Durván nőhetnek a védelmi kiadások a jövőben, a koalícióban is nő miattuk a feszültség

A koalícióban is éles vitát váltott ki, hogy a NATO-tagállamok védelmi miniszterei megállapodtak a védelmi kiadások jelentős növelésében. A cél, hogy minden tagállam GDP arányosan 5 százalékot költsön a védelemre, amiből 3,5% a hadsereg fejlesztésére menne, 1,5% pedig az úgynevezett kettős célokat szolgáló beruházásokra. Ez utóbbiban lehetne közútfejlesztés, a kórházi infrastruktúra fejlesztése és még több más olyan projekt is, amely a hadsereg céljai mellett civil célokat is szolgál. 

A védelmi kiadások növeléséről múlt hét elején beszélt Peter Pellegrini köztársasági elnök is, aki az úgynevezett Bukaresti Kilencek vilniuszi találkozóján kijelentette, hogy Szlovákia is támogatja a védelmi kiadások jelentős növelését. 

Teljes mértékben támogatom, hogy költsünk többet (a védelmi kiadásokra), és így erősítsük meg a NATO európai szárnyát.  Ezért Szlovákia támogatja a védelmi kiadásoknak a GDP  3,5 plusz 1,5 százalékra való emelését

 – jelentette ki Pellegrini a TASR hírügynökség szerint. 

Mark Rutte, a NATO főtitkára történelmi mérföldkőnek nevezte a tagállamok minisztereinek pénteki egyetértését. A főtitkár szerint a szövetséges országoknak elsősorban a légvédelmi rendszereik modernizációját kell végrehajtaniuk, emellett a nagy hatótávolságú rakétarendszereket és a szárazföldi erőket kell fejleszteniük. Jelenleg azonban még a 32 tagú szövetségnek csak 22 tagja teljesíti a korábban elfogadott, a GDP 2 százalékát előirányzó tervet a védelmi kiadásokra, pedig erről már 2014-ben döntött a NATO. 

Pellegrini lett a bűnbak 

A koalíción belül elsősorban Peter Pellegrinit támadják. Andrej Danko, az SNS elnöke már korábban is támadta a védelmi kiadások növelését, az STVR hétvégi vitaműsorában kifejezetten Peter Pellegrinit támadta. Kijelentette, hogy a köztársasági elnöknek nem volt mandátuma ilyen kijelentésre, és hogy a „védelmi kiadások jelenlegi növelése a jelenlegi helyzetben nem aktuális”, és híven önmagához „teljes őrültségnek” nevezte a kiadások növelését. Danko kijelentése azért is furcsa, mivel Robert Kaliňák (Smer) védelmi miniszter pénteken a NATO védelmi minisztereinek találkozóján szintén megszavazta a védelmi kiadások növelését.  

Danko a védelmi kiadások növekedésével kapcsolatban az Európai Uniót is támadta, pedig annak semmi köze a NATO-hoz. 

Ha az Európai Unió ezen az őrült úton megy tovább, ha ilyen mértékben fogunk fegyverkezni, ahogyan azt tervezzük, akkor annak nagyon rossz vége lesz

 – jelentette ki az SNS elnöke. Szerint ezzel első lépésben tönkre tesszük saját gazdaságunkat. „A második lépés a harmadik világháború lehet” – riogatta az embereket Danko.  

Fico nem híve a gyors emelésnek 

Robert Fico kormányfő sem áll egyértelműen védelmi minisztere mögött, sőt, az ugrásszerű emelést „félőrültségnek” nevezte. Vasárnapi sajtótájékoztatóján azonban nem is utasította el teljesen tervet. „A védelmi kiadások ugrásszerű növelése lehetetlen, ezzel nem fogok egyetérteni” – mondta Fico, de a kiadások növelését nem utasította el teljesen. Arról azonban nem beszélt, hogy ő milyen növekedési ütemet tart elképzelhetőnek. 

Le kell ülni, és meg kell mondani, hogy mire van pénzünk

 – mondta a kormányfő. Ő már korábban kijelentette, hogy a köztársasági elnöknek egy széles körű kerekasztal-megbeszélést kellene összehívnia, amelyen az ellenzék is részt venne. Még annyit tett hozzá, hogy el kell dönteni: „tankokat vegyünk, vagy a nyugdíjasokat támogassuk”.  

A Hlasra még mindig komoly befolyással bíró Pellegrini kijelentését még a hlasos politikusok is óvatosan kommentálták. Peter Žiga (Hlas), a parlament alelnöke szerint Pellegrini ezzel csak vitát kezdeményezett a védelmi kiadások növeléséről. „Én ezt úgy érzékelem, hogy a köztársasági elnök kész párbeszédet kezdeni a védelmi kiadások növeléséről” – mondta a parlament alelnöke. 

Nem azonnal emelnék 

Pellegrini később maga is óvatosabban nyilatkozott. Szerinte ugyanis nem ugrásszerű, hanem fokozatos növekedésről lenne szó. 

A tagállamok évente 0,2 ponttal növelhetnék a kiadásaikat. Ez azt jelentené, hogy a megcélzott határt mintegy 7 év múlva érnénk el

 – magyarázta Pellegrini. Szerinte Szlovákia ennél is lassabban, mintegy 10 éven belül érné el az 5 százalékos határt. 

A védelmi kiadások jelenlegi, 2 százalékos értéke mintegy 2,4 milliárd euró, vagyis a GDP 1 százaléka 1,2 milliárd euró. Aktuális számokat nézve a 3,5 százalék tehát plusz 1,8 milliárd euró lenne, ami a költségvetést figyelembe véve komoly megszorításokat okozna más tételeknél. A 13. havi nyugdíj például 2024-ben mintegy 830 millió euróba került. A védelmi költségek növelése téma lesz a NATO hágai csúcstalálkozóján is, június 24-25-én a tagállamok vezetői újra átveszik ezt a kérdést. Hágában szintén Pellegrini képviseli majd Szlovákiát.