Extrém hőhullámok – Európában két év alatt több mint százezren haltak meg miattuk

A klímaváltozás egyre súlyosbodó egészségügyi következményeire reagálva hozta létre a WHO európai fiókszervezete a Páneurópai Klíma- és Egészségügyi Bizottságot (PECCH), amely ma kezdi meg a munkáját. A WHO sajtóközleménye szerint a “merész új kezdeményezés” célja tudományosan megalapozott, ugyanakkor költséghatékony és gyakorlati javaslatokkal elősegíteni az egészségügyi rendszerek klímaállóvá tételét, valamint az egészségügyi ágazat kibocsátásainak csökkentését.

Amellett, hogy a bizottság tagjai rövid és hosszú távú stratégiákat fognak kidolgozni a klímaváltozás egészségügyi hatásainak mérséklésére, azonosítani fogják az egyes országok kormányzati intézkedéseinek hiányosságait is, amelyek akadályozzák az egészségügyi kockázatokkal szembeni hatékony fellépést.

Ideje kimondani egy megkérdőjelezhetetlen igazságot: az éghajlati válság egyben egészségügyi válság is. Már most is haláleseteket okoz, és ha nem cselekszünk sürgősen, a helyzet súlyosbodni fog. Egészségügyi rendszereink már most is nyomás alatt állnak, ugyanakkor a megoldás részévé is válhatnak

 – jelentette ki Hans Kluge, a WHO európai regionális igazgatója.

2024 volt a valaha mért legmelegebb év, és gyorsan haladunk a század végén esedékes, katasztrofális 3 °C-os globális felmelegedés felé. Csak 2022-ben és 2023-ban több mint 100 000 ember halt meg hőhullámok következtében a régió 35 országában

– tette hozzá Katrín Jakobsdóttir, az újonnan alakult bizottság elnöke.

Az egészségügyi rendszerek túlterheltségére tehet rá a klímaváltozás még egy lapáttal

A WHO közleménye szerint a világszervezet által lefedett összes régió közül az európai térség melegszik a leggyorsabban, ennek következtében pedig szinte minden klíma-egészségügyi mutató – a hőséggel összefüggő halálozásoktól a klímaszorongásig – romló tendenciát mutat Európában. Ami még megdöbbentőbb: a világ hőséggel kapcsolatos halálozásainak egyharmada már most is ebben a régióban történik.

Elsősorban tehát a hőhullámok jelentenek olyan súlyos fenyegetéseket, amelyek kimeríthetik az amúgy is túlterhelt egészségügyi rendszereket és erőforrásokat, emellett azonban a WHO felhívta a figyelmet a klímaváltozással összefüggő további egészségügyi kockázatokra is:

• az árvizek okozta balesetek, sérülések és halálesetek, illetve a vízzel terjedő betegségek előfordulása azokon a területeken, ahol alacsony a higiéniai és közegészségügyi színvonal;
• a szúnyogok és kullancsok által terjesztett betegségek megjelenése az északabbra fekvő régiókban a felmelegedés hatására – ilyen betegségek például a dengue-láz, a malária, a nyugat-nílusi láz és a kullancsok által terjesztett agyvelőgyulladás;
• az allergiások számának járványszerű növekedése –  a szokatlanul enyhe időjárás miatt  a pollenek már télen is jelen vannak a levegőben, a pollenszezon meghosszabbodásával pedig a fejlett országokban – így Szlovákiában is – drasztikusan emelkedik az allergiás betegek száma. 

Közvetve összefügg a klímaváltozással az egyéb légzőszervi betegségek számának növekedése is, amely az ipari és közlekedési kibocsátások egyik következménye. 

A fosszilis tüzelőanyagokhoz való ragaszkodás halálos: a légszennyezés évente 7 millió ember halálát okozza világszerte – ebből félmillió az európai régióban történik

 – figyelmeztet a WHO.

Szlovákia lakosságának legalább egynegyede kiemelten veszélyeztetett

A szakértők szerint a klímaváltozásra legérzékenyebben reagáló csoportok az idősek (65 év felett), az ötévesnél fiatalabb gyermekek, valamint a krónikus betegségben szenvedők – különösen azok, akik szív- és érrendszeri, légzőszervi vagy mentális problémákkal küzdenek. Szlovákiában jelenleg a lakosság legalább egynegyede a kiemelten veszélyeztetett csoportokhoz tartozik, ez a szám pedig egyre nő, hiszen fokozatosan az egyik olyan európai országgá válunk, ahol a legmagasabb lesz az időskorú lakosok aránya.

Emellett a városlakók is fokozottan veszélyeztetettek az ún. városi hősziget-hatás miatt – hívták fel a figyelmet a Greenpeace Szlovákia szakértői. Ott, ahol nincsenek zöldtetők, megfelelő növényzet vagy hűtő hatású vízfelületek, fokozott halálozási kockázat fenyegeti a legsebezhetőbb csoportokat. A városi környezet akadályozza az éjszakai lehűlést is, hiszen a napközben felmelegedett, kiterjedt beton-, aszfalt- és fémfelületek visszasugározzák a hőt.

A hőhullámok idején megugrik a korai a halálesetek száma

Egy szlovák klímatudósok által készített tanulmány, amely az 1996 és 2012 közötti hőségnapokat elemezte, egyértelműen kimutatta, hogy ezeken a napokon megszaporodik a korai halálesetek száma. 2007. július 19-én például az átlaghoz képest csaknem 45%-kal nőtt a halálozási arány. Az akkori hőhullám idején dőlt meg Ógyallán az addigi országos melegrekord - 40,3 Celsius-fokot mértek. 

Nyolc évvel később, 2015 nyarán a 14 napig tartó folyamatos hőség több mint 240 korai halálesetet okozott Szlovákiában. A klímatudósok arra figyelmeztetnek, hogy 

a következő évtizedekben a hőhullámok nálunk is egyre extrémebbek lesznek –  amellett, hogy a napi maximum hőmérsékletek egyre gyakrabban közelítik meg a 40 Celsius-fokot, az időtartamuk is hosszabbodni fog.