Életük végéig dolgozó nyugdíjasok: ezekben az EU-országokban dolgoznak a legtovább az idősek

Míg Nyugat-Európában sokan inkább a pihenést választják a nyugdíjkorhatár betöltése után, addig Észak- és Kelet-Európa több országában a nyugdíjasok jelentős része gazdaságilag aktív marad. Az Eurostat friss adatai rávilágítanak arra, hogy az unió egyes országaiban a nyugdíjasok többet dolgoznak, mint egy átlagos munkavállaló.

Svédországban a nyugdíj korántsem jelent végállomást

A skandináv országokban – élükön Svédországgal – különösen magas a tovább dolgozó nyugdíjasok aránya. Az Eurostat elemzése szerint a svéd vállalkozó nyugdíjasok 98,4 százaléka a hivatalos nyugdíjkorhatár elérése után is aktív marad. Ehhez hasonló adatokat mértek Finnországban (88%) és Írországban (87,7%) is.

Svédországban szinte minden nyugdíjas vállalkozó folytatja a munkát, miután megkapja az öregségi nyugdíjat

 – állapítja meg a jelentés.

Ezzel szemben a mediterrán országokban – például Spanyolországban (18,2%) és Görögországban (20,3%) – a nyugdíjas vállalkozók nagy többsége inkább visszavonul, és nem tér vissza a munkaerőpiacra. A különbségek mögött több tényező is állhat, mint a nemzeti nyugdíjrendszerek nagylelkűsége, a társadalmi elvárások, valamint az időskori munkavégzés kulturális megítélése.

Míg Nyugat-Európában sokan inkább a pihenést választják a nyugdíjkorhatár betöltése után, addig Észak- és Kelet-Európa több országában a nyugdíjasok jelentős része gazdaságilag aktív marad. Az Eurostat friss adatai rávilágítanak arra, hogy az unió egyes országaiban a nyugdíjasok többet dolgoznak, mint egy átlagos munkavállaló.

A legtöbb ledolgozott órát Kelet-Európában mérik

Nemcsak a munkavállalási hajlandóságban, hanem a tényleges ledolgozott óraszámban is jelentős eltérések mutatkoznak a tagállamok között. Bulgáriában például a dolgozó nyugdíjasok heti átlagosan 39 órát dolgoznak – ezzel ők az uniós lista élén állnak. Nem sokkal maradnak el mögöttük a görög (38,5 óra), litván (35,8 óra) és ciprusi (35,7 óra) idősek.

Szlovákia a rangsorban középutasnak számít, körülbelül a nyugdíjasok 24 %-a dolgozik tovább. Egy korábbi kutatás pedig megállapította, hogy a 65 év fölötti foglalkoztatottság az EU-ban tíz év alatt megtriplázódott, és ebben szerepel Szlovákia is. 

Magyarországon a nyugdíjasok közel 19,9 %-a dolgozik tovább a nyugdíjba vonulás után 

Egyes országokban a nyugdíjasok gyakorlatilag ugyanannyit vagy akár többet dolgoznak, mint a fiatalabb aktív korú lakosság

 – jegyzi meg a kutatás.

Ugyanakkor a nyugdíjas munkavállalók többsége részmunkaidőt választ. Az EU-ban a foglalkoztatott öregségi nyugdíjasok 57 százaléka dolgozik részmunkaidőben, bár ennek aránya országonként nagyon eltérő. Horvátországban például 89,4 százalékuk részmunkaidős, míg Bulgáriában mindössze 9,2 százalékuk.

Mely szakmákban maradnak a legtovább aktívak az idősek?

A kutatás feltárta azt is, hogy mely foglalkozási csoportokban jellemző a nyugdíj utáni munkavégzés. A vezetők és a mezőgazdasági, erdészeti, halászati dolgozók körében a legmagasabb az arány – mindkét csoportban 40,1 százalék dolgozik tovább a nyugdíj után. De jelentős arányban aktívak maradnak az eladók (32,2%) és a technikusok (30,3%) is.

A magas szaktudást és évtizedes tapasztalatot igénylő munkakörökben természetesebb a nyugdíjas kor utáni munkavállalás. Sokak számára ez nem csupán anyagi kérdés, hanem hivatástudat és életforma is

 – értékelik a szakértők.

A kevésbé képzett fizikai munkakörökben azonban jóval alacsonyabb az aktivitás, ami azzal is magyarázható, hogy ezekben a szakmákban a fizikai terhelés időskorban már nehezen vállalható.

Tényleg boldogabbak a dolgozó nyugdíjasok?

Egy nemzetközi tanulmány azt vizsgálta, vajon a munka folytatása időskorban növeli-e az életelégedettséget. Ellen Dingemans és Kène Henkens kutatásukban arra jutottak: ez nagyban függ attól, hol él valaki, mekkora nyugdíjjal rendelkezik, illetve van-e társa.

A tanulmány továbbá megállapította, hogy Svájcban, Svédországban és Észtországban például minden ötödik nyugdíjas dolgozik tovább, míg Szlovéniában és Spanyolországban ez az arány mindössze 2–4 százalék. A kutatók szerint a jóléti államokban kisebb a motiváció a munkavégzésre, míg a szűkebb nyugdíjjal rendelkező országokban sok esetben kényszerűségből maradnak aktívak az idősek.

Jövőbeni kihívások

A tanulmány szerzői arra is felhívták a figyelmet, hogy a jövőben egyre több nyugdíjas szembesülhet anyagi nehézségekkel. Ezért a szakértők olyan politikai intézkedéseket javasolnak, amelyek bővítik a nyugdíjbiztosítás hatályát, támogatják a hosszú távú egyéni megtakarításokat, és lebontják a nyugdíj melletti munkavállalás jogi-adminisztratív akadályait.

A kérdés az elkövetkező években egyre fontosabbá válik, mivel a nyugdíjasok aránya folyamatosan nő, és a gazdaság alkalmazkodóképessége is próbára lesz téve.