Civil atombombával fordul rá a választási kampányra a Fidesz

A magyar kormánypárt egyik képviselője, Halász János kedd éjszaka nyújtotta be az indítványt, a törvénycsomag hivatalosan a közélet átláthatósága elnevezést kapta. A rendelkezés több passzusa is homályos és nehezen alkalmazható. Ha a bemutatott formában szavazza meg a magyar parlament, akkor a gyakorlatban könnyen, hónapok alatt ellehetetleníthetik gyakorlatilag az összes kinézett kellemetlen szervezet és sajtótermék munkáját – mindezt a választási kampány idején. A bekeményítés összhangban van Orbán Viktor miniszterelnök kijelentéseivel, aki húsvétkor meghirdette a „dollárokból vásárolt álcivil szervezeteket és aktivistákat” érintő nagytakarítást.

Drákói szigor

A törvénycsomag-javaslat alapvetően alakítaná át a külföldi forrásokhoz is jutó szervezetek működési körülményeit. A korábban létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatalnak ugyanis jogában állna az – értelmezése szerint – magyar szuverenitást veszélyeztető szervezeteket listázni, az érintett szervezetek pedig sem az egy százalékos jövedelemadó támogatásait nem kaphatnák meg, sem pedig külföldi támogatásokat nem fogadhatnának el – kivéve, ha a magyar adóhatóság, a NAV ezt engedélyezi. A szervezetek tisztviselői és tagjai ugyanúgy nyilatkozni kötelesek a vagyonukról, ahogy az országgyűlési képviselők.

A törvényjavaslatban szerepel az is, hogy mivel lehet veszélyeztetni Magyarország szuverenitását, tehát felkerülni a listára: ha egy külföldi támogatásból gazdálkodó és a közéletet befolyásoló tevékenységet végző szervezet megsért néhány pontot.

Tilos Magyarország független, demokratikus, jogállami jellegének negatív színben feltüntetése, a magyar nemzeti egység, valamint a határon túl élő magyarok sorsáért való felelősség megkérdőjelezése, a házasság, a család és a biológiai nemek elsődlegességének, valamint a béke, a biztonság és a más országokkal való együttműködés negatív színben való feltüntetése. A demokratikus vita befolyásolására vonatkozó törekvések szintén tiltólistára kerültek.

Az elzárt külföldi támogatásokra vonatkozó rész szintén nagyon tág: a külföldi természetes személyek és szervezetek, a kettős állampolgárok támogatásai, adományai és kölcsönei, valamint a pályázati támogatások szintén engedélykötelessé válnak, a listázott szervezetek támogatóinak ráadásul nyilatkozniuk kellene a finanszírozásról. A törvénytervezet a bankokra bízza a számlák nyomkövetését, a NAV pedig ellenőrző szerepet végezne a szervezetek pénzmozgásaival kapcsolatban. Az engedély nélkül felvett külföldi támogatásokra huszonötszörös bírságot kellene befizetni, a második engedetlenséget követően az adott szervezetet betiltanák – ráadásul csak nagyon korlátozott jogorvoslati lehetőségekkel.

Amennyiben a törvény változatlan formában lépne hatályba, a külföldi forrásoktól gyakorlatilag azonnal elzárnák a szervezeteket, kivéve az egy százalékos adófelajánlásokat – annak a tilalma a következő adóévtől lépne érvénybe.

Gumikritériumok

A törvényjavasalt központi eleme az úgynevezett Szuverenitásvédelmi Hivatal. Ez az intézmény állítaná össze a „feketelistát” és a javaslataik alapján, kormányrendeletben állna össze a korlátozott szervezetek köre. Ez a szervezet 2024. februárjában kezdte meg a tevékenységét és a működése első évében nehezen látszott, hogy érdemi jogkörök híján pontosan mire is jó a működése. A Hivatal egy autonóm testület, ami saját hatáskörében végez elemzéseket a szuverenitást állítólagosan megsértő szervezetek tevékenységéről.

Az intézmény azóta több alkalommal is készített jelentéseket: értelmezése szerint már a 2022-es választást is egy külföldi hálózat befolyásolta – beleértve több médiaterméket. Külön jelentésekben is megnevezte a korrupcióellenes tevékenységet végző Transparency Internationalt, az Átlátszó oknyomozó portált, az állítólag politikai nyomásgyakorló hálózat koordinálásával foglalkozó Ökotárs alapítványt és állította, hogy csak amerikai forrásokból 23 milliárd forintot fordítottak a civil hálózatok a szuverenitásellenes tevékenységekre. A testület arca és elnöke Lánczi Tamás politológus.

Amennyiben a törvény változatlan formában érvénybe lépne, feltételezhető tehát, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal rövid időn belül több szervezetet is feltüntetne a listáján, a kormány pedig azonnal elvágná az ellenzéki média és a civil szektor több befolyásos szereplőjének hozzáférését a külföldi forrásokhoz.

Ez minden bizonnyal a szervezetek gyors gazdasági kivérzéséhez vagy inaktívvá válásához, esetleg a külföldre menekülésükhöz vezetne. Az Európai Unión belül nem volt még példa hasonló jellegű és keménységű fellépésére a civil szervezetek ellen. Mivel a jogorvoslati lehetőségek körülményesek, valószínű, hogy a választásokig hátralevő tizenegy hónap idejére ezek az intézmények nem is tudnának érdemi tevékenységet kifejteni, ha nincs meg az anyagi önerejük.

Reakciók és alternatívák

Az érintett, a kormánnyal egyébként sem barátságos viszonyban levő civil szervezetek és sajtótermékek felháborodottan reagáltak a törvényjavaslatra, több vélemény szerint is a Fidesz orosz mintára lehetetlenítené el a kormánykritikus szervezeteket. Az ügyben megszólaló Lánczi szerint egyébként az 1938-as amerikai ügynöktörvényből inspirálódtak a megalkotásánál.

Nagyobb tömegtüntetésekről egyelőre nem tudni, a kiugróan népszerű Tisza-párt vezetője, Magyar Péter a bejelentés napján kezdte meg a Nagyváradra tartó háromszáz kilométeres gyalogtúráját – Magyar szerint a választásokig hátralévő 11 hónapot „féllábon is kibírja az ország” és kilátásba helyezte a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését.

Az ügy kapcsán született petíció szerint a javaslat autoriter kísérlet a hatalom megőrzésére és célja a kritikus hangok elhallgattatása – ráadásul a tervezet a civil szervezetek és a média mellett a cégekre és magánszemélyekre is veszélyt jelent. A tiltakozást fél nap alatt hatvannál is több szervezet írta alá, az aláírók száma fokozatosan gyarapodik. A vezető magyar portálok szintén közösen emeltek szót a törvénytervezet ellen.

Brüsszel és Pozsony

A hivatalos ütemterv szerint a magyar Országgyűlés a jövő héten foglalkozik először a törvényjavaslattal, az általános vita kezdetét kedd estére hirdették meg és júniusban zajlik majd a szavazás. A folyamat gyorsítható, amennyiben a kétharmados többséggel rendelkező koalíció úgy dönt, akkor gyorsított eljárában, akár a jövő héten is megszavazhatják a törvényt. Várhatóan a megszavazását követően napokon belül aláírhatja azt az államfő is, Sulyok Tamásnak nem szokása vétózni a kormány intézkedéseit.

Kérdéses, hogy az utolsó pillanatban történnek-e esetleg kozmetikai, vagy más jellegű változások a törvényen. Szlovákiában a civil szervezetek átláthatóságára vonatkozó, a magyar verziónál a legszigorúbb formájában is enyhébb törvénycsomag még a szavazás előtti napokon is változott. Kikerült belőle például az önkényes megszüntetés lehetősége, de a külföldről érkező forrásoknál az eredeti verzióban is "csak" a dokumentációt várták volna el a szervezetektől.

A Fico-kormánynak ugyanakkor komoly oka volt arra, hogy egy, az eredetinél sokkal szelídebb csomagot fogadjon el: a Smer el akarta kerülni a forrásvesztéssel járó konfliktust az Európai Unió testületeivel. Magyarország esetében ez a fajta önkorlátozás valószínűleg nem érvényesül, az Európai Bizottság vitája és a jogállamisági eljárások miatt már így is zárolják a Budapestnek járó anyagi források egy részét, a kormány hidegháborút folytat a brüsszeli hatóságokkal.

További rejtély, hogy az elfogadása esetén pontosan mikor és milyen szereplőkkel szemben érvényesítik a törvényt. Kizárólag a Szuverenitásvédelmi Hivatal tempójától függ, hogy milyen gyorsan, milyen terjedelmes listát állít össze a kényelmetlen szervezetekből. Elképzelhető az is, hogy nem egyszerre, hanem fokozatosan, de szelektíven tűnnek fel a listán a szuverenitást sértő intézmények. Akármi is történik, szinte biztosnak tűnik, hogy az esetlegesen megszűnő, vagy inaktivitás szélére sodródó média és civil szervezetek ügye tovább fokozza a magyar társadalmon belüli feszültségeket a választási kampány idején, szélsőséges esetben pedig akár az állampolgárok információhoz való hozzáférésére is kihatással lesz. Mindezt egy olyan választáson, ahol a Fidesznek hosszú idő után akadt egy legalább annyira, ha nem népszerűbbnek tűnő kihívója a Tisza Párt személyében.