Pavol Krokoš, a GIB EnergyX Slovakia ügyvezető igazgatója
Egy 400 ezres város éves áramfogyasztásának felelne meg a nagysurányi akkumulátorgyár energiaigénye

Nyilvánosságra hozták a nagysurányi akkumulátorgyár dokumentációját, melyet a környezeti hatásvizsgálati eljárás keretében nyújtottak be. A tervezett üzem paramétereit összevetettük néhány magyarországi akkumulátorgyáréval, és meglepő eredményeket kaptunk.
A környezetvédelmi minisztérium szerdán újraindította a környezeti hatásvizsgálati (EIA) eljárást a Nagysurány mellé tervezett akkumulátorgyárral összefüggésben. Az EIA-tanulmány benyújtása után a következő lépés a nyilvános meghallgatás lesz, amelynek keretében a lakosok is benyújthatják majd a projekttel kapcsolatos észrevételeiket.
A szaktárca az eljárást azután indította újra, hogy a beruházó, a kínai Gotion és a szlovák InoBat Batteries benyújtotta a környezeti dokumentáció frissített változatát, amely már tartalmazza a felhasználni tervezett veszélyes anyagok típusait és mennyiségét is.
A beruházó jelezte, hogy az EIA-eljárás során további kulcsfontosságú stúdiumokat is benyújt majd, például a levegőszennyezéssel kapcsolatban.
Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter (SNS-jelölt) az eredeti dokumentációt korábban „gyenge minőségűnek” nevezte, és április végén felfüggesztette az EIA-folyamatot. A minisztérium most úgy nyilatkozott: a beruházó elismerte a szakmai érveket azáltal, hogy frissítette a dokumentációt.
A gyár tervezett gyártókapacitása 40 GWh, amely körülbelül 400 000 elektromos autóhoz elegendő akkumulátort jelent évente. A korábbi tervek szerint eddig a teljesítményig két lépésben jutottak volna el.
A megduplázott volumen miatt az ígért munkahelyek száma is emelkedett: a beruházó most már több mint 3500 új munkahellyel számol.
A beruházás pontos értékét nem közölték, de a Gotion korábbi információi alapján a duplázott kapacitás akár 2,5 milliárd euró beruházást is jelenthet – számolt be róla a Denník E.
A dokumentáció már a nyilvánosság számára is elérhető az enviroportal.sk weboldalon. Megnéztük a tervezett akkumulátorgyár főbb paramétereit, és összehasonlítva azokat az ugyanilyen típusú magyarországi üzemekével, meglepő eredményeket kaptunk.
Pár száz méterre lesz a legközelebbi lakóházaktól, akárcsak a komáromi
A dokumentum szerint a teljes üzemterület 209 hektár lesz, ami a nagysurányi stratégiai ipari park kevesebb mint felét fogja kitenni. A gyártócsarnokok, raktárak, kiszolgálóépületek és a napelempark összesen 79 hektárt foglalnak majd el, a maradék területen létesülnek az utak, parkolók, egy részét pedig zöldterületnek hagyják meg.
A beépített ipari rész tekintetében a nagysurányi a Magyarországon található, iváncsai SK On akkumulátorgyárral állítható párhuzamba, és a közép-európai térségben az egyik legnagyobb lesz.
Hasonlóan a komáromi és a gödi üzemekhez, a nagysurányi is csak párszáz méterre fog elhelyezkedni lakott területektől. A legközelebbi nagysurányi lakóházaktól az üzem mindössze 600 méterre lesz, így nem csoda, hogy a lakosok egy része hosszú ideje vehemensen tiltakozik a beruházás ellen.

A most közzétett dokumentum szerint a beruházás csupán az imisszió (levegőterheltségi szint) és a zajterhelés „elhanyagolható mértékű“ növekedése által lesz hatással a lakosság életére. “Az értékelt tevékenység megvalósítása során azonban – a javasolt zajvédelmi intézkedések bevezetése után – nem lesznek túllépve sem az immissziós, sem a zajterhelési határértékek” - olvasható a tervezetben.
A beígért határérték rendben van
Környezet- és egészségvédelmi szempontból biztató, hogy a dokumentáció szerint a beruházás része lesz egy saját szennyvíztisztító telep, valamint egy külön oldószer-tisztító rendszer is. Ennek köszönhetően a súlyosan egészségkárosító NMP oldószert 99,99%-os hatékonysággal fogják visszanyerni és újrahasznosítani, ezáltal az emisszió mértéke is csökken. Az NMP (N-metil-2-pirrolidon) szaporodási képességeket károsító anyag, azaz károsíthatja a születendő gyermeket.
A Greenpeace nemrég komoly sikerként számolt be arról, hogy a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal a zöld szervezet sokszori kérésével összhangban jelentősen, 150 mg/m³-ről 1 mg/m³-re csökkentette le a komáromi SK akkumulátorgyárak egészségkárosító NMP-kibocsátási határértékeit. Bizakodásra ad okot, hogy a GOTION INOBAT tervezete eleve ilyen határértékkel számol.
Óriási energiafogyasztás, közepesen nagy vízigény
Az akkumulátorgyárak esetében a lakosok és a környezetvédők legfőbb aggályai közé tartozik az óriási víz- és energiaigény. Ami az utóbbit illeti,
a Nagysurányba tervezett gyár éves villamosenergia-igénye mintegy 945 GWh-t fog kitenni, ami kb. egy 400 ezres város éves áramfogyasztásával egyenértékű.
Ennek egy részét az üzem saját napelemparkja fogja biztosítani, ami a dokumentáció szerint 85 MWp teljesítményű lesz. Ez ugyanakkor optimális üzemeltetés mellett is csak nagyjából évi 100 000 – 105 000 MWh villamos energiát képes előállítani, vagyis a teljes energiaigény mintegy 10,5 %-át.
A gyár napi vízigénye a dokumentum szerint mintegy 5500 köbméter lesz, ebből mintegy 500 köbmétert tesz ki a vezetékes ivóvíz, a maradékot a Nyitra folyóból nyernék, amit a saját tisztítótelepükön engednének át. A dokumentáció szerint naponta mintegy 880 köbmétert fognak visszaengedni a folyóba.
A magyarországi üzemek vízigényéhez képest ez a mennyiség nem kiemelkedő, inkább átlagosnak számít
– mondta érdeklődésünkre Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország munkatársa, aki korábban részletesen foglalkozott az akkumulátorgyárak környezeti hatásaival.
A Debrecenben épülő CATL akkumulátorgyár esetében például a teljes kapacitás elérésekor a napi vízigény akár 20 000 köbméterre is emelkedhet. A gödi Samsung SDI gyár napi vízigénye még ennél is sokkal magasabb, eléri a 27 000 köbmétert, ami a Qubit szerint egy 112 ezer lakosú város teljes vízfogyasztásának felel meg egy forró nyári napon. Az utóbbiaknál jóval kisebb két komáromi üzem együttes napi vízigénye is mintegy 4100 köbméter.
Összegezve tehát:
a nyilvánosságra hozott információk szerint a nagysurányi akkumulátorgyár beruházói néhány, Magyarországon befektető cégnél nagyobb hangsúlyt fektetnek a környezetvédelmi szempontokra – legyen szó akár az egészségre káros anyagok kibocsátásáról, akár a megújuló energiaforrás biztosításáról. Az üzem lakóövezethez való közelsége, illetve az, hogy termékeny szántóföldeken építik fel, ugyanakkor előre vetíti a további tiltakozásokat.
A tervezett beruházással kapcsolatban néhány napja a Greenpeace szlovákiai fiókszervezete is közzétett egy állásfoglalást, amelyben Simon Gergely elemzésére hivatkoznak. A környezetvédők főleg azt kifogásolják, hogy a gigaberuházással összefüggésben mostanáig figyelmen kívül hagyták a természetvédelmi és fenntarthatósági szempontokat, valamint a helyi lakosok érdekeit.
Ezek a gyárak hatalmas mennyiségű vizet és energiát fogyasztanak, és komoly környezeti kockázatot jelentenek. A beruházás nagy földterületet foglal el, ráadásul a környék talaja rendkívül termékeny. Az akkumulátorgyártás során sok veszélyes és mérgező vegyi anyagot használnak, amelyek szivárgása súlyos hatással lehet az emberi egészségre és az élővilágra
– sorolják a kockázatokat a természetvédők.
Hangsúlyozzák: a klímaválság hatásainak csökkentése érdekében valóban be kellene tiltani a benzin-, dízel- és hibridautók értékesítését, ugyanakkor másfél milliárd belső égésű járművet elektromos autókkal kiváltani nem fenntartható megoldás.
Ehelyett fenntarthatóbb közlekedési formákra kellene átállni – mint a tömegközlekedés, kerékpározás és gyaloglás –, és csökkenteni kellene a közúti járművek számát.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.