Élen a progresszívek, de nehéz koalíciós képlet rajzolódik ki – mutatjuk, hogy szavazna az ország most

Az AKO ügynökség a JOJ 24 televízió megbízásából végzett közvélemény-kutatást a választási preferenciákról. A mintát 1 000 válaszadó alkotta. A minta életkor, nem, iskolai végzettség, megye és nemzetiség szempontjából reprezentatív volt a szlovákiai lakosságra nézve, tudatta az ügynökség. Az adatfelvétel 2025. augusztus 5–11. között zajlott.

A telefonhívás során a következő kérdést tették fel:

„Képzelje el, hogy a parlamenti választást a következő hétvégén tartanák. Melyik pártra vagy mozgalomra szavazna? Felolvasom önnek a pártokat véletlenszerű sorrendben, de akár másikat is megnevezhet.”

Íme az eredmények:

• A Progresszív Szlovákia (PS) a szavazatok 22,1 százalékát vinné el az AKO szerint.
• A Smert 18,2 százalékpontra mérték, ami több mint 1 százalékpontos visszaesés július képest.
• A Hlas futna be a harmadik helyre, de az ő támogatottságuk is hasonló módon csökkent, mint a Smeré: jelenleg 11,3 százalékon állnak.
   

A parlamentbe jutna még az SaS (7,9 %), a Szlovákia (7,6 %) és a KDH (7,1 %). Ezek alapján továbbra is érvényes a jelenlegi ellenzékre, hogy a PS nem tudna kormányt alakítani Igor Matovič pártja nélkül – mindössze 68 mandátumot tenne ki a PS, SaS, KDH trió. A Szlovákia mozgalommal már viszont 82-en lennének.

A koalíciós pártok sem állnak túl jól

A parlementbe jutna még ugyan potenciális új partnerük a Republika (7,4 %) is 13 képviselői hellyel. Ez azt jelenti, hogy a Smer, a Hlas és a Republika koalíciója nem érné el a parlamenti többséget – összeadva 68 lenne a létszámuk. Érdekesség, hogy utóbbi pártot az NMS modellje jóval erősebbnek mutatta (más kérdés, hogy ott sem jött ki a többségi matek).

Ha a KDH-t sikerülne meggyőzni Robert Ficóéknak, akkor tudnának összetákolni egy 81 fős parlamenti jelenlétet.

Az 5 százalékos bejutási küszöböt három párt közelíti meg az AKO adatai alapján: 

a Demokraták (4,8 %), a jelenleg kormányzó SNS (4,5 %) és a Magyar Szövetség (4,0 %). 

Mindegyikük erősödött júliushoz képest. Tényszerű, hogy bármelyik formációnak is sikerül ezek közül bejutnia a törvényhozásba végül, a kormányalakítás során a mérleg nyelve lehet.

Ha a választásokat a felmérés idején tartották volna, a megkérdezettek 18,1%-a nem tudta volna eldönteni, melyik pártra szavazzon. A választásra jogosultak 66,8%-a határozott a kérdésben. További 12% kijelentette, hogy nem menne el szavazni, 3,1% pedig megtagadta a válaszadást.