Fico: Készen állunk a puccsra – a koalíció 10 legnagyobb botránya 2025-ben

1. A kataszteri hivatal lebénult - január  

A január nagyon nehéz hónap volt a koalíciónak, rögtön azzal indult, hogy kibertámadás (ransomware) érte a Szlovák Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatalt (ÚGKK), ezért a kataszter informatikai rendszerei leálltak, a kataszter elérhetetlenné vált. Egyes hírek szerint a támadást a rendszer gyenge védelme tette lehetővé, a hivatal igazgatója is lemondásra kényszerült. 

 Az online tulajdoni lapok és ügyintézés lehetetlenné vált, ami megbénította az ingatlan-adásvételek bejegyzését, a jelzáloghitelekhez szükséges iratbeszerzést és sok határidős eljárást. 

A téma a nemzetbiztonsági tanács szintjére is felkerült, a rendőrség nyomozást indított. A hivatalokban felhalmozódtak az ügyek, egyes beadványokat papíron kellett újra benyújtani. A kormány azt állította, hogy a biztonsági mentések miatt a tulajdonviszonyok nem vesztek el, de a helyreállítás hetekig tartott: január 22-től csak korlátozott, naponta frissülő adatnézetet tettek elérhetővé, amely jogi ügylethez nem használható. Még 2025 közepén is jeleztek részben nem működő kulcsszolgáltatásokat. A piac hónapokig átmeneti megoldásokkal dolgozott. 

2. A szlovák „majdan” - Fico „puccskísérlete” - január-február 

A nagy kormányellenes megmozdulások idején Robert Fico és több minisztere, köztük Robert Kaliňák védelmi miniszter is azt állította, hogy az ukrán „majdanhoz” vagy euromajdanhoz hasonló forgatókönyvvel a kormány megdöntésére készülnek. A háttérben természetesen külföldi befolyást sejtetettek. 

„Készen állunk mindenre, főleg a majdanra, egy utcai puccsra” 

– jelentette ki Fico. 

Az állítólagos puccs hátterében a kormány Ukrajnát, még pontosabban az ukrajnai „Grúz Légiót” sejtette. Annak vezetőjét, Mamuka Mamulasvilit látta a háttérben. Annyi igaz volt a kormányfői rémisztgetésből, hogy Mamulasvili korábban tényleg járt Szlovákiában, de ilyen alapon nagyon sokan megvádolhatóak lennének puccs szervezésével. Az ügy komolyságát mutatja, hogy Peter Pellegrini államfő sem volt túl aktív a „puccs” leleplezésében, Fico egyik nagyszabású sajtótájékoztatója után inkább kutyája születésnapjáról posztolt.  

Az ellenzék szerint ez a civil tiltakozás ellehetetlenítése és a titkosszolgálati jellegű érvelés a politikában. A vádakat a kormány nem támasztotta alá, és az ügy fokozatosan elhalt. Az év végén a kormány sem beszélt már semmilyen „puccsról”, pedig ha lett volna bármilyen bizonyítéka valószínűleg bemutatja. 

3. Koalíciós válság, „rebellis” képviselők, minisztérium-újraosztás – január–március 

A kormánypárti többség 2024 végén megingott, két hlasos képviselő – Samuel Migaľ és Roman Šalitroš – távozott a Hlas frakciójából, és a pártból is kizárták őket. Ján Ferenčák ugyan maradt a pártban és a frakcióban, de a koalíció támogatását nem garantálta. További problémát jelentett az SNS frakciójának további osztódása. Rudolf Huliak miniszteri posztot akart magának, a kormány megalakulásakor neki ígérték a környezetvédelmi tárcát, de az akkori köztársasági elnök nem volt hajlandó őt kinevezni. Helyette Tomáš Taraba kapta a posztot, aki természetesen ben volt hajlandó megválni tőle. A 79-es többség így már nagyon leolvadt. 

Robert Fico eredetileg február végéig adott időt a Hlasnak és az SNS-nek a válság kezelésére, az előrehozott választást sem zárta ki. 

Migaľ végül megkapta a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős miniszterelnök-helyettesi posztot, amit korábban Richard Raši töltött be. Migaľért azonban már a Smer a „felelős”, Peter Pellegrini államfő is csak „húzódozva” nevezte ki őt a posztra. Raši ezzel a cserével felfelé bukott, a parlament végül megválasztotta őt a házelnöki posztra, amit korábban, még államfővé való kinevezése előtt Peter Pellegrini töltöt be. Huliak a sportért és az idegenforgalomért felelős miniszter lett, amivel az SNS is bukott egy minisztériumot, mert már Huliak is a Smernek „felel”.  A koalíciós válság márciusban ért véget, Migaľ és Huliak miniszteri kinevezésével, illetve Richard Raši megválasztásával a házelnöki posztra.  

4. A „hacienda-botrány” – uniós pénzekből magánkastélyok épültek - május 

A „hacienda-botrány” az Agrárkifizetési Ügynökség turizmus- és vidékfejlesztési pályázatai körül robbant ki májusban: EU-s pénzből papíron panzióknak/vidéki szállások épültek, a valóságban viszont magáncélú, luxus „haciendák” lettek belőlük. A kormányoldal azzal védekezett, hogy a projektek a kötelező fenntartási idő után szabadon használhatók, ezt viszont európai ellenőrök vitatták, mert szerintük több helyen eleve nem működött nyilvános szállás. 

Május 26-án az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága (CONT) delegációt küldött Szlovákiába a forrásfelhasználás és a kontrollok vizsgálatára; a missziót Tomáš Zdechovský vezette, és felmerült a pénzek felfüggesztésének kockázata is.

 Közben a hazai parlamenti ellenőrzés is botrányba fulladt. 2025 őszén a rendőrség már konkrét ügyben két személyt és egy céget is megvádolt, miközben 70nél több projektre kiterjedő vizsgálatokról szóltak a hírek. 2025 végén az OLAF, az unió csalásügyi hivatala is vizsgálatot indított. Az ügybe az SaS belekeverte Gubík Lászlót, a Magyar Szövetség elnökét is, aki valóban kapott uniós támogatást vendégház építésére Martoson. Viszont azt a célnak megfelelően, vendégházként üzemeltetik. 

5. Peter Kažimír jegybankelnök - nem jogerősen - bűnös vesztegetésben - május  

Peter Kažimírt a specializált bíróság bűnösnek mondta ki, 200 000 eurós bírsággal; a döntés még nem jogerős, és miatta nem kell távoznia a jegybankelnöki posztról. Kažimír Robert Fico két kormányában volt pénzügyminiszter 2012 és 2019 között, ill. betöltötte a Smer alelnöki posztját is. Kijelentette, hogy fellebbezni fog az ítélet ellen. 

A vád szerint Kažimír még pénzügyminiszterként többször azt kérte František Imreczétől, a Pénzügyi Hatóság akkori vezetőjétől, hogy egyes cégek soron kívül kapják meg az adó-visszatérítést, összességében több mint 3 millió eurót.  Ennek fejében 48 ezer euró kenőpénzt adott át Imreczének. 

Kažimír jegybankelnöki mandátuma ráadásul június 1-jén lejárt, a Hlas azonban újra őt akarja jelölni a posztra.

 Amíg új jegybakelnököt nem választ a parlament, addig marad a jegybankelnök. Egyelőre nem látszik egyezség a koalícióban az új jegybankelnök megválasztására. 

6. Jaroslav Naď volt védelmi miniszter „előállítási kísérlete” - június 

A rendőrség megpróbálta előállítani Jaroslav Naďot, a Demokraták párt elnökét, de ő akkor éppen külföldön tartózkodott. Naďot az Ukrajnának adott katonai támogatás, az átadott  tagadott és „színháznak” nevezte az eljárást.  A szlovák rendőrség az Európai Ügyészség kérésére hivatkozva akarta letartóztatni az ellenzéki politikust. 

Az ügyészség egy 2022-ben történt lőszervásárlás ügyében nyomoz, a gyanú szerint a szlovák kormány képviseletében Naď a korábban már eladott lőszert sokkal drágábban vásárolta vissza, és adta át Ukrajnának. 

A 155 mm-es tarackokba való lőszer beszerzési árát az Európai Unió megtérítette Szlovákiának, ezért nyomozhat az ügyben az Európai Ügyészség. A volt védelmi miniszter szerint azonban a szlovák rendőrség „túlteljesítette” az Európai Ügyészség kérését. Az ügynek azóta sincs lezárása. 

7. Az alkotmány módosítása – szeptember  

A parlament szeptember végén módosította az alkotmányt. A módosítás elfogadása azért volt meglepő, mert az ellenzék egy része is támogatta: a KDH és a Szlovákia mozgalom több képviselője is megszavazta azt. A kormány a „nemzeti identitás” és a „családvédelem” címszavakkal indokolta a tervezetet, azt állítva, hogy szélesebb politikai konszenzus jött létre, mert az ellenzék egy része is támogatta. 

Robert Fico kommunikációjában a módosítás egyfajta „gát” a progresszivizmus és a liberalizmus, illetve „Brüsszel” ellen, és a „kulturális-etikai”  kérdésekben a szlovák alkotmányos identitás megerősítését szolgálja.

 A csomag központi eleme, hogy a „nemzeti identitás” védelmére hivatkozva előnybe helyezi a szloák jogrendet a nemzetközi jogrenddel szemben, így megkérdőjelezi az uniós előírások elsőbbségét is. A módosítás az alkotmányban rögzíti, hogy két nem - férfi és nő - létezik. Ennek egyik gyakorlati tétje a jogi nemelismerés és a transz/nem-bináris személyek helyzete körüli vita volt: civil szervezetek és jogvédők szerint a szabályozás szűkítheti a jogi elismerés lehetőségét és erősítheti a diszkriminációt. A módosítás miatt tiltakozott a Velencei Bizottság és a több jogvédő szervezet is.  

8. Peter Kmec lemondása - november 

Az uniós támogatások, köztük a helyreállítási alap támogatásainak elosztásáért felelős miniszterelnök-helyettes – a kormányfő nyomására is - távozni kényszerült posztjáról. Az innovációs és kutatási pályázaton a kedvezményezett cégek között olyan Hlas-közeli vállalkozások is feltűntek, amelyeknek semmi közük nincs a kutatáshoz. 

Kmec csak óvatosan tagadta a vádakat, elmondása szerint szándékosan szerette volna helyzetbe hozni a hazai vállalkozókat és az előző kormány által írt újjáépítési terv nem segíti kellőképp a gazdaságot. 

Kmec azóta már visszatért a parlamentbe, ahol a miatta leváltották posztjáról Ján Ferenčákot, a parlament európai ügyi bizpttságának elnökét. A koalíció Kmecnek akart helyet csinálni, de feleslegesen, a hírek szerint ugyanis Kmec Szlovákia római nagykövete lesz.  Ferenčák viszont a leváltása miatt nagyon „megharagudott” a koalícióra és a Hlasra, ezért kilépett a Hlas frakciójából és a kormányt sem mindig támogatja. 

9. Alkotmányellenes a civiltörvény módosítás – december 

Az Alkotmánybíróság decemberben kimondta, hogy a nonprofit szervezetekre vonatkozó törvény módosítása nincs összhangban az alkotmánnyal és az Emberi Jogok Európai Egyezményével. 

A vita arról szólt, hogy a kormány túlozottan szigorú szabályozással meg akarja félemlíteni a civil szférát.

 Az áprilisban elfogadott, júniusban érvénybe lépett törvénnyel szemben a testület több kritikát is megfogalmazott – ezzel pedig azonosult a panaszt benyújtó Róbert Dobrovodský emberi jogi biztos véleményével. A módosítás kritikusai „orosz mintát” emlegettek. Az Alkotmánybíróság szerint a korlátozás aránytalanul sértette a civileket támogató donorok magánélethez való jogát. Bár a kormány azzal érvelt, hogy a transzparencia, az átláthatóság és a bűnözés elleni fellépés miatt van szükség a részletes dokumentációra, az Alkotmánybíróság szerint ugyanezek a célok sokkal enyhébb és arányosabb szabályozással is elérhetőek.  

10. A btk. módosítása, a Beneš-dekrétumok védelme 

A kormánykoalíció decemberre is hagyta az egyik legnagyobb botrányt: a gyorsított eljárásban tárgyalt btk-módosításhoz benyújtott gyors képviselői javaslattal egy nap alatt teljesen felforgatták a politikai életet. A javaslat ugyanis támadja a politikai munkát folytató civil szervezeteket, az „idegen hatalom” beavatkozását a politikai kampányba, ellehetetleníti az együttműködő vádlottak használatát a maffiaperekben és a korrupciós ügyekben, valamint „védelem alá” helyezte a Beneš-dekrétumokat. 

A törvény elfogadása is botrányosra sikerült, hlasos képviselők dulakodtak Igor Matovičcsal, a koalíciós képviselők állítólag részegen ültek a teremben. 

Ugyanekkor tárgyalta a parlament a bejelentővédelmi hivatal megszüntetéséről szóló törvényt is, amelyet Peter Pellegrini „olyan gyorsan vétózott meg”, hogy a koalíció még ugyanazon az ülésen újra el tudta fogadni. A btk. módosítása ellen tiltakozott a főügyész és az ügyvédi kamara is. 

A btk. módosítását viszont Pellegrini aláírta, így az már életbe is lépett, az ellenzék az Alkotmánybírósághoz fordul, de szerintük a jogszabály így is „maradandó károsodást” okoz a büntetőeljárásokban, a Beneš-dekrétumok védelme pedig rendkívüli módon sérti a szlovákiai magyarokat, és börtönnel fenyegeti, aki meg próbálja kétségbevonni azokat.