Metod Špaček
Felmentették a Bős–Nagymaros-ügy egyik biztosát, senkit sem neveznek ki a helyére
A kormány szerdán felmentette tisztségéből Metod Špaceket, aki a Bős–Nagymaros vízlépcsőrendszer ügyében volt a kormány meghatalmazottja a hágai Nemzetközi Bíróság előtti eljárásban. Az indoklás szerint a kabinet nem számol az eljárás folytatásával.
A kormányhivatal dokumentumában az szerepel, hogy a szlovák fél 1998-ban kiegészítő ítéletet kért, „mivel Magyarország akkor nem kívánta végrehajtani az 1997. szeptemberi ítéletet”, ám 2017-ben végül Szlovákia maga kérte a kérelem visszavonását és az eljárás lezárását.
„Az érdemi jogi kérdések a bíróság 1997. szeptember 25-i ítélete által megoldást nyertek. A Szlovák Köztársaság kiegészítő ítélet kibocsátására vonatkozó, 1998-as kérelme már időszerűtlen, meghaladott és elvesztette létjogosultságát, hiszen 2017-ben maga Szlovákia kérte az eljárás lezárását, amit a magyar fél elfogadott, és azóta a felek semmilyen lépést nem tettek az ügyben”
– áll a közleményben. Új személyt a posztra a kormány nem nevezett ki.
Miről van szó?
1998 februárjában, a hágai Nemzetközi Bíróság ítélethirdetését követően Horn Gyula kormánya Nemcsók János államtitkárt nevezte ki főtárgyalónak. Az addigi magyar állásponttól gyökeresen eltérő célokat követve előkészített egy szerződéstervezetet, amely szerint mégiscsak épült volna Magyarországon a második erőmű. A szlovák–magyar kétoldalú tárgyalások tartalmát nagyrészt elrejtették a nyilvánosság elől, a Népszava azonban megszerezte és közzétette a keretmegállapodás teljes szövegét, ami tiltakozásokhoz vezetett, és befolyásolhatta az azévi választásokat is. Végül a szocialista-liberális koalíció veresége után a Fidesz alakított kormányt Orbán Viktor vezetésével.
A szlovák félnek kedvező keretmegállapodást így végül nem írták alá, Szlovákia azonban nem nyugodott bele, hogy zátonyra futott az egyezség. Vladimír Mečiar szlovák miniszterelnök utasítására beadvánnyal fordultak a nemzetközi bírósághoz, hogy kiegészítő ítéletben határozza meg az ítélet végrehajtásának módozatait, így próbálva nyomást gyakorolni Magyarországra a második erőmű megépítése érdekében.
Szeptemberben azonban megbukott Mečiar kormánya is, a miniszterelnöki posztot a konzervatív-centrista Mikuláš Dzurinda foglalta el. A felek 1998 novemberében közös levélben tájékoztatták Hágát, hogy újraindították tárgyalásaikat, és nem kívánják, hogy a benyújtott kérelemmel kapcsolatban előrelépés történjen. Végül a szlovák kormány 2017-ben maga kérte a bíróságot, hogy formálisan is szüntesse meg a kiegészítő ítélet meghozatala iránti kérelemmel kapcsolatos eljárást.
(Nagy Boldizsár: A Nemzetközi Bíróság ítélete a Bõs (Gabčíkovo)– Nagymaros Projekt ügyében és annak utólélete: siker vagy kudarc? című tanulmánya alapján)
Špaček: a felmentésem a szakmai kapacitások további leépülését jelenti
Špaček a TASR hírügynökségnek úgy reagált a felmentésére, hogy egyetért a kormány érvelésével, miszerint a bírósági eljárás ténylegesen lezárult, és a Nemzetközi Bírósággal kapcsolatban nincs több teendő. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy a kormánymegbízott státusza további jogosítványokkal is járt: automatikusan tagja volt annak a kormánydelegációnak, amely Magyarországgal tárgyalt az ítélet végrehajtásáról a Bős–Nagymaros ügyben.
„Ma azonban egyáltalán nem világos, miként lesz biztosítva a tárgyalásokon a nemzetközi jogi szakmai folytonosság. A jelenlegi kormány a Magyarországgal folytatott egyeztetéseken a több évtizedes szakmai tapasztalat helyett inkább a hozzá közel álló ügyvédek külső szolgáltatásait részesíti előnyben, akiknek nincs semmilyen nemzetközi jogi tapasztalatuk”
– jegyezte meg.
Špaček a felmentését a szakmai kapacitások további leépüléseként értékeli az állami intézményekben. Hangsúlyozta, hogy a szóban forgó tisztséget kizárólag Szlovákia érdekében, apolitikusan, szakmailag és bármiféle díjazás nélkül látta el.
Bírálta a kormányt
Metod Špaček diplomata és nemzetközi jogász, Zuzana Čaputová államfő korábbi hivatalfőnöke 2005 óta a közelmúltig csaknem minden, a bősi vízerőművel és a hágai ítélet végrehajtásával kapcsolatos szlovák–magyar tárgyalási fordulón jelen volt, egy ideje azonban már nem kapott meghívót ezekre, és csak formálisan töltötte be a pozícióját.
Júliusban a Progresszív Szlovákia (PS) ellenzéki párt sajtótájékoztatóján bírálta a kormányt, amiért a kiszivárgott információk szerint Szlovákia kedvező áron adná át Magyarországnak a Bősön megtermelt energia egy részét a több évtizede húzódó vita lezárása érdekében. Úgy véli, a magyar félnek erre semmilyen jogalapja nincs, egy ilyen megegyezés pedig sértené Szlovákia nemzetállami érdekeit.
Ezt olvasta már ?
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.