Egyre többet költhetnek az európai országok a védelmükre – az orosz gazdaság gyengül

Fókuszban a védelem 

Az Európai Bizottság tavaszi gazdasági értékelésében eddig példa nélküli hangsúlyt kapott a védelem finanszírozása. A geopolitikai környezet változására válaszul a Bizottság úgy döntött, hogy aktiválja a Stabilitási és Növekedési Paktumban (SNP) szereplő NEC-mechanizmust. 

Ez a döntés azt jelenti, hogy a tagállamok rövid távon elengedhetik a költségvetési „szíjat”, ha a forrásokat katonai modernizációra, haditechnikai fejlesztésekre vagy stratégiai infrastruktúra kiépítésére fordítják.

A NEC lehetőséget biztosít arra, hogy a nemzetállamok alkalmazkodjanak a megváltozott biztonsági helyzethez, miközben hosszabb távon továbbra is elkötelezettek maradnak a fiskális stabilitás mellett

– olvasható a jelentésben.

A mechanizmus iránt 16 tagállam nyújtott be hivatalos kérelmet. A lista Európa szinte minden régióját lefedi, és jól tükrözi a közös biztonságpolitikai fenyegetettség érzését. A kérelmet benyújtó országok: Belgium, Bulgária, Horvátország, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Németország, Görögország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, Szlovénia.

A döntést nemcsak a keleti fronton dúló háború sürgette, hanem az amerikai politikai klíma is. Donald Trump amerikai elnök ismételten azzal fenyegetőzött, hogy az USA nem védi meg automatikusan azokat a NATO-szövetségeseket, amelyek nem teljesítik a 2%-os védelmi költési célt.

Donald Trump amerikai elnök folyamatosan figyelmezteti Európát, hogy növelnie kell pénzügyi hozzájárulását saját biztonságának garantálása érdekében

 – emlékeztet az Euronews.

Fontos kiemelni, hogy a NEC nem jelent korlátlan költekezési szabadságot. A tagállamoknak a kiadások növelését csak védelemre lehet fordítani, és az intézkedés időben korlátozott. A Bizottság minden évben felülvizsgálja, hogy a tagországok megfelelően alkalmazták-e a rendelkezést, és nem éltek-e vissza a kivételes engedményekkel. 

A Bizottság a védelmi költségek növelésén kívül több célzott reformot is javasol: a dekarbonizáció előmozdítását, az ipari innovációt és a munkaerőpiaci rugalmasság növelését. A cél, hogy az EU ne csak ellenállóbb, de hosszú távon fenntarthatóbb is legyen.

„A tagállamokat ösztönözzük… a biztonság és az ellenálló képesség növelésére, többek között a védelmi képességek kiépítésével” – áll a közleményben.

Miközben az EU a versenyképességét építi, Oroszországban lassulás jelei mutatkoznak 

Oroszországban a magas bérek és az alacsony munkanélküliség az elmúlt két évben stabilizálták a közvéleményt, 2025 elejére ez a trend megtört.

A bérek növekedésének üteme jelentősen lelassult – írta a Financial Times. 2024 végén még 4,2%-os volt a bérnövekedés, ez mára 2,2%-ra esett.

A hivatalos orosz statisztikák szerint a reáljövedelmek növekedése is lassult: 2025 első negyedévében 7,1% volt, szemben az előző év 8,3%-os átlagával. A független Chronicles kutatócsoport adatai azonban árnyaltabb képet mutatnak: a válaszadók 40%-a romló pénzügyi helyzetről, 40%-a változatlanságról, 20% javulásról számolt be.

Minél rosszabb a pénzügyi helyzet, annál kevésbé hajlandóak az emberek támogatni a háborút

– mondta Alekszandr Minjajlo, a Chronicles társalapítója.

A hivatalos előrejelzések szerint az orosz GDP-növekedés 2025-re 2% körül alakul, míg a Nemzetközi Valutaalap még ennél is borúlátóbb: 2026-ra már csak 0,9%-os növekedést valószínűsít. A gazdaságot a csökkenő olajexport-bevételek és az apadó devizatartalékok is nyomás alá helyezik.

„Az orosz gazdaság nyomás alatt van, és a problémák halmozódnak” – értékelte a helyzetet Konstantin Nasonov közgazdász.