Kötelező matekérettségi, 3 éves kortól kötelező óvoda, 1-es helyett dicséret – egy lépéssel közelebb az iskolareform

Kötelező óvoda hároméves kortól 

A közoktatási törvénymódosítási csomag részét képezi, hogy a négyéves gyermekek számára 2027 szeptemberétől kötelező lenne az óvodai nevelés. Egy évvel később pedig már a hároméves gyermekeknek is muszáj lenne óvodába járniuk.

A szülőknek lehetőségük lenne házi nevelés formájában „oktatni” a gyermeküket, ehhez azonban rendelkezniük kell majd a szükséges végzettséggel. Amennyiben a szülők a házi nevelés mellett döntenének, nem lenne kötelező gyermeküket beíratni az óvodába, csupán be kellene jelenteniük a házi nevelést az illetékes önkormányzatnál.

A módosítás alapján miután a gyermek betöltötte a negyedik életévét, értékelnék az elért nevelési szintet. Az értékelést az önkormányzat által kijelölt óvoda végezne. 

Amennyiben az értékelés során bebizonyosodna, hogy a gyermek nem részesült megfelelő nevelésben és nem rendelkezik a minisztérium által kiadott és nyilvánosságra hozott oktatási tartalomnak megfelelő ismeretekkel, készségekkel, a szülő 15 napon belül köteles lesz benyújtani a gyermek óvodai nevelésre való jelentkezését az értékelés napjától számítva. 

A javaslat kitér arra is, hogy a gyermekeknek mennyi időt kellene kötelezően az óvodai intézményben tartózkodniuk: a hároméves gyermekeknek legalább napi három órát tenne ki az óvodai nevelésük, míg a fogyatékkal élő gyermekek esetében ennél kevesebbet.  

Az oktatási minisztérium a fokozatos bevezetést tanácsolja a javaslat kapcsán: 2027. szeptember 1-jétől a négyéves, 2028. szeptember 1-jétől a hároméves gyermekek számára válna kötelezővé az óvoda. A változás minden olyan gyermekre vonatkozik, aki Szlovákia területén állandó lakóhellyel rendelkezik. 

Az új iskolatípus 

A törvénymódosító javaslat szerint létrejönne egy új típusú középiskola, amely a jelenlegi szakközépiskolákból alakulna ki, és önálló iskolatípusként működne. 

A minisztérium szerint azért van szükség az új iskolára, mivel az a jövő szakmailag képzett munkaerejének képzésében kapna különleges szerepet, különösen a magasabb szintű képesítések és a mesterséges intelligenciához való igazodás terén, a gyártás és szolgáltatások digitalizációja és automatizálása miatt.  

További változásként a posztgraduális és felsőfokú képzések is egy-egy évvel rövidülnének. 

A változások 2026. január 1-jétől lépnének életbe. 

Kötelező matematikaérettségi 

Az új törvényjavaslat következtében kötelezővé válhat a matematikaérettségi a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban egyaránt. Ezt a döntést az oktatási minisztérium azzal indokolja, hogy növelni kell a végzős diákok matematikai műveltségét, ugyanis egyre inkább növekszik a munkaerő-piaci igény az olyan dolgozók iránt, akik erősebb logikai készségekkel rendelkeznek. 

A kötelező matematikaérettségi alól kivételt kapnának a sportiskolák, konzervatóriumok, művészeti iskolák, illetve azon szakközépiskolai szakok, ahol a gyakorlat szakmai képzés formájában zajlik. 

A felsőoktatást érintő változások 

A felsőoktatási törvény új változatát is második olvasatba juttatták a parlamenti képviselők. A törvény célja, hogy lehetővé tegye a különböző képzési formák kombinálását és a kreditek elismerését más képzésekből is. A hallgatók számára lehetővé válna a választás, hogy zárógyakorlatot teljesítenek vagy záródolgozatot írnak. A záródolgozat formájáról az adott egyetem döntene, figyelembe véve a konkrét tanulmányi program sajátosságait. 

A felsőoktatásban dolgozó tanárok számára továbbá bevezetnék az alkotói szabadságot is, amely tulajdonképpen azt jelentené, hogy hét évenként hat hónap alkotói szabadság mehetnek tudományos vagy művészeti munkára. A javaslat szerint az egyetemeknek lehetőségük lenne arra is, hogy kilenc évnyi munkaviszony után akár egészen 70 éves korig szerződést köthessenek az adott pozícióban. 

Az új törvény bevezetné a rövid tanulmányi programokat és a kötelező gyakorlati képzést egyes szakokon. Az oktatásban nagyobb szerepet kapnának a szakemberek, valamint szabályoznák a mesterséges intelligencia felelős használatát is. 

A hallgatók védelme érdekében szigorúbban szabályoznák a kizárás lehetőségét súlyos fegyelmi vétségek esetén. Támogatnák a hallgatói szerveződéseket, a közösségi aktivitást pedig figyelembe vennék például a kollégiumi férőhelyek vagy kreditek kiosztásánál. Az egyetemeknek kötelezően biztosítaniuk kellene tanácsadói szolgáltatásokat és mentorokat a diákjaik számára. 

A javaslat további célja, hogy csökkenjen a bürokrácia a felsőoktatási intézményekben. Ennek érdekében bizonyos ügyintézési folyamatok elektronikusan zajlanának – pl. a jelentkezések vagy az igazolások benyújtása. 

Jegyek helyett szóbeli értékelés 

Az új törvényjavaslat keretén belül a tanároknak lehetőségük lenne a 6–9. évfolyamok között szóbeli értékelésben is részesíteni a diákokat. Ezt az értékelési mód javarészt a magaviselet esetében volna alkalmazva, bizonyos tantárgyak esetében megmaradnának a jegyek, más tárgyaknál pedig a tanulók a jegyek és a szóbeli értékelések kombinációjából kapnák a végső minősítést.

Az iskolai körzetek meghatározásának módja is változik 

A második olvasatba továbbított javaslat szerint megváltozik az iskolai körzetek meghatározási módja is. Létrejön egy új intézmény, amely a gyermekek felvételét koordinálná. Ez előnyben fogja részesíteni a gyermekek és tanulók felvételét a közoktatási körzethez tartozás szerint, és az oktatás biztosítását nem kötheti semmilyen ellenszolgáltatáshoz vagy anyagi díjazáshoz.  

Az oktatási tárca szerint a közoktatási körzeteket a településeknek kellene meghatározniuk. Ki kellene jelölniük a körzethez tartozó területet az óvodák és alapiskolák számára úgy, hogy egy körzeten belül egy önkormányzat, megye vagy regionális hivatal által fenntartott óvoda vagy alapiskola kerüljön kijelölésre. A minisztérium hangsúlyozza továbbá, hogy a körzetek kijelölésénél figyelembe kell venni az iskolai épületek kapacitását, a gyermek állandó lakóhelyétől való távolságot, valamint a község közlekedési infrastruktúráját is.

A törvénymódosítási javaslat végleges verziójáról a parlament a következő, október 14-én kezdődő ülésén szavazhat.