Brüsszel pereskedni fog a kvóták miatt

Brüsszel. Bepereli az Európai Bizottság Magyarországot, Csehországot és Lengyelországot a menekültkvóták elutasítása miatt, Szlovákia megúszta a pert. Magyarország emellett téma volt az Európai Parlamentben is, ahol az uniós alapértékek megsértése kapcsán hallgatták meg a magyar külügyminisztert.

Az ideiglenes menekültkvóták be nem tartása miatt indít eljárást az Európai Bíróságon Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen az Európai Bizottság (EB), jelentette be tegnap Frank Timmermans, az EB első alelnöke. A három ország annak ellenére sem teljesíti az egyszeri menekültkvótákra vonatkozó uniós döntést, hogy azt már az Európai Bíróság is megerősítette. Ezzel bírósági szakaszba lépett a kötelezettségszegési eljárás, az érintett országok komoly pénzbírságra számíthatnak.

Az EB már korábban kötelezettségszegési eljárást indított az országok ellen, vagyis figyelmeztette őket a 2015-ben hozott határozat be nem tartására. Timmermans szerint az országok válaszai nem voltak kielégítőek, nem jelezték, hogy hajlanának a rendelkezés betartására. „Igyekeztem meggyőzni őket, hogy legalább részben mutassanak szolidaritást – jelentette ki Dimitrisz Avramopulosz, a menekültekért felelős uniós biztos. – Sajnos nem sikerült.”

Az első ítélet

A bizottság lépése várható volt, szeptemberben ugyanis az Európai Unió Bírósága elutasította Szlovákiának és Magyarországnak a menedékkérőket érintő kötelező ideiglenes áthelyezési mechanizmus elleni kereseteit. „Ez a mechanizmus ténylegesen és arányosan hozzájárul ahhoz, hogy Görögország és Olaszország kezelhesse a 2015-ös migrációs válság következményeit” – áll a döntés indoklásában. Ez a határozat előírja két év alatt 120 000 egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személynek – vagyis nem gazdasági migránsnak, hanem tényleges menekültnek – e két tagállamból az unió más tagállamaiba való áthelyezését. Olyan menekültekről van szó, akik teljesítik az egyes tagállamok által a menekültek befogadására vonatkozó feltételeit.

Szlovákia kimaradt

Bár az uniós menekültkvóták miatt Szlovákia is az unió bíróságához fordult, vagyis a menekültek befogadására vonatkozó határozatot elfogadhatatlannak tartja, kötelezettségszegési eljárás mégsem indult ellene. Ennek egyik oka, hogy Szlovákia ugyan az előírt kvótát – 902 menekültet kellene befogadnia – nem teljesítette, de néhány menekültet mégis befogadott.

Az Európai Unió Tanácsának határozata szerint 120 ezer, Görögországba és Olaszországba érkezett menedékkérőt kellene elosztani a tagállamok között. Ez alapján azonban csak az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyeket kellene befogadni, vagyis az úgynevezett gazdasági migránsokat nem, és Szlovákia esetében természetesen a szlovák jogrend alapján.

Magyarország az EP-ben

Tegnap az Európai Parlament állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE) is foglalkozott Magyarországgal, ez esetben azonban már nem csak a menekültekről volt szó. A meghallgatás az uniós alapszerződés 7. cikkelye alapján indult, aminek eredménye akár az ország szavazati jogának megvonása is lehet az Európai Tanácsban. A LIBE a tegnapi meghallgatás alapján készíti el a jelentését, s ha az Európai Parlament ez alapján úgy dönt, hogy Magyarország nem tartja be az uniós alapértékeket, akkor kezdeményezni fogja a szankciókat Magyarország ellen az Európai Tanácsban.

Civilek és média

A brüsszeli meghallgatáson Szijjártó Péter külügyminiszter védte Magyarország álláspontját, részt vett rajta Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője, illetve Szánthó Miklós, a kormányhoz közel álló, annak védelmére létrehozott Alapjogokért Központ igazgatója is. A téma a jogállam magyarországi helyzete, elsősorban a menekültek jogállása, a civil szervezetek és a média helyzete kapcsán. Szijjártó beszédét azzal kezdte, hogy kijelentette: „Sok minden nem fog tetszeni abból, amit mondok, de a magyaroknak sem tetszik, ahogy a magyarokat önök támadják”. Védte a kormány menekültellenes intézkedéseit, a határon kiépített kerítést, megismételte a magyar kormánynak azt az álláspontját, miszerint az EP is „Soros György kottájából” játszik a menekültek befogadásának kérdésében.

Pardavi a kormány civil szervezetek ellen tavasszal indított támadásáról tájékoztatta a parlamentet, Polyák pedig ismertette, hogy Magyarországon nagyon erős a kormányzati túlsúly a média területén. Ezt a média tulajdonosi struktúrájával – túlnyomó többségben vannak a kormányközeli tulajdonosok – illetve a kormányzati reklámköltés aránytalan, a kormánypárti médiát előnyben részesítő elosztásával bizonyította.

A kormány álláspontját Szánthó Miklós védte, szerinte Magyarország szuverenitását kell megvédeni az EU-tól. A jelentés elkészítésével megbízott Judith Sargentini zöld párti képviselő szerint a meghallgatás nem Magyarország ellen irányul. „Nem Magyarországot ítéljük meg, hanem a magyar helyzetet” – reagált Sargentini. (lpj, hvg.hu)