Európai alkoholfogyasztás: melyik országban isznak a legtöbbet?

Az Európai Unióban az alkoholfogyasztás hosszú távú csökkenést mutat. Az egy főre jutó tiszta alkohol mennyisége 1980 és 2020 között 12,7 literről 9,8 literre esett vissza, ami 23%-os csökkenés. A 2010-es években azonban a csökkenés üteme lelassult – tíz év alatt mindössze 0,5 literrel mérséklődött a fogyasztás.

Ugyanakkor a WHO európai régiója, amely 53 országot foglal magába, továbbra is a világ vezetője alkoholfogyasztásban: a 15 év felettiek évi 9,5 liter alkoholt fogyasztanak, ami megfelel kb. 190 liter sörnek, 80 liter bornak vagy 24 liter tömény italnak.

Az alkoholfogyasztás semmilyen mértékben nem biztonságos az egészségünk számáraó

– figyelmeztet a WHO.

A jelentés szerint a gazdaságilag és népességileg legnagyobb uniós országok közül Németország vezette a sort, ahol az éves átlagos alkoholfogyasztás 10,6 liter volt. Ezt követte Franciaország 10,4 literrel, majd az Egyesült Királyság 9,7 literrel. Spanyolország és Olaszország ennél jóval alacsonyabb értékeket mutattak: előbbi 7,8 literrel, utóbbi pedig 7,7 literrel zárta a sort. 

Pozitív példák

Az elmúlt évtizedben számos európai országban sikerült csökkenteni az alkoholfogyasztás szintjét, ami több tényező – például hatékony egészségpolitikai intézkedések, társadalmi kampányok, adóemelések és szigorúbb szabályozás – együttes eredménye lehet. Írország és Litvánia példája különösen figyelemre méltó: mindkét országban 2,1 literrel esett vissza az egy főre jutó éves alkoholfogyasztás 2010 és 2020 között. Spanyolország és Görögország hasonlóan jelentős, 2 literes csökkenést ért el.

További pozitív példák közé tartozik Hollandia, Franciaország, Ciprus és Finnország, ahol az alkoholbevitel több mint 1,5 literrel csökkent a vizsgált időszakban. Százalékos arányban a legnagyobb visszaesés Görögországban (24,1%), Hollandiában (20,9%) és Spanyolországban (20,4%) történt. 

Növekvő alkoholfogyasztás

Miközben egyes országok eredményesen küzdenek az alkoholfogyasztás mérsékléséért, más államokban aggasztó növekedés figyelhető meg. Lettországban például 2,3 literrel emelkedett az egy főre jutó fogyasztás, ami 23,5%-os növekedést jelent – ezzel az ország az egyik legnagyobb arányú emelkedést mutatja Európában.

Bulgária, Málta, Románia és Lengyelország szintén növekedést tapasztaltak, itt az emelkedés 1 és 1,4 liter közötti volt. Az északi országok közül Norvégia és Izland mutatott több mint fél literes növekedést, ami különösen érdekes annak fényében, hogy ezekben az államokban általában szigorúbb az alkoholpolitika.

Szlovákia figyelemre méltó példa

Szlovákia nem tartozik sem a legnagyobb csökkenést, sem a legnagyobb növekedést mutató országok közé. Ennek ellenére az alkoholfogyasztás továbbra is magas szinten van. 

A szlovákiai lakosok átlagos alkoholfogyasztása az európai átlag közelében van, ám nem tartoznak sem a leginkább mértéktartó, sem a legnagyobb fogyasztók közé

 – közölte a WHO.

Ez a helyzet jól példázza a közép-európai országokra jellemző kettősséget. A szlovák társadalomban, különösen vidéken, az alkoholfogyasztás kulturális szerepe továbbra is jelentős. Bár az ország nem tartozik a kiemelten problémás államok közé, a tendencia azt mutatja, hogy komoly figyelmet kell fordítani az alkohollal kapcsolatos társadalmi normákra és megelőző programokra.

Nemi különbségek az ivási szokásokban

Az alkoholfogyasztás nemi bontásban is jelentős eltéréseket mutat. A 2019-es statisztikák alapján a férfiak jóval nagyobb arányban isznak alkoholt: 

A férfiak 26,6%-a számolt be havi egyszeri túlzott alkoholfogyasztásról. A nőknél ez az arány 11,4% volt.

Az eltérés legszembetűnőbb Romániában, ahol a férfiak 55,2%-a vallotta be a túlzott mértékű alkoholfogyasztást. A nők esetében Dániában és Luxemburgban volt a legmagasabb az arány, mindkét helyen 20% fölötti értékekkel.

A nemek közötti különbségek okai között a kutatók kulturális elvárásokat, foglalkoztatási különbségeket és jövedelmi viszonyokat említenek. Ezek a tényezők hatással vannak arra, hogy ki, mikor és milyen mértékben nyúl alkoholhoz.

Iskolázottság és jövedelem

Az alkoholfogyasztás és annak egészségügyi következményei nemcsak nemek szerint, hanem társadalmi-gazdasági helyzet alapján is eltérnek. Bár a magasabb végzettséggel és jövedelemmel rendelkezők gyakrabban fogyasztanak alkoholt, a legsúlyosabb következmények az alacsonyabb társadalmi státuszúakat érintik. Az OECD szerint:

Az alkohol megfizethetőbb a magasabb iskolai végzettséggel és jövedelemmel rendelkezők számára. Az alkohollal kapcsolatos károk tekintetében azonban a terhek nagyobbak az alacsonyabb társadalmi-gazdasági státuszú emberekre.

Az alacsonyabb jövedelműek esetében gyakoribbak a fizikai, mentális és gazdasági következmények, amelyek az egészségügyi ellátórendszert is jelentősen terhelik.

Van-e biztonságos alkoholfogyasztás? A WHO válasza: nincs

Sokáig tartotta magát az a nézet, hogy a „mértékletes alkoholfogyasztás” nem káros – sőt, egyes vélemények szerint egészséges lehet. Ezt az elképzelést azonban a WHO egyértelműen cáfolja. Dr. Carina Ferreira-Borges szerint:

Nem beszélhetünk úgynevezett biztonságos alkoholfogyasztási szintről. [...] Az egészségre gyakorolt kockázat már az első korty alkoholtartalmú ital elfogyasztásával kezdődik.

A WHO állásfoglalása szerint tehát az egyetlen biztonságos megoldás az alkoholfogyasztás elhagyása, vagy legalábbis jelentős csökkentése.