Előrelépés a Beneš-dekrétumok ügyében? Pellegriniék már állítják össze a munkacsoportot a helyzet rendezésére

Az előző hét egyik meghatározó politikai témája a Beneš-dekrétumok kérdésköre volt. A vita úgy kezdődött, hogy a Progresszív Szlovákia (PS) képviselői Komáromban egy nyilvános fórumot tartottak, ahol a szlovákiai magyar kisebbséget érintő problémákkal foglalkoztak. Így merült fel a Beneš-dekrétumok témája is, amelyekre hivatkozva a Szlovák Földalap még napjainkban is ingatlanokat kobozna el magyar és német tulajdonosoktól a főváros környéki autópálya-építések kapcsán.

Mindenki politikai tőkét akart kovácsolni a témából

A PS elfogadott egy határozatot, amelyben kimondják, hogy „a Csehszlovák Köztársaság elnökének rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni”.

A témára pár napon belül lecsapott a koalíció:

• Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter a külföldi érdekek állandó kiszolgálójának nevezte Michal Šimečkát, a PS vezetőjét;
• Andrej Danko (SNS), a parlament alelnöke azt mondta, a főügyésznél fog panaszt tenni a PS-re, mert fel merte vetni a témát;
• Robert Fico (Smer) miniszterelnök őrültnek nevezte Šimečkáékat, illetve a kormánya el is fogadott egy nyilatkozatot arról, hogy lezártnak tekintik a Beneš-dekrétumok ügyét;
• Rudolf Huliak (Vidék Pártja) sportminiszter pedig egy videóban már arról beszélt, hogy minden szlováknak meg kell tanulnia magyarul, mert a PS megkérdőjelezi az államhatárokat.

A koalíción kívül néhány ellenzéki képviselő is meglovagolta a témát, a KDH például szintén felrótta a PS-nek, hogy miért veszik elő a dekrétumok ügyét.

Šimečka azzal érvelt, hogy ők sosem beszéltek a dokumentumok eltörlésről, mindössze azt szeretnék, hogy a kollektív bűnösség elvére hivatkozva 2025-ben már ne lehessen földeket elkobozni szlovákiai állampolgároktól.

Úgy tűnik, Komáromban mindig előkerül Beneš

A nyilvános vitából és üzengetésből Peter Pellegrini köztársasági elnök nem vette ki a részét, az elnöki palota sem adott ki semmilyen nyilatkozatot a Beneš-dekrétumok kapcsán. Ez azért is figyelemre méltó, mert az államfő nem is annyira régen, idén februárban szintén megnyilvánult a kérdésben – a sors iróniája, hogy éppen Komáromban, ahol a PS is felvetette a témát.

Az államfő 2025. február 19-én látogatott el a déli városba, ahol többek közt Keszegh Béla polgármesterrel is egyeztetett. Akkor egy újságírói kérdés kapcsán merült fel a dekrétumok ügye, és Pellegrini nagyon hasonló szellemben nyilatkozott, mint most Šimečkáék.

„Senki sem szeretné megnyitni a Beneš-dekrétumokat és újraértékelni a történelmi eseményeket. Inkább egyfajta jogbiztonságról szeretnénk a jövő kapcsán beszélni annak érdekében, hogy később ne történhessen meg az, hogy egyszer csak jön valaki, és azt mondja, neki el kell venni a 20 éve megvásárolt majd fejlesztett tulajdonát, mert valahol előkerült egy jegyzői dokumentum, amelyet nem jegyeztek be a kataszteri nyilvántartásba”

– magyarázta.

Mindemellett megjegyezte, egyszer és mindenkorra szeretné lezárni ezt a témát, ezért létrehozna egy munkacsoportot, amelyben benne lenne az elnöki hivatalban dolgozó alkotmányjogi tanácsadó, valamint a törvényhozói osztály vezetője is.

A téma kapcsán most többször is megkerestük az elnöki hivatal sajtóosztályát, de nem kaptunk választ.

Forró: Alakul a munkacsoport

Kérdéseinket elküldtük Forró Krisztiánnak is, aki jelenleg Pellegrini kisebbségi ügyekért felelős tanácsadójaként tevékenykedik. Elmondta, az államfő által emlegetett munkacsoport hivatalos felállítása még folyamatban van.

„Előkészítő egyeztetések már több hete zajlanak szakjogászok bevonásával, de a formális lépések lezárásáig nem áll módomban konkrét neveket vagy részleteket közölni. A cél egy olyan szakmai testület létrehozása, amely felelősen, politikai befolyástól mentesen tudja elemezni a kérdést”

– tette hozzá.

Rákérdeztünk arra is, hogy kisebbségi tanácsadóként javasolta-e Pellegrininek a Beneš-dekrétumok ügyének rendezését. Úgy fogalmazott, tanácsadóként az a feladata, hogy azokat a témákat készítse elő szakmai szempontból, amelyek a nemzetiségek számára jelentősek.

„A Beneš-dekrétumok kérdése időről időre felmerül, és most is az a cél, hogy a helyzetet nyugodtan, tényekre építve értékeljük. Az államfői döntések előkészítése mindig a szakmai megalapozottság elvén történik, nem pedig aktuálpolitikai impulzusok alapján”

– közölte.

Forró úgy látja, hogy a dekrétumok körüli helyzet rendezésének kulcsa egy átlátható jogi keret és egy egyértelmű állami gyakorlat. Meggyőződése alapján hosszú távon csak olyan megoldás lehet életképes, amely szakmai alapokon, politikai konszenzussal jön létre.

„Ez időigényes folyamat, de a nyitott, higgadt párbeszéd elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövőben ne alakulhassanak ki hasonló bizonytalanságok”

– zárta a Magyar Szövetség korábbi elnöke.