Egyre később hagyják el a szülői házat a szlovákiai fiatalok

A felnőttek többsége azonban nem önszántából marad ilyen sokáig a szülői házban, a munkaerőpiaci helyzet kedvezőtlen alakulása, valamint az egyre kevésbé hozzáférhető lakhatás ugyanis kényszerhelyzetbe hozza őket. „A fiatalok közvetlenül azután, hogy belépnek a munkaerőpiacra, önállósodni szeretnének, egy részük azonban nem engedheti meg magának ezt a luxust” – mutatott rá legfrissebb összefoglalójában a Szlovák Takarékpénztár elemzője, Marián Kočiš, aki úgy véli, uniós, de regionális összevetésben is komoly lemaradásban vagyunk. Míg az EU átlaga nagyjából 26 év, addig az örök viszonyítási alapként emlegetett Csehországban a fiatalok 27 éves koruk környékén döntenek a költözés mellett. Ezzel szemben a szlovákiai fiataloknak csak 31 évesen sikerül elhagyniuk a szülői házat. 

Pozsony ezzel az eredménnyel az EU élmezőnyében találta magát, a bökkenő csupán az, hogy ez az eredmény nem ad túl sok okot a büszkeségre, hiszen arra utal, hogy alig akad olyan uniós tagállam, ahol a fiatalok később hagynák el a szülői házat, mint Szlovákiában.

Bár elsőre úgy tűnhet, hogy a fiatalok szempontjából nézve számos előnnyel jár, ha az átlagosnál később hagyják el a szülői házat, a késői költözés valójában inkább hátráltatja őket. 

„Olyan negatívumok ezek, amik nemcsak az egyéneket, hanem az egész társadalmat érintik. Mivel a fiatalok többsége viszonylag későn önállósul, így esetükben a házasságkötés, valamint a gyermekvállalás is kitolódik, amely következtében egyre érezhetőbbé válnak a kedvezőtlen demográfiai változások hatásai. A születésszám ugyanis folyamatosan csökken, az egyre drasztikusabb mértékű visszaesés pedig néhány év múlva még a fejlett gazdaságoknak is komoly gondokat okoz majd” 

– hangsúlyozta Kočiš, aki úgy véli, a politikusok nem halogathatják tovább, hogy rendszerszintű intézkedéseket hozzanak. Az elemző szerint első lépésként a kormánynak arra kellene koncentrálnia, hogy megfizethető bérlakásokat biztosítson a fiatalok számára. Napjainkban a megyeszékhelyeken már havi 600 euró felett jár egy 2 szobás lakás albérlete, vagyis immár az albérlet sem jó lehetőség, a saját lakás vásárlása pedig elképesztő teher, hiszen csak a nyár folyamán 4,6%-kal nőttek az ingatlanárak, elérve a négyzetméterenkénti 3100 eurós átlagárat a lakások kategóriájában.

„Akár azt is érdemes lenne megfontolni, hogy az ösztönzés egyenesen a munkaerőpiacról érkezzen lakhatási hozzájárulás formájában. Ahhoz azonban, hogy az országban működő vállalatok ilyesmit megengedhessenek maguknak, olyan strukturális reformokra lenne szükség, amik meglódítanák a termelékenységet, valamint a gazdasági növekedés alakulására is kedvezően hatnának” – zárta az elemző.  

(td)