Fico: a szlovákellenes elemek mindent tagadnak, ami pozitív

A szlovák gazdaság helyzete lett az egyik fő témája Robert Fico miniszterelnöknek, aki folyamatosan „szlovákellenes elemeknek” nevezi azokat, akik pesszimistább képet festenek a gazdaságról. „Nevetnem kell, amikor látom a szlovákellenes elemek makacs igyekezetét, hogy mindent, ami pozitív, letagadják” – jelentette ki Robert Fico csütörtöki nyilatkozatában. 

A kormányfő a „szlovákellenes elemek” bemutatására újra előveszi azt a saját maga által kreált álhírt, miszerint az ellenzék töltött fegyverrel akarja várni a kormány képviselőit. „Az alkotmányos tisztségviselők kenyérrel és sóval való köszöntése tilos. Fegyverrel, mégpedig töltött fegyverrel kell bennünket fogadni” – írja Fico, miközben töltött fegyverről csak ő beszélt Richard Rybníček, Trencsén polgármestere által a Postojnak adott interjú kapcsán.

Szlovákellenes elemek és az S&P

Fico azt is kifogásolja, hogy az ellenzék nem értékeli eléggé az egyik hitelminősítő intézet, a Standard & Poor’s értékelését, amely nem rontott Szlovákia adósbesorolását.  

„Az értékelés szerint a jelenlegi szlovák kormány felelősen bánik a közpénzekkel, és a gazdasági növekedésünket jelentős negatív külső tényezők befolyásolják”

 – kommentálta a miniszterelnök a hitelminősítő október végi értékelését. Az S&P valóban megerősítette az ország minősítést a korábbi, A+ szinten, de továbbra is negatív kilátást tart fenn – vagyis a szint rövid-középtávon lefelé is módosulhat, ha a növekedés, a hiány/adósságpálya vagy a külső kockázatok rosszabbul alakulnak a vártnál. Fico szerint ezt a szlovákellenes elemek „kellemetlen meglepetésnek” minősítik. 

Fico az S&P mellett még egy mutatóba belekapaszkodik: a szeptemberi kiskereskedelmi adatokba. „Az idei év szeptemberében a szlovák kiskereskedelem az év legjobb eredményét érte el” – idézi a Statisztikai Hivatal legutóbbi értékelését Fico. Szerinte ez azt jelenti, hogy az emberek jól élnek, mert sokat költenek a boltokban, amit a reálbérek növekedése tesz lehetővé. 

„A reálbérek emelkednek, mivel az infláció, vagyis az áremelkedés lassabb, mint a bérek növekedése”

 – állítja a kormányfő. 

A kormánypropaganda és a valóság  

Az ellenzék valóban sötétebb képet fest a gazdaságról. Branislav Gröhling, az SaS elnöke úgy látja, hogy a kormányzati propaganda semmilyen kapcsolatban nincs a polgárok valós életével: „A valóság egészen más – nőnek az adók, a járulékok és az árak, miközben a reálbérek stagnálnak. A szlovákok vásárlóereje alacsonyabb, mint évekkel ezelőtt, a megtakarítások pedig történelmi mélyponton vannak” – mondta Gröhling. Nem sok jót mond az államháztartás alakulásáról sem. 

„Az egyik legmagasabb hiányunk van Európában, és az államadósság rekordtempóban nő”

 – magyarázza az SaS elnöke.  

Az SaS gazdasági szakértője, Marián Viskupič szerint a kormány politikája rombolja a szlovák gazdaságot. „Az állam bevételei ugyan 1,2 milliárd euróval nőttek, de a kiadások még gyorsabban emelkedtek 2,5 milliárd euróval. A hiány 1,3 milliárddal magasabb, mint tavaly. Ez nem konszolidáció, ez a közpénzügyek széthullása” – magyarázta az SaS parlamenti képviselője. Szerinte még sosem nőtt ilyen gyorsan az államadósság Szlovákia történetében. „Az államadósság 2027-re meghaladja majd a 100 milliárd eurót” – magyarázta az SaS alelnöke. Szerinte ez komoly nyomást jelent az államháztartási hiányra is 

„Jövőre csak kamatokra több mint 2 milliárd eurót fizetünk – miközben 2021-ben ez még csak 660 millió volt. És a koalíció ezt sikernek állítja be”

 – figyelmeztet  Viskupič. 

 A jegybank az ellenzékkel ért egyet 

A szlovák gazdaság jelenlegi állapotát és kilátásait nemcsak az ellenzék festi sötétebbre a kormánynál. A Szlovák Nemzeti Bank (NBS) legutóbbi előrejelzésében jövőre csak 0,6 százalékos növekedést jósol, miközben a kormány még 1,5 százalékkal számol. Az NBS őszi előrejelzése 2026-ban még 1,3 százalékos növekedéssel számolt, a költségvetés és a konszolidációs csomag elfogadásának hatására azonban rontotta az előrejelzést. 

„A pénzügyi intézkedések ugyan elsősorban a háztartásokat terhelik majd, számítunk azonban bizonyos spórolást az állam részéről is. A konszolidáció mintegy 0,8 százalékpontot vehet el a növekedésből”

 – állítja elemzésében a jegybank. A konszolidáció nélkül az NBS még 1,3 százalékot jósolt, így azonban már csak 0,5 százalékos növekedést valószínűsít, ami gyakorlatilag a stagnációval azonos.