Egyre több helyen van palackvisszaváltó, a sorok is rövidebbek

A Betétdíjrendszer-kezelő társaság (SZS) szerdán ismertette a műanyag palackok és a fémdobozok visszaváltásával kapcsolatos legújabb adatokat. A felmérést a 2muse nevű közvélemény-kutató ügynökség készítette, az adatgyűjtés augusztusban és szeptemberben zajlott.

Kiderült, hogy:

• a lakosság mintegy 96 százaléka ismeri és érti is a betétdíjas rendszer működését;
• a válaszadók 94 százaléka jelezte, hogy érdeklődik is a visszaváltás iránt;
• 89 százalékuk pedig kifejezetten hasznosnak tartja.

Marián Áč, az SZS vezérigazgatója szerint ezek az adatok is bizonyítják, hogy a palackvisszaváltás alig 4 évvel a betétdíjas rendszer bevezetése után már a mindennapi életünk részévé vált.

„Szlovákia rendkívül sikeres a visszaváltásban. Joggal lehetünk büszkék magunkra, mert ezen a téren Európa legjobbjai közé tartozunk. Az italcsomagolások visszaváltási aránya 90 százalék felett van”

– magyarázta, hozzátéve, hogy az utóbbi négy évben már több mint 4 milliárd italcsomagolást váltottunk vissza.

Pozitív visszajelzések érkeznek a lakosság részéről

Viktória Kajanovičová, a 2muse marketingtanácsadója elmondta, a visszajelzések alapján a rendszer működése évről évre javul, hiszen egyre többen tudnak hozzáférni az automatákhoz, és a szolgáltatás minőségére is kevesebb panasz érkezik. Az adatok azt mutatják, hogy 2025-ben a lakosság több mint kétharmada képes 15 percen belül eljutni a legközelebbi visszaváltóhoz, a túlnyomó többsége (83–99 százalék) pedig 20 percen belül, a község nagyságától függően

Ami a panaszokat illeti, Kajanovičová szerint az emberek továbbra is a hosszú sorban állást, a személyzetre való várakozást vagy az automaták átmeneti meghibásodását kifogásolják, de mint mondta, az adatok alapján ezeken a területeken is javulás tapasztalható.

Még mindig keringenek tévhitek a visszaváltásról

Áč arról is tájékoztatott, hogy az idei felmérés részét képzeték a csoportos interjúk is, amelyek még árnyaltabb képet festenek a lakosság visszaváltással kapcsolatos hozzáállásáról. Mint mondta, az interjúk segítettek rámutatni, hogy még mindig sok téves információ terjed a betétdíjas rendszer működéséről.

„Még mindig vannak, akik azt hiszik, hogy a begyűjtött hulladék – legyen az műanyag vagy alumínium – végül a szemétégetőkben köt ki”

– mutatott rá a vezérigazgató.

Hozzátette: a hazai betétdíjas rendszerben a begyűjtött műanyag palackok több mint 80 százaléka ugyanabba a típusú termékbe kerül vissza. Az alumíniumcsomagolások esetében ez az arány csaknem 70 százalék.

A jövőbeli kihívások

A felmérésben arra is rákérdeztek, hogy a Betétdíjrendszer-kezelő társaságnak a rendszer mely aspektusainak javítására kellene fókuszálnia.

A lehetséges területek között felmerült:

• az automaták minőségének és elérhetőségének javítása;
• a fiatalok oktatása a betétdíjas rendszerről és az újrahasznosításról;
• új eszközök keresése azon lakosok ösztönzésére, akik jelenleg csak ritkán vagy egyáltalán nem váltják vissza a csomagolásokat;
• végül, de nem utolsósorban pedig a betétdíjas rendszer ismertségének növelése, illetve a vállalat nyílt és átlátható kommunikációjának biztosítása.

„2026-ban újra sok munka vár ránk”

– jegyezte meg Áč, majd a sajtó munkatársainak is megköszönte, hogy korrekt módon beszámolnak a betétdíjas rendszer működéséről és előnyeiről.

Hogy állnak a magyarok a visszaváltással?

A vállalat vezérigazgatójánál arra is rákérdeztünk, hogyan teljesítenek a visszaváltás terén a déli régiók lakosai. Áč elmondta, ugyan végezték regionális összehasonlítást, de egyik országrészben sem tapasztaltak kiugró tendenciákat, akár pozitív, akár negatív értelemben, tehát összességében elmondható, hogy a visszaváltás többé-kevésbé az ország teljes területén működik. Hozzátette, az időjárási tényezők okozhatnak némi statisztikai eltéréseket abban, hogy milyen a visszaváltási arány például Árva vidékén vagy Komárom környékén, de ezek elhanyagolható különbségek.