Bezárnák az „aranybányát” – szigorúbban szabályoznák a szociális vállalatokat

Az Állami Számvevőszékkel (NKÚ) konzultálva szigorítja a szociális ügyi minisztérium a szociális vállalatokról szóló törvényt. Az NKÚ több visszaélést is megállapított a 2018-2023 közti időszakot vizsgálva, a megállapítás szerint sok szociális vállalat nem a célnak megfelelően működik, nem a hátrányos helyzetű munkavállalók elhelyezése a legfontosabb céljuk, és habár ezt a törvény tiltja, milliós nyereségeket halmoztak fel.  

Csökken a támogatás is a szociális vállalatok számára, egy főre számítva a minimálbér összegében, vagyis jövőre 915 euróban maximalizáljuk a támogatás nagyságát. Újabb korlátozás lesz, hogy ugyanarra az alkalmazottra csak egy alkalommal lehet támogatást kérni. 

„Ha a vállalat nem tudja integrálni a rendes munkaerőpiacra az alkalmazott hátrányos helyzetű munkavállalót, akkor vissza kell adnia az adott alkalmazottra adott támogatást”

 – ismertette az egyik legfontosabb módosítást Erik Tomáš szociális ügyi miniszter. 

A vállalkozások számára további korlátozás lesz, hogy közbeszerzések során legfeljebb a megrendelés 20 százalékát végeztethetik el alvállalkozóval, eddig akár 100 százalékban alvállalkozókkal végeztethették el a megnyert munkát. Ez azért volt kifizetődő számukra, mivel a szociális vállalat alacsonyabb áfát fizet, ezt jövőre 19 százalékra emelik. 

 Európai gyakorlat

Ugyanakkor nem akarják megszüntetni ezt a vállalkozási formát. „A szociális vállalat egész Európában bevett megoldás a hátrányos helyzetű munkanélküliek alkalmazásában, de a tevékenységüket szigorúan ellenőrizni kell” – magyarázta Ľubomír Andrassy, az NKÚ elnöke. A Számvevőszék éppen azt kifogásolta korábbi jelentésében, hogy 2018 és 2023 között a szociális minisztérium egyetlen esetben sem ellenőrizte a szociális vállalatok munkáját. 

A szaktárca most ígéri, hogy évente a vállalatok 5-10 százalékát ellenőrzik. 

„Az 5-10 százalék már akkora merítés, amely nemcsak az egyes konkrét hibákat képes felfedezni, hanem a rendszerhibákat is ki tudja szűrni”

– mondta Andrassy. Az NKÚ elnöke szerint jó lenne figyelni más országok gyakorlatát és tapasztalatait is ebben a szférában. 

Nem képezhetnek nyereséget 

A szociális vállalatok ugyan nem képezhetnek nyereséget, pontosabban a nyereséget a hátrányos helyzetű alkalmazottaik képzésére kellene fordítaniuk. A vállalkozások azonban 5 évig egy számlán „gyűjthetik” a nyereséget, amíg fel nem használják. 

„Sok cég azonban csak a könyvelésében mutatja ki ezt a pénzt, ami valójában nincs is meg, és az előírásokkal ellentétben használja fel”

 – magyarázta Andrassy. Azt javasolják, hogy az esetleges nyereséget a vállalkozások az államkincstárban vezetett számlán tartsák, amelyet az állam közvetlenül ellenőrizni tud. Pozitív változás szerinte az is, hogy a jövőben legfeljebb csak 2 évig halmozhatják majd a nyereséget. 

A miniszter tájékoztatása szerint az elmúlt években több 10 milliós nagyságrendben mutattak ki nyereséget az elvileg nonprofit vállalkozások. Ezt a nyereséget általában a vállalat megszüntetésével tudták felvenni a tulajdonosok, természetesen jogellenesen. 

Pozsonyban és Nagyszombatban alakult a legtöbb ilyen vállalat 

Andrassy szerint már az is gyanús, hogy a szociális vállalatok többsége az ország nyugati részében jött létre, ahol a munkanélküliség már évtizedek óta alacsony. „A szociális vállalatoknak elsősorban a magas munkanélküliségű régiókban kellene segítséget nyújtaniuk az embereknek, de azt látjuk, hogy a legtöbb ilyen vállalat ott jött létre, ahol a legalacsonyabb volt a munkanélküliség, például Pozsonyban, Nagyszombatban vagy Zsolnán” – mondta Andrassy. Ezzel szemben a magas munkanélküliségű járásukban alig van ilyen vállalat. 

„Rozsnyón csak hat, Nagyrőcén kettő működik, pedig ott az országosnál sokkal magasabb a munkanélküliség”

 – mutatott rá a rendszer egyik ellentmondására az NKÚ elnöke.  

A szociális vállalatok ellenőrzését az NKÚ is folytatja, a konkrét cégeket kockázatelemzés alapján választják ki. „Biztosan bekerülnek majd azok a szociális vállalkozások is, amelyek fogyatékossággal élőket foglalkoztatnak és biztonsági, őrző-védő tevékenységet végeznek” – ismertette az egyik gyanús vállalkozási tevékenységet Adrassy. Szerinte ilyen vállalkozásokban gyakrabban fordulhat elő a rendszer visszaélésszerű használata.