A klímaváltozás és a természetvédelem elbagatellizálásáért Szlovákia súlyos árat fog fizetni

A jelentés a klímaadaptációs intézkedések mellett a biológiai sokféleség védelmét, a fenntartható mezőgazdasággal kapcsolatos intézkedéseket, a természetes vizek állapotát, a vízközmű-infrastruktúra helyzetét, illetve a megújuló energiaforrások szlovákiai alkalmazását is értékeli. 

Többször is felhívja a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás következményeire való felkészülés és a természetvédelem elhanyagolásának súlyos ára lesz. 

A kulcsfontosságú ökoszisztémák védelmének vagy helyreállításának elhanyagolása jelentős kockázatot jelent a szlovák gazdaság hosszú távú versenyképességére nézve, mivel Szlovákia azon tagállamok közé tartozik, amelyek erősen függenek az ökoszisztéma-szolgáltatásoktól, különösen az olyan ágazatok, mint a mezőgazdaság vagy az erdőgazdálkodás

 – olvasható a jelentésben.

Az Európai Bizottság főleg azt kifogásolja, hogy a kormány uniós forrásokat vont el az olyan területektől, mint a természetvédelem és a biológiai sokféleség védelme, valamint lazította a környezetvédelmi szabályozást. Rámutat arra is, hogy a környezetvédelmi minisztériumban 2024-ben történt személyi változások gyengítették az intézmény szakmai kapacitását.

Az alulfinanszírozott környezetvédelem rossz hír a gazdáknak is

A bizottság számításai szerint Szlovákiának évente 781 millió eurót kellene befektetnie a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelmébe. Jelenleg azonban ez az összeg csupán évi 364 millió euró. Az alulfinanszírozottság oka részben az, hogy a jelenlegi kormány korlátozta az uniós források természetvédelmi célokra való felhasználását. A környezetvédelmi minisztérium ráadásul leállította azoknak a projekteknek a nemzeti társfinanszírozását is, amelyekkel a természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek sikeresen pályáztak a LIFE program keretében. 

A jelentés rámutat, hogy 2022-ben a védett területek az ország területének 37%-át fedték le, ami európai viszonylatban átlag feletti. 

A gyakorlatban azonban a tényleges védelmi és helyreállítási intézkedések nem elég hatékonyak, emiatt pedig Szlovákia ellen több kötelezettségszegési eljárás is folyamatban van, az egyik a siketfajd élőhelyeinek nem megfelelő védelme miatt.

Az élőhelyek rossz állapota és a biológiai sokféleség hanyatlása tovább gyengíti Szlovákia klímaváltozáshoz való alkalmazkodóképességét, ami leginkább a legsérülékenyebb agrárszektor számára rossz hír – áll a jelentésben. Emlékeztetnek: a kormányprogramban megígért klímatörvény előkészítése 2024-ben elakadt, emellett pedig továbbra is nehéz átlátni, Szlovákia mennyi közpénzt fordít ténylegesen a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra.

A biológiai sokféleség romlása visszaveti az ökoszisztéma-szolgáltatásokat – például a vízháztartás szabályozását, a talaj egészségének megőrzését vagy a szénmegkötést –, ez pedig tovább fokozza a klímaváltozás következményeit, ami negatív hatással van a mezőgazdaság termelőképességére is

 – olvasható az elemzésben, amely rámutat arra is, hogy 1980 és 2023 között az extrém időjárás és a természeti katasztrófák következtében Szlovákiát 1,95 milliárd eurónyi kár érte – ennek mindössze 4 százalékát fedezte biztosítás.

Van azért pozitívum is

A jelentés kedvező folyamatokról is beszámolt, amelyek a mezőgazdasági politika változásainak köszönhetően indultak el. Az úgynevezett ökosémák – környezetbarát támogatási rendszerek – révén növekszik a megműveletlen sávok aránya a mezőgazdasági területeken, amelyek segítik a biodiverzitás fenntartását. Ezek aránya ugyanakkor még mindig alacsonyabb, mint az EU többi részén. 

2005 óta fokozatosan nő az ökogazdaságok területe is. Jelenleg a mezőgazdasági földek csaknem 14 százalékát fedik le, a cél pedig az, hogy az arányuk 2030-ra elérje a 20 százalékot, amit az ökogazdálkodóknak szánt uniós támogatások növelése is elősegíthet. 

Szennyvízkezelésből elégtelen

A jelentés külön kiemeli Szlovákia szennyvízkezelési problémáit. Bár az évek során történt előrelépés – elsősorban az uniós támogatásoknak köszönhetően –, a Települési Szennyvízkezelési Irányelv (Urban Wastewater Treatment Directive) hiányos végrehajtása miatt az Európai Bizottság 2016-ban, majd 2021-ben is jogi eljárást indított Szlovákia ellen. Az EB szerint az uniós vízgazdálkodási jogszabályokban meghatározott környezetvédelmi célok elérése érdekében Szlovákiának évente 223 millió eurós (a GDP 0,2 %-a) beruházási hiányt kell pótolnia, amelynek csaknem fele a szennyvízkezeléshez kapcsolódik (évi 105 millió euró). 

Ami a vízgazdálkosást illeti, az EB jelentése szerint 

Szlovákiának az új víztározók és az egyéb „szürke infrastruktúra” építése helyett a vízi ökoszisztémák állapotának javítására, az áradásokkal, valamint az aszályokkal szembeni ellenálló képesség növelésére és a folyórevitalizációs projektekre kellene helyeznie a hangsúlyt. 

„A vízerőművek környezetvédelmi hatásvizsgálatának régóta fennálló hiánya hozzájárult a szlovákiai folyók, különösen a Garam állapotának romlásához. Szlovákiának sürgősen orvosolnia kell ezt a helyzetet” – írják.

80%-os oroszolaj- és 70%-os oroszgáz-függőség

A dekarbonizáció és az energetika területén is lemaradásokra mutat rá az EB jelentése. 2024-ben például a megújuló energiaforrások Szlovákia villamosenergia-ellátásának csupán 24%-át tették ki, ami jóval alacsonyabb az EU 47%-os átlagánál. 

Bár Szlovákia a közelmúltban több reformot is elfogadott a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások támogatására és az engedélyezési eljárások felgyorsítására, ezek közül néhány intézkedés továbbra is várat magára. 

Lépéseket kell tenni annak érdekében is, hogy a megújuló energiaforrások elnyerjék a helyi közösségek támogatását, biztosítva számukra az engedélyezési folyamatokban való részvételt. 

A jelentés hangsúlyozza, hogy a fűtési ágazat dekarbonizálása elengedhetetlen az ország éghajlat-politikai céljainak elérése és a fosszilis tüzelőanyagoktól, különösen a földgáztól való függőség csökkentése érdekében.

A végére pedig egy megdöbbentő adat: 

Szlovákiában a 2024-ben elhasznált földgáz mintegy 70%-a, az ugyanebben az évben elfogyasztott összes nyersolajnak pedig több mint 80%-a orosz eredetű volt.