Csak egy időre tűnik el az SNS szélsőségeket mentő törvénycsomagja

Az SNS képviselői több szélsőséges bűncselekmény kapcsán is radikálisan csökkentenék a büntetéseket. Legfeljebb öt év helyett maximum két évre zárnák rácsok mögé azokat, akik alapvető szabadságjogok elnyomására irányuló mozgalmakat támogatnak vagy hirdetnek, de a nemzetgyalázás, a holokauszttagadás és az etnikai gyűlöletkeltésre alkalmas megnyilvánulások értelmi szerzői is örülhetnének. A szélsőséges anyagok terjesztésére vonatkozó passzusokat teljesen kivennék a btk-ból arra hivatkozva, hogy homályos a bűncselekmény megfogalmazása, ráadásul más rendelkezések alapján is meg lehetne büntetni a tetteseket.

Két párt, két reakció

Az SNS felvetése általános felzúdulást okozott az ellenzék körében és a politikusok mellett Maroš Žilinka főügyész is felszólalt ellene. A felháborodásuk azonban kiszámíthatónak mondható: ami érdekesebb volt, hogy a két koalíciós partner más-más módon reagált az SNS célkitűzéseire.

A Smer jobbára elnézőnek bizonyult: Miroslav Kéry (Smer) a hétvégén kifejtette, jogosnak tartja a téma megnyitását annak ellenére is, hogy a párt ebben a formában nem támogatja a javaslatot. Párttársa, Ján Mažgút egy vitában Štefan Harabin, a szélsőséges kijelentéseiről ismert volt bíró esetét hozta fel, aki ellen évekig húzódott egy hasonló eljárás – hogy aztán felmentő ítéletet hozzon az ügy kapcsán a bíróság. Ján Richter (Smer) később pontosította, hogy az ülésen nem tárgyalják első olvasatban a tervezetet és miniszteri szinten folytatódik egy egyeztetés az aggályokról.

A Hlas ezzel szemben inkább kritizálta a törvénymódosítási javaslatot. A párt a múlt héten egy hivatalos nyilatkozatban jelentette ki, hogy a szélsőséges vonzatú bűncselekmények büntetési tételeinek enyhítése „teljesen ellentétben áll azokkal az értékekkel, amelyeken Szlovákia alapul.” A párt ugyanakkor elképzelhetőnek tart valamiféle kompromisszumot. Róbert Puci (Hlas) a halasztás kijelentése idején elmondta, hogy „többé-kevésbé” létezik megegyezés a kérdésben, ami azt jelentheti, hogy a Hlas valamiben mégiscsak hajlandó meghallgatni az SNS érveit.

Maga Danko védekezni kényszerült: a TA3 politikai vitaműsorában elutasította, hogy az SNS fasiszta párt lenne és állította, mindössze az a célja, hogy a véletlen kijelentéseket ne büntessék szélsőségesen.

Republika a képben?

A kormánykoalíció számára ugyanakkor több szempontból is kényelmetlen a szabályozás léte és szinte biztosan nem tett le az elképzeléseiről. Az egyik motiváció, hogy a Daniel Bombic ellen jelenleg is zajló eljárás rávilágít a szélsőségeseket büntető törvények létezésére, márpedig a blogger-rádiós az érvényes szabályozás miatt került előzetes letartóztatásba. Bombic a kormánykoalíció egyik kedvelt figurája, még akkor is, ha néhány témában nem ért egyet Ficóval.

A műsorában több kormánypárti politikus is megfordult, a szélsőséges kijelentései mellett gyakran bírálja a jelenlegi ellenzéket és kimondottan népszerű internetes személyiségnek számít. Bombic őrizetbe vétele és esetleges elítélése azonban elriasztja a Smer-től és az SNS-től azokat a szavazókat, akik egyébként szimpatizálnának a kormánypárttal.

A másik gond, hogy a Republika egy lehetséges koalíciós partner a kormánykoalíció számára. Az érvényes szabályozást még 2016-ban fogadta el a harmadik Fico-kormány, érdekesség, hogy a törvény kidolgozása mögött Lucia Žitňanská (Híd) állt. Az akkori Fico-kabinet üzenete egyértelmű volt: meg akarják akadályozni a szélsőségek térnyerését, márpedig a Kotleba-párt parlamentbe jutásával indokolták a Smer, az SNS, a Híd, valamint a Procházka-féle, a politikából szintén eltűnő Sieť koalíciókötését. Az idők azonban változnak: míg a szigorú szabályozások hatékony politikai fegyvernek számítottak Fico számára, mára inkább megkötik a kezét, mert változtak a párt lehetséges szövetségesei.