Döntött az alkotmánybíróság: Schuster nem nevezheti ki Harabint

Kassa. Az alkotmánybíróság tegnap Sergej Kohutnak adott igazat a Bírói Tanáccsal szemben, és semmisnek nyilvánította a tanács javaslatát, amelyben a testület Štefan Harabint ajánlotta kinevezésre az államfőnek a Legfelsőbb Bíróság elnöki funkciójába. Vagyis Rudolf Schuster nem nevezheti ki Harabint, és ezt nem is teszi meg, erősítette meg érdeklődésünkre Ján Füle elnöki szóvivő. „Rudolf Schuster tiszteletben tartja az alkotmánybíróság döntését, és megvárja, amíg a Bírói Tanács új elnököt választ és javaslatot tesz a kinevezésére” – mondta Füle.

Az alkotmánybíróság tegnap megállapította: a Bírói Tanács működését szabályozó törvény több helyen hiányos, nem tér ki a választás részleteire, és a tanácstagok megsértették a panaszos alkotmányos jogait. A legfelsőbb bírói posztért folyt meghallgatás módjáról a panaszost nem tájékoztatták kellőképpen, azaz belső információként kezelték a tanács ülésén hozott ügyrendi határozatot, amivel Kohut vetélytársát hozták előnyös helyzetbe; az ellenjelölt Harabin ugyanis a Bírói Tanács elnöke is volt egyben. Az alkotmány vonatkozó cikkelye szerint mindenkinek egyenlő jogai vannak az őt érintő információkhoz, és mivel ez esetben a tanács elnökének lett volna feladata tájékoztatni saját ellenjelöltjét a választás szabályairól, Kohut joggal vádolta Harabint mulasztással. A jelöltek nem lehettek jelen egymás meghallgatásán, ám Harabin, mint a bírói tanács tagja, részt vehetett a szavazáson, ahol úgy adta le voksát (vélhetően saját magára), hogy nem hallotta ellenjelöltje érveit. Kohutnak tehát nem volt lehetősége meggyőzni saját rátermettségéről a tanács valamennyi tagját. A két jelölt meghallgatása után a Bírói Tanács tovább ülésezett, a szavazásra viszont az ülés végén került sor, így a köztes időben Kohutnak, Harabinnal ellentétben, nem volt módja burkolt formában befolyásolni a tanácstagok döntését. Ján Klučka alkotmánybíró hangsúlyozta: a Bírói Tanács tagjai és a Legfelsőbb Bíróságon dolgozó bírák egyaránt jelöltethetik magukat legfelsőbb bírónak, ám a választás előkészítésében csak az előbbiek vehetnek részt, ezért az esélyegyenlőség nem biztosított. Mivel a taláros testület döntése ellen fellebbezés nincs, a Bírói Tanácsnak a felsorolt jogi hiányosságok kiküszöbölése után új jelöltet kell ajánlania az államfőnek. Kohut ügyvédje, Juraj Koval elégedett a döntéssel, ám nem biztos benne, hogy védence ismét indul a legfelsőbb bírói posztért. Harabin reakciója egyelőre nem ismert, de ismét jelöltetheti magát.

Ján Mazák, az alkotmánybíróság elnöke sajnálatosnak nevezte, hogy a Bírói Tanács működése ilyen szerencsétlenül kezdődött, és precedens értékűnek tartja a taláros testület tegnapi döntését.

Daniel Lipšic tiszteletben tartja a taláros testület döntését, és egyelőre nem mond véleményt. Lapunk érdeklődésére Richard Fides, az igazságügyi miniszter szóvivője leszögezte: Lipšic az új legfelsőbb bírói választásokról és a törvényben található joghézagok orvoslásáról az alkotmánybírósági döntés áttanulmányozása után nyilatkozik. Egyelőre ideiglenesen Juraj Majchrák, a Legfelsőbb Bíróság alelnöke irányítja továbbra is a testület munkáját, azaz Majchráknak lesz ideje folytatni a bírósági menedzsment bevezetését, ami ellen Harabin makacsul tiltakozott. (juk, sza)