák politikusok adták az apropót erre a Tisza vezetőjének.

Magyar ugyanis a dekrétumokra reagálva nyílt levelet küldött Robert Ficónak, de kapott egy reakciót Peter Pellegrini államfőtől is. Pellegrini – kiragadva a kontextusából azt a részletet, amin Magyar felvidéki magyarokról beszélt – egy facebookos videóban jelentette ki, sértés számára a felvidékezés. „Mi még mindig Szlovákia vagyunk. Szlovák Köztársaság, nem pedig Felvidék. Abban a levélben is megmutatják, hogy mennyire tisztelnek bennünket.” – jelentette ki az államfő, aki a botrány miatt decemberben elveszítette nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztián volt Szövetség-elnököt.

A válasz további alkalmat adott arra Magyar Péternek, hogy rámutasson, Pellegrini a valós problémáról, azaz a kollektív bűnösségen alapuló jogalkotásról egyáltalán nem beszélt, miközben elfogadhatatlan módon aláírta a törvényt.

„Önnek joga és kötelessége képviselni mindazokat, akik Szlovákiában élnek, beleértve a magyar kisebbség tagjait is. Az én kötelességem pedig az, hogy kiálljak minden magyar mellett, függetlenül attól, hol élnek a világban” – jelentette ki az ellenzék vezetője.

Magyar egyébként Ficóval is újabb vitába keveredett ma: közzétett egy bejegyzést, amiben kifejti, a "kormányváltás utáni első beszélgetés" a dekrétumokról szól majd Ficóval.

Feloldhatatlan kettősség

A magyar kormány Pellegrini kijelentései kapcsán is hallgatott – márpedig ha nem is a miniszterelnöknek, de az arányosság jegyében Sulyok Tamás államfőnek jeleznie kellett volna valamiféle ellenreakciót.

A fejlemények mutatják, hogy a Beneš-dekrétumok ügye súlyos dilemmát jelent a kormánynak. Orbán Viktor számára Robert Fico egy fontos stratégiai szövetséges, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar diplomácia és a kormánypárt elhatárolódik a kritikáktól. Ezzel viszont utat nyit annak, hogy Magyar Péter foglalja el a korábban a Fidesz által képviselt álláspontokat: felvállalja a felvidékezést, a szlovák nagykövet kiutasítását helyezi kilátásba, vagy egyenrangú félként jelenik meg a Robert Ficóékkal folytatott kommunikációban.

A kormánypárt – jobb megoldás híján – így alacsonyabb szinten próbál legalább gesztusokat mutatni a magyar közösség felé. Szili Katalin levele egy hasonló reakciónak számít, de Semjén Zsolt is kijelentette, hogy a kormány „mindenben az adott nemzetrész legitim pártja” (azaz jelen esetben a Magyar Szövetség) mögött áll. Nacsa Lőrinc, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hasonlóképp nyilatkozott a magyar szervezetekkel tartott egyeztetésein.

 A probléma viszont abban rejlik, hogy a határtalan támogatásnak látható korlátai vannak: a Magyar Szövetség harciasan felvállalta a dekrétumok elleni fellépést és parlamenten kívüli pártként a szimbolikus tiltakozáson túl nem tud mit tenni.

A magyar kormánypárt számára végeredményben a nemzetpolitika területe is kellemetlenné vált a választási hajrában. A Fidesz választókat valószínűleg nem veszít a fejlemények miatt, de a kialakult környezetben sokkal nehezebbé válik a kampányolás a határon túli magyarok érdekképviseletével, ahogy Robert Fico esetleges támogató megnyilvánulásai is egyenesen kontraproduktívnak hatnának. A párt így elveszítette az egyik hagyományos kampányfegyverét.