Bugár: Hiba lenne eltörölni a Szövetség platformrendszerét (VIDEÓ)

Hiba lenne eltörölni a Szövetség platformrendszerét
Pozsony |

Szükség van-e a Szövetség platformrendszerére, mi a véleménye Forró Krisztián pártelnöki teljesítményéről, illetve van-e személyes ellentét közte és Berényi József között? Egyebek mellett erről is kérdeztük Bugár Bélát, aki megalakulása után az MKP-t, majd a Hidat vezette.

Ön idén tavasszal bejelentette, kilép a Szövetségből, amelybe a pártja, a Híd a tagságával együtt beolvadt. Miért döntött így?
Én még az utolsó Híd kongresszuson is a pártegyesítés mellett szólaltam fel azzal, hogy egy közös gyűjtőpártot kell létrehozni, mint amilyen korábban az MKP volt. Ebben egyébként egykor szintén voltak platformok, de aztán, amikor kiderült, hogy tisztességesen együtt tudunk működni, akkor ezek megszűntek. De aztán volt néhány személynek, így például Berényi Józsefnek, vagy Forró Krisztiánnak olyan megjegyzése, mi szerint nincs szükségük arra, hogy én tanácsot adjak nekik. Sőt Forró Krisztián pártelnök egyszer még azt is szóvátette, hogy vele együtt mutatkozom. Ezért aztán eldöntöttem, ilyen emberekkel nem tudok együttműködni, és kiléptem. De azt is leszögeztem, ha bárkinek, így akár a Híd-platformnak, vagy másnak, szüksége van a véleményemre, akkor szívesen elmondom.

A Szövetség MKP-platformja váratlanul úgy döntött, január 28-ára összehívja a párt kongresszusát. A közgyűlésen fel akarják számolni a Szövetségen belül működő platformrendszert. Ezt azonban a Híd- és Összefogás-platform ellenzi. Mit gondol erről?
Szerintem ettől nagyobb hibát csak Richard Sulíkék (az SaS elnöke, szerk. megj.) követtek el, amikor kiléptek a mostani kormányból, de nem kényszerítettek ki előrehozott parlamenti választást. Senki, beleértve engem is, nem számított arra, hogy a Szövetség az önkormányzati választáson ilyen jó eredményeket ér el. Ugyanakkor Berényi József hiába érvel a megyei választáson elért sikere mellett azzal, hogy majdnem megduplázta az ő személyére érkező voksok számát, hiszen meg kell nézni, hogy 2017-ben csak nagyjából 30 százalékos, most pedig 43 százalékos  volt a részvétel. Ellenben az olyan helyeken, mint Losonc ahol csak öt százalékkal növekedett a választási részvétel, Agócs Attila, a Híd-platform tagja ugyancsak majdnem megduplázta az eredményét. De hasonló sikert ért el az MKP-platform részéről Csenger Tibor Nyitra megyében, vagy Hájos Zoltán Dunaszerdahely polgármestere is. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a választók értékelték, a pártok megegyeztek, amit azzal háláltak meg, hogy többen mentek el szavazni és a Szövetség jelöltjeire voksoltak. Ezt az eredményt teszi kockára az, aki újabb feszültségeket vált ki a párton belül. Hiszen széteshetne a Szövetség.

Nem vagyok meggyőződve arról, hogy a választók azért járultak többen az urnákhoz és szavaztak a Szövetségre, mert a párt valamiféle platformokat tartalmaz.
A választókat nem is az érdekli, hogy vannak-e platformok a párton belül, hanem az, hogy csönd van-e a Szövetségben, a politikusai egyirányba tolják-e a szekeret. A Híd- és az Összefogás-platform is például egy pont után visszafogta magát azzal kapcsolatban, hogy Berényi József nem a párt alapszabálya értelmében lett a Szövetség Nagyszombat megyei elnökjelöltje. Nem volt veszekedés és feszültség, sőt, közösen kampányoltak. Viszont ha most a Híd és az Összefogás tiltakozása ellenére megszüntetik a platformrendszert, akkor megintcsak feszültség lesz.

Az 1998-ban létrejött MKP-ban sem működtek a platformok. Miért?
A párt elnökének sohasem csak az egyik platform véleményét kell képviselnie. Ha felidézzük, az egykori MKDM akkor átnevezte magát MKP-ra és ez volt az a jogi szubjektum, amibe másik két szereplő beolvadt. Akkor elnökként találkoztam azzal a véleménnyel, mi szerint az MKDM-esek szerették volna meghatározni a párt lépéseit. Én azonban akkor erre nemet mondtam, és azt csináltuk, amiben a másik két szereplővel megegyeztünk. A másik dolog, hogy az MKP létrejötte után rögtön bekerültünk a kormányba, és talán senkinek nem volt lehetősége, illetve ideje azzal foglalkozni, mit csinál a másik. Ráadásul mindegyik elődpárt tagjainak jutott valami, volt aki miniszter lett, más a külképviseletbe került, stb.

A platformok több kérdésben külön-külön álláspontot fogalmaznak meg, elég csak a magyar kormánnyal kapcsolatos ügyekre gondolni. A párt így nem tud egyirányba haladni, a platformok eltérő álláspontjai a választókban is kétségeket ébreszthetenek. Nem akadályozza a platformrendszer a Szövetségnek a működőképességét?
Ezzel kapcsolatban az egykori MKP-ból szeretnék egy példát hozni. A művi terhességmegszakítással kapcsolatban az MKDM mindig elutasító állásponton volt. Ebben a kérdésben tehát megállapodást kellett keresnünk a liberális MPP-vel. Így arra jutottunk, hogy a művi terhességmegszakítást nem támogatjuk, de a megoldás nem a betiltása, hanem a fiataloknak a felelősségteljes kapcsolatokra való nevelése. Egy ilyen témában is meg tudtunk egyezni. Forró Krisztián pártelnöknek a feladata, hogy ilyen témákban leültesse a platformokat, megpróbáljon közös álláspontot előmozdítani. Én ezt azonban nem látom, hogy csinálná. Inkább azt tapasztalom, hogy Forró Krisztián csak az MKP-paltform elnöke, és ez nem jó.

Minden témában ki lehet alakítani egy ilyen közös álláspontot? A magyar kormányhoz fűződő viszony kapcsán ugyanis nemigazán közelednek az egyes platformok nézetei.
Valóban nem minden témában lehet ezt megtalálni. A Hídban is volt olyan, hogy az LMBTQI ügyekben inkább szabad kezet adunk a képviselőinknek. Én azt is elhiszem, hogy az MKP sokkal jobban rá van kapcsolódva a különféle magyarországi forrásokra, mint a másik két platform. Akkor azonban el kell fogadni, hogy nekik ebben a kérdésben más lesz a véleményük. Hasonlóan lehet eljárni külpolitikai ügyekben, vagy az orosz-ukrán háború kérdésében is. De ez nem azt jelenti, hogy a bennünket, kisebbségeket érintő témákban meg lehetne engedni valamiféle feszültségeket a párton belül.

Ha jól értelmezem a Szövetség alapszabályát, akkor csak úgy léphet be valaki, ha platformot is választ. Ez nem akadályozza, hogy a párt erős személyiségeket gyűjtsön össze?
Nem. Sőt, ha most megnézi az önkormányzati választásokat, akkor az MKP és a Híd jelöltjeinek a nyolcvan százaléka sikeres lett. Ez azt jelenti, hogy a polgármesterek kötődnek valamiféle ideológiához. Korábban a mi polgármestereink azt mondták, ha lehet, működjünk együtt a többségi nemzettel is. Mert ha megegyezünk, akkor hamarabb elérünk valamit. Lehet, hogy az MKP-nál ez úgy van, hogy csak a magyarokra koncentrálnak. Én ezt is el tudom fogadni, de nem biztos, hogy ez a jó út. Berényi például csak magyar szavazatokat tud hozni. A megyei választáson a Galántai és Dunaszerdahelyi járáson kívülről csak 399 szavazatot kapott. Ez kevés. Aki be akar lépni a Szövetségbe, probléma nélkül válogathat a platformok között. Az is megtalálja a számítását, akinek jobban tetszik a liberális elgondolás, és az is, akinek a keménykedő magyarabb stílus a szimpatikus.

Az MKP-t az 1998-as megalakulása után közel tíz évig ön vezette. Forró Krisztián most önhöz hasonlóan szintén egy pártegyesítés után létrejött közös szubjektum élén áll. Hogyan értékeli az ő pártelnöki teljesítményét? Esetleg milyen tanácsot adna neki?
Tanácsolni nem tanácsolhatok semmit, mert ugye Forró Krisztián kijelentette, nincs szükségük a javaslataimra. Ezzel együtt is igaz, hogy Forrónak nincs könnyű dolga. Az MKP ugyanis 12 évig kígyót-békát kiabált a Hídra. Nem állítom, hogy a Híd bűntelen volt, de mi soha ilyen feszültséget nem váltottunk ki. Biztos nem egyszerű meggyőznie a sajátjait, ráadásul Berényi öleléséből sem könnyű kitörni, hiszen ő most is ott áll mögötte. Szerintem Forró most egy hibát vétett, ugyanis neki kellett volna elindulnia Nagyszombat megyében a megyeelnöki tisztségért. De ez nem jelenti, hogy szükségszerűen neki kellett volna a megyei alelnöki székbe ülnie, ezt átengedhette volna Berényinek. Forrót viszont nemigazán ismerik a választók, az ismertségét kellene növelni. Ez által komolyabban és határozottabban tudna nemet mondani a párttársainak.

A beszélgetésünk során többször bírálta Berényi Józsefet, az MKP-platform elnökét. Személyes ellentét van önök között?
Nem volt köztünk soha személyes ellentét, de voltak dolgok, amikben nem értettünk egyet. Ha azonban arról beszélünk, hogy egy pártnak van szelleme, akkor Berényi József a rossz szelleme. Például egy évvel ezelőtt ő hozta fel, hogy meg kell szüntetni a platformok rendszerét. Érdemes arról is beszélni, mi a lényege annak, ha ez a rendszer megszűnik. Az MKP a Szövetség különböző döntéshozói testületeiben most 50 százalékban van jelen. Ha azonban a platformokat megszüntetik, akkor egy-egy alkalommal meg lehet azt szervezni, hogy csak az MKP döntsön. Az ilyesmiben Berényi egyébként elég tapasztalt. Amikor engem 2007-ben az MKP elnöki tisztségébe nem választottak újra, akkor is az történt, hogy Berényi, Csáky és Duray körbejárták a küldötteket és meggyőzték őket. Az ilyesmi valószínűleg ott van Berényi Józsefben. Ha ugyanis megszünteti a másik két platformot, akkor előbb utóbb egy MKP 2-őt tudnak létrehozni. Ami abból a szempontból, hogy gyorsan képes dönteni jó, de abból a szempontból, hogy be sem fognak jutni a parlamentbe, mert megint feszültség lesz, nem jó.

Berényi József részéről felmerülhet az érv, mi szerint ahhoz, hogy a párt működőképes legyen, az említett belső különbségeket el kell simítani.
Egyetértek. De nem úgy kell ezt megtenni, hogy a másik kettőt kinyírjuk. Ön azt gondolja, azok, akik a Hídból és az Összefogásból a platformok esetleges eltörlése után is a pártban maradnának, ez után nem fogalmaznának meg különvéleményeket? Ez nem így működik. Ez fából vaskarika lenne.

Most azonban a Szövetségen belül a platformrendszer azt biztosítja, hogy ezeknek a különvéleményeknek van egyfajta intézményes csatornázása. Ha ez eltűnne, akkor egy belső kényszer alakulna ki, hogy a párt politikusai egyirányba mozogjanak. Nincs most erre szükség a Szövetségnek?
Igen, erre szükség van, de a párt vezetőségének és elsősorban a párt elnökének kellene ezért tennie. Ha komoly különbségek vannak a Szövetségben, például a Fidesszel kapcsolatos vélemények tekintetében, akkor a párt elnökének a feladata az, hogy megállapodjanak. 2-3 kérdésben lehet különvéleménye az egyes platformoknak, de a többi ügyben közösen kell fellépni. És az is igaz, hogy azokban a témákban, mint amilyenek a kisebbségi ügyek, a paltformoknak nem lehet különvéleménye. Míg például néhány külpolitikai dologban, bár én pártelnökként nem örülnék neki, lehetnének ilyenek.

A szlovákiai magyar politikumnak a magyar kormányhoz fűződő viszonya olyan kérdés, amelynek gyakorlati relevanciái is vannak. Ha ön lenne a Szövetség elnöke, ebben a kérdésen egy közös álláspontot erőltetne a párton belüli platformokra, vagy éppen ellenkezőleg, meghagyná, hogy lehessen saját véleményük?
El tudja ön képzelni, hogy a közös MKP idején Duray Miklósnak nem volt más véleménye az akkori Fidesz-kormányról, mint nekem? De ennek ellenére együtt mentünk el a Magyar Állandó Értekezlet (a magyar kormány és a határon túli magyarok politikai képviseletének egyeztető szerve szerk. megj.) ülésére. Most a Szövetség elnöke megtette azt, hogy ennek a testületnek az ülésére csak az MKP-sokat vitte el. Ilyen nincs! Mi egy dolgot leszögeztünk: nekünk a szlovákiai magyarok képviselete az első. Itt kell eldöntenünk, hogy milyen irányba megyünk, kivel fogunk tudni együttműködni, hogyan akarjuk elérni a céljainkat. Ezekben Magyarország nem tud segíteni. Akkor tud mellénk állni, ha netán itt kisebbségellenes atrocitások történnének. Ilyen esetben be tudja kapcsolni a nemzetközi kapcsolatrendszerét, ahogy azt a Mečiar-korszakban meg is tette.

A magyar személyiségek, közszereplők részt vettek a rendszerváltás eseményeiben, annak idején az egykori MKP segített megdönteni Mečiart, a Híd később a Radičová-kormány tagja volt. A szlovák oldalon a magyar pártokról élhetett egy olyan kép, mi szerint a magyar politikum mindig a demokratikus, vagyis a “jó” oldalon áll. Ön szerint a szlovák oldal ebből a szempontból hogyan tekint most a Szövetségre? Megbízható partner képét mutatja a párt?
Számos szovák politikussal ma is tartom a kapcsolatot. Sokan azt mondják, meg kellene szerezniük a magyar szavazatokat, mert úgy tűnik, a Szövetség nem jut a parlamentbe. Hiszen ha így magyar szavazatok vesznének el, azok hiányoznának a demokratizálódási folyamatból. Ez a vélemény azt mutatja, nem bíznak abban, hogy a párt a törvényhozásba jut. A legnagyobb probléma azonban az, hogy megváltozott a szlovákiai magyarok szavazási viselkedése. Elhitték ugyanis Igor Matovičnak a butaságait, sok magyar oda szavazott át. Hittek az SaS-nek és most hisznek a Progresszív Szlovákiának is, hogy jobb lesz nekik. A magyar választók azonban nem tudják, hogy egy szlovák párt nem fogja magától képviselni a szlovákiai magyarok érdekeit. De nem azért, mert beléjük lenne kódolva valamiféle magyarellenesség, hanem mert nem tudnak magyar fejjel gondolkodni. Amikor 2012 és 2016 között a Smer egyedül kormányzott, nagyon sokáig tartott meggyőzni Pavol Paškát, majd Peter Pellegrinit, hogy ha bevezetik a kötelező osztálylétszámokat, akkor 21, vagy 22 magyar iskola fog megszűnni. Robert Fico ezt hajlandó volt megérteni. Egyszerűen nem tudnak egy kisebbségi fejével gondolkodni, nem mindig értik, hogy pont a kisebbségi helyzetnél fogva valamiféle védlemet kell a közösség számára biztosítani. A szlovákiai magyar választók ezt gyakran nem látják és hajlandóak szlovák pártra szavazni, ami gyengíti az érdekvédelmet és a Szövetséget is.

A szlovák politium oldalán a szereplők jelenleg elhiszik azt, hogy a Szövetség a ország demokratizálódásában működne közre?
Egyrészt nem hiszik ezt. Az olyan témákban ugyanis, amelyek az egész ország számára meghatározóak, nem hangzanak el a párt elnöke, alelnöke vagy vezetősége részéről sommás vélemények. Másrészt fel kell tenni a kérdést, kivel lehet együttműködni. A jelenlegi OĽaNO-val nem lehet. Az SaS-szel? Richard Sulíkkal veszekedhetnénk azon, hogy mennyire tönkretette ezt a pártot. Ott van még a sokszor szidott Smer. A Peter Pellegrini vezette Hlas is kínálkozik, de arról meg azt mondják egyesek, hogy az ugyanaz, mint a Smer, csak talán egy kicsivel elfogadhatóbb. De ki marad még? Ha a Szövetség most kijelenti, hogy ha a parlamentbe jut, ki mindenkivel nem lesz hajlandó koalícióra lépni, akkor hazudni fognak, mert vagy nem fognak kományozni, vagy olyannal fog kelleni együttműködniük, akire nem is gondoltak. Mi sem gondoltunk arra, hogy a választók 2016-ban úgy döntenek, vagy hatpárti kormánykoalíciót kell létrehozni, ettől egyébként az SNS elhatárolódott, vagy előrehozott választást kell tartani, vagy együtt kell kormányozni Ficóval és az SNS-szel. Aztán az utóbbi lehetőség valósult meg, amire egyébként a választás előtt én magam sem gondoltam. A Szövetségnek pedig ma az a problémája, hogy nem tud, vagy nem akar olyan partnereket találni, akikkel aztán közösen tudna fellépni. Mi korábban például a szlovák párokkal közösen léptünk fel Pozsony főterén.

Ha jól értem tehát, a szlovák résztől annak idején kialakult egyfajta bizalom, amely ma már a Szövetséggel kapcsolatban nincs meg. Ez a bizalomvesztés azonban nem akkor kezdődött, amikor a Híd 2016-ban koalícióra lépett a Smerrel és az SNS-szel?
Nem. 2016-ban, miután beléptünk a választóink száma hirtelen lecsökkent. 2017-re azonban visszajöttek, mert megértették, hogy ez volt az egyedüli lehetőség, illetve egymás után hoztuk a jó döntéseket. Ha megnézi, hogy Lucia Žitňanská igazságügyi miniszter alatt milyen törvényeket hoztunk, illetve miket akadályoztunk meg, akkor el kell mondani, hogy a Híd hozzájárult ahhoz, hogy megakadályozzon olyan dolgokat, amit nélkülünk át tudtak volna vinni.

Andrej Kiska korábbi köztársasági elnök szerint Robert Fico és Robert Kaliňák helye a börtönben van. Ön szerint?
Egy politikus, vagy egy volt politikus az ilyen témában ne ítélkezzen. Még a parlament alelnöke voltam, amikor volt olyan SaS-es képviselőasszony, aki mellém ült és azt mondta, akkor fog nekem hinni, ha a Mečiari amnesztiák eltörlése kapcsán valakit lecsukatunk. Ezt azonban visszautasítottam, hiszen nem vagyok bíró, rendőr, vagy vizsgálótiszt. Kiskának nem szabadna ilyeneket állítania. Biztos voltak feszültségek közte és Fico, vagy Kaliňák között, de nem mondhatja, hogy kit kéne börtönbe zárni. Erről a bűnüldöző szerveknek vizsgálata nyomán a független bíróságnak kell döntenie.

Ön személyesen hisz Kiskának?
Én azt gondolom, Kiska ilyet ne mondjon. Én elhiszem, hogy vannak olyan dolgok, amiért mondjuk egyeseknek bűnhődnie kell. De ezt bizonyítani is kell. Ha valaki elkövetett valamit, találják azt meg, bizonyítsák be, aztán ültessék le. De valamit csak így bedobni a nyilvánosság elé és ezzel az embereket befolyásolni óriási felelősséget jelent a sajtó számára is.

Ön el tudja képzelni, hogy azok a bűncselekmények, amelyekről a nyilvánosságban beszélnek és amelyeket a Smer felsővezetői követhettek el, megtörténtek?
Én el tudom képzelni. Szerintem Robert Fico egyik legnagyobb hibája az volt, hogy a gazdasági hátterét, finoman szólva, engedte garázdálkodni. Nem biztos, hogy ő maga mindenről tudott, de a gyeplőt ő dobta közéjük. Hogy ezek után elkövettek bizonyos dolgokat, el lehet képzelni, de ezt bizonyítani is kell.

Beszélt mostanság Gál Gáborral, a Híd korábbi igazságügyi miniszterével, aki ellen ugyancsak korrupció gyanújával folyik büntetőeljárás?
Legutóbb nyáron Horvátországban találkoztam vele.

Róla el tudja képzelni, hogy azt a konkrét bűncselekményt, amivel gyanúsítják, elkövette?
Nagyon remélem, hogy nem követte el. Nincs olyan információm, ami alapján azt mondhatnám, hogy valamiben talán sáros lenne.

A Smer felsővezetéséről ugyanezt el tudja képzelni, Gálról pedig nem?
Nézze, sorolhatnám, hogy a Smer mögött milyen oligarchák álltak, ezért el tudom képzelni. Gál Gábor mögött azonban nem voltak oligarchák. Ha egy politikus mögött van egy erős gazdasági csoport, amely esetleg néha-néha még be is segít bizonyos dolgokban, akkor valószínű, hogy az a politikus, ha olyan a habitusa, hajlandó hálából ennek a csoportnak is segíteni. Tehát benne van a korrupcióban. Én nem láttam olyat, hogy Gál Gábor ilyen emberekkel bratyizott volna.

Térjünk vissza a Szövetségre, ön szerint melyik szlovák szereplők lehetnek a párt természetes szövetségesei? A Peter Pellegrini vezette Hlas felé például nyitnia kell a Szövetségnek?
Szerintem igen. Pellegrininél ugyanis van egy olyan hozzáállás, amit megmutattak akkor, amikor az egyik tagjukat a hatóságok bűncselekménnyel gyanúsították meg. Pellegrini az illetőt nem vette be még a Hlas elnökségébe sem. Azt is látni kell, hogy a Hlas vagy a Smer nélkül nem lehet majd kormányt létre hozni. Ha mindkettőt kizárják, akkor a Szövetség már most leszögezné, hogy ha a parlamentbe jutna, ellenzékben akarna maradni. Ellenzékből azonban mit lehet elérni? Semmit.

Ha tehát a Szövetség a törvényhozásba jutna, akkor bármilyen koalícióba be kell lépnie?
Azért nem bármilyenbe. Nekünk volt tapasztalatunk a Smerrel. Ezt a szlovák újságírók nem szeretik hallani, de ettől még igaz, hogy Fico minden egyezséget betartott, ami a kormányprogramba került. Ezt sem Mikuláš Dzurindáról, sem Iveta Radičováról nem tudom elmondani. Fico azonban az utóbbi időben sokat változott. Nagyon keményen elkezdett „sorosozni”, nem okoz számára problémát a Kotleba-félékkel összeállni. Szerintem a Szövetség nem léphet bárkivel koalícióra.

A Szövetség le is szögezte, semmiféle együttműködésbe nem kezdenek a Smerrel és a Kotleba-féle ĽSNS-szel. Ugyanezt a Kotlebáéktól kivált, szintén szélsőjobboldali Republikával kapcsolatban nem tudták kijelenteni. Ezt hogyan értékeli?
Ez hiba volt. A Szövetségnek el kellene határolódnia a Republikától. A Kotleba-féle párt és a Republika zsigereiben vannak a nacionalizmus, a fasizmus jelei. Pont nekünk, kisebbségben élőknek tudnunk kell, hogy ez mit jelent.

Beszéltünk már a szlovák pártokról, az egyiknek, az OĽaNO-nak a parlamenti képviselője Gyimesi György. Ön szerint Gyimesinek van helye a szlovákiai magyarok politikai képviseletében, vagy sem?
Én azt látom, Gyimesi csak meglovagolja a kisebbségi témákat. A Csemadok támogatásán kívül lényegében em ért el semmit. Meglovagolta például a Beneš-dekrétumok, vagy a kettős állampolgárság ügyét. Eredmény azonban nincs. Ebből a szempontból ő egy populista politikus, aki ha azt látja, neki szavazatokat hoz, ha Nagy-Magyarország térképével jár, akkor ezt fogja tenni, ha a magyar kormány kemény kritikája hozna neki szavazatokat, akkor azt tenné. Itt hozzá kell tennem, hogy az OĽaNO elnöke Igor Matovič megengedi, hogy Gyimesi olyan témákkal jöjjön elő, amit ő maga egykor ellenzett. Ilyen például a kettős állampolgárság kérdése. Matovič ugyanis rájött, veszti el a magyar szavazatokat, amelyeket most Gyimesin keresztül szeretne, legalább részben, visszaszerezni.

Ahogy arról lapunk beszámolt, a kormány egyelőre nem vette fel a jövő évre vonatkozó jogalkotási tervébe a kisebbségi törvényt. Amely rendezné és bővítené a nemzetiségek jogait. Ehelyett pont az említett képviselőre, Gyimesi Györgyre bízta a törvényt. Mit gondol a kabinet eddigi, a kisebbségekkel kapcsolatos teljesítményéről?
Nem hogy megtartották volna a status quot, hanem ebből még vissza is léptek. Átdolgozták a Kisebbségi Kulturális Alapot, olyanok kaptak támogatást, akik közelebb állnak például Gyimesihez. Meg kell nézni, hogy a magyar nyelvű internetes portálok között melyik, milyen teljesítményt nyújt és össze kell vetni azzal, hogy mennyivel ugrott meg egyes médiumoknak az anyagi támogatása. A kormány továbbá megszűntette a kisebbségi főosztályt a kulturális minisztériumban. A kisebbségi törvénnyel kapcsolatban pedig nem hiszem, hogy a jelenlegi kormány bármilyen előrelépést tesz majd, és ezen Gyimesi sem fog tudni segíteni. Lehet, hogy a képviselő a témát az asztalon tartja, de ilyen törvényt a mostani koalíció nem fog megszavazni. A Szövetség részétől ugyanakkor jó döntés, hogy a kisebbségek jogállásáról szóló jogszabály-tervezetet fogják alapnak tekinteni a törvényjavaslat azon változatához, amelyet a párt dolgoz ki.

Ön szerint a következő években lemondhatunk arról, hogy Szlovákiában elfogadnak egy kisebbségi törvényt?
Nem. A kisebbségi nyelvhasználati törvény esete is mutatja, hogy mindig kis lépésekben haladtunk. Ennek a folyamatnak sem vagyunk a végén, de ha a kérdéses jogi szabályozás 1990-es állapotát összehasonlítjuk a maival, akkor látjuk, hogy a két törvény teljesen más. Én azt mondom, soha sem szabad feladni a harcot. Duray Miklósnak ebben más volt a véleménye, ő mindig azt mondta „mindent, vagy semmit”. Mi pedig mindig a kis lépések taktikájt használtuk. Ha lemondanánk a kisebbségek jogállásáról szóló összefoglaló törvényről, akkor ezt soha nem lehetne elérni. Ha semmi többet nem érnénk el, csak azt, hogy a kisebbségekre vonatkozó különféle szabályozásokat, amelyek most több törvényben vannak szétszórva, egy jogszabályba gyűjtenék össze, akkor is előrébb lennénk, mint most vagyunk. A mi kormányzásunk idején egyébként erre nem volt hajlandóság.

Mivel foglalkozik most? Elsősorban szakmailag gondolom. Végez-e például tanácsadást? Napi kapcsolatban van-e azokkal a politikus-kollégáival, akikkel a Hídban együtt dolgozott?
Gyakran találkozgatunk, de nem arról van szó, hogy napi tanácsadást adnék. Akikkel együtt dolgoztam, nincs szükségük külön tanácsra, esetleg véleményre. Én ugyanis kívülről nézem a dolgokat, így olyat is megláthatok, amit más nem. Sólymos Lászlóval, a Szövetség Országos Tanácsának az elnökével gyakrabban találkozom, mint mondjuk Rigó Konráddal, a Híd-platform vezetőjével. Jelenleg pedig egy könyvön dolgozom, amelybe 30 év politikáját összesítem. Emellett pedig normálisan élek, vagyis akkor megyek Pozsonyba, amikor az nekem megfelel, és interjút is akkor adok, amikor szeretnék. Nem kell közben azt figyelmen, hogy amit mondok, az árt-e a pártnak, vagy sem. Igazán most élem az életem. Az unokám pedig sok boldogságot okoz.

Néhány hónapja felmerült, hogy Mikuláš Dzurinda, az SDKÚ egykori vezetője, korábbi miniszterelnök egy új politikai projektet indítana. Lapunk információi szerint elképzelhető, hogy magyar politikusokat is szeretne ebbe formációba integrálni. Nyáron, amikor erről írtunk, nem értük önt utol, hogy megkérdezzük, megszólította-e önt egy ilyen ajánlattal Dzurinda, és ha igen, akkor mit mondott rá? Szóval, megszólította önt?
Nem csak Dzurinda keresett meg.

Ki még?
Nem szeretném itt most felsoroni a neveket. Felesleges is lenne. Én azonban mindenkinek azt mondom, az után, hogy kipróbáltam, milyen kívülállónak lenni, letenni az óriási felelősséget, amit eddig a vállamon viseltem, biztos, hogy nem lépek be semmilyen pártba. Segíteni azonban tudok. Ha valakinek szüksége van arra, hogy tanácsot adjak, azt bárkinek szívesen megteszem. Tudom azonban, hogy Dzurinda akar ilyen projektet és azt is tudom, hogy az ő véleménye is az: kár lenne, ha a magyar szavazatok elvesznének.

Ki tudja zárni, hogy a következő parlamenti választáson bármilyen formában is elindul?
Én? Elindulok választani. De hogy valamilyen listán induljak, az kizárt.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!