Eltérően nyilatkoztak a politikusok az új hivatalról

Szombaton a kormány megszavazta egy új hivatal létrehozását, mely a Bejelentők Védelméért Felelős Hivataltól (ÚOO) átvenné szerepkörének jelentős részét. Az ÚOO még 2021-ben jött létre. A hivatal legfőbb feladatainak egyike az, hogy megvédje azokat az alkalmazottakat, akik a munkahelyükön törvénysértést vagy korrupciót észlelnek, és ezt jelentik.  

A jelenlegi tervek szerint az új, központi intézmény neve A Bűncselekmények Áldozatainak és a Társadalomellenes Tevékenységet Bejelentőknek Védelmet Nyújtó Hivatal. 

Nem meglepő módon a vasárnapi politikai műsorok mindegyikében szó volt a kormányülésen elfogadott javaslatról. A megkérdezett politikusok azonban elég eltérően viszonyultak a témához. 

Erik Tomáš indoklást követelt a gyorsított eljárásra 

Erik Tomáš (Hlas) szociális ügyi miniszter a Joj24 csatorna Politika24 című műsorában azt nyilatkozta, hogy meg kell indokolni, miért alkalmaztak gyorsított törvényalkotási eljárást az új hivatal létrehozásáról szóló törvényjavaslat ügyében. Tomáš arra szólította fel a belügyminisztert és Boris Susko (Smer) igazságügyi minisztert, hogy mihamarabb indokolják meg ezt a döntést. 

„A gyorsított törvényalkotási eljárást egyszerűen meg kell magyarázni” – hangsúlyozta, majd közölte, hogy az új hivatal továbbra is ellátja majd a korábbi feladatait. Szerinte azonban a hivatallal kapcsolatos szabályokat újra kellett definiálni, és úgy véli, hogy ezek a törvényalkotási folyamat során tisztázódni fognak. 

Gašpar melette, Majerský ellene 

Pavol Gašpar (Smer) a parlament alelnöke és Milan Majerský, a KDH vezetője a TA3 V politike című vitaműsor vendégei voltak.  

Gašpar a műsorban visszautasította a ÚOO megszüntetéséről szóló kijelentéseket: „Ez a hivatal továbbra is működni fog, intézi a korábbi ügyeket, csak néhány módosítást szükséges felülvizsgálni.” A parlament alelnöke továbbá elutasította azt is, jelenlegi hivatallal kapcsolatos változtatás politikai beavatkozás lenne. Szerinte szükség van bizonyos korrekciókra, mert a védett bejelentőt foglalkoztató munkáltató jogai jelenleg nem megfelelőek. Elutasította azt az értelmezést is, hogy a változtatások a közigazgatási bíróság egyik friss döntésére adott közvetlen válaszok lennének, utalva ezzel a Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterre kiszabott bírságra. 

Majerský épp ellenkezőleg, a javasolt változtatást kifejezetten politikai beavatkozásnak tartja. Szerinte a közigazgatási bíróság döntése – amely megsemmisítette a belügyminiszter egyik személyzeti parancsát – volt a kormány gyorsított eljárásának kiváltó oka. „Matúš Šutaj Eštok (Hlas-SD) belügyminiszter nem tartja be a törvényt. Ahelyett, hogy tiszteletben tartaná, inkább átírja” – közölte Majerský, majd hozátette, úgy véli, a kormánykoalícióra általánosságban is jellemző, hogy ha egy intézmény nem úgy működik, ahogy nekik megfelel, akkor megszüntetik vagy átszervezik. 

Drucker kibújt, Hargaš vádolt 

Az STVR O 5 minút 12 című politikai műsorában ezen a héten Tomáš Drucker (Hlas) oktatási miniszter és Ján Hargaš (PS) vitáztak. 

„Elsősorban szeretném elmondani, hogy ezt a hivatalt még Peter Pellegrini kormányzása alatt hozták létre, és ilyen hivatalra szükség van, mert védenie kell az ilyen bejelentőket”

– mondta Drucker, majd kiemelte, hogy ő maga nem volt jelen a kormányülésen, ezért nem tud első kézből nyilatkozni a döntésről. Úgy véli azonban, hogy a gyorsított törvényalkotási eljárás indokainak tisztázása egyértelműen a belügyminiszter, illetve az igazságügyi miniszter feladata, hiszen ők terjesztették elő a javaslatot. Kiemelte továbbá, hogy „két hivatal egyesítéséről van szó egyetlen intézménnyé”, és hangsúlyozta:

„egy ilyen hivatalnak, amely védi a közérdekű bejelentőket, itt működnie kell”. 

Hargaš ezzel szemben úgy látja, hogy a változtatás mögött Šutaj Eštok személyes bosszúja húzódik meg: szerinte a belügyminiszter azért kezdeményezheti a hivatal átalakítását, mert nem sikerült eltávolítania a számára kényelmetlen rendőröket a szolgálatból, és mert a hivatal korábban bírságokat szabott ki vele szemben.  

„Szerintem ez elsősorban támadás a szlovákiai igazságosság ellen, és erre ennél a kormánynál már lassan kezdtünk is hozzászokni” – jelentette ki Hargaš, majd hozzátette: „Mi bosszútörvénynek nevezzük”.