Betiltják a közösségi médiát 15 éves kor alatt? Nincs kizárva

Tomáš Drucker oktatási miniszter az elmúlt időszakban többször világossá tette, a szociális hálók kiskorúak általi használatának korlátozása mellett van. Nem mondhatjuk, hogy egyedülállónak tekinthető a törekvése, sokkal inkább globális tendenciáról beszélhetünk. Az viszont mindenképpen pozitívumként értelmezhető, hogy 

Szlovákia ezúttal nem az utolsók között kullogva száll be ebbe a diskurzusba, hanem a fejlett országokkal egy időben reflektál egy aktuális problémára.

Emmanuel Macron francia elnök június elején jelentette ki, hogy be fogja tiltani a közösségimédia-használatát 15 éves kor alatt Franciaországban, amennyiben a következő hónapokban nem történik előrelépés uniós szinten ez ügyben. Tulajdonképpen ezzel próbálta az Európai Uniót presszionálni, hogy jogszabályban tiltsa be az egyes platformokat gyerekeknek. Hasonlóan lépett fel Hollandia is a korlátozás kérdésében, de Görögország, Dánia és Spanyolország is nyomás alatt tartotta az Európai Bizottságot.

Macron egyébként nem ok nélkül sürgette meg az EU-s szerveket. A bejelentés azután pár nappal jött, hogy egy 14 éves fiú késsel halálosan megsebzett egy oktatási asszisztenst Kelet-Franciaországban. A francia államfő az esetet a közösségi média hatásaival hozta összefüggésbe, és általánosan is meggyőződése, hogy a fiatalok körében elharapódzó erőszak egyik forrása ez.

Drucker reagál

A miniszter pár nappal Macron nyilatkozatát követően egyértelművé tette, hogy Szlovákia is megoldási javaslatokat vár, mi több a kidolgozásukban is szerepet vállal. A Facebookon megosztott bejegyzésében Drucker kijelentette, hogy országunk bekapcsolódott a közösségi hálók korlátozásáról szóló uniós vitába.

„A gyerekek kiberzaklatással szembesülnek, veszélyes kihívásokat utánoznak, korukhoz nem illő nyomás alatt élnek. Ideje egyértelmű szabályokat meghatározni” 

– fogalmazott.

A tárcavezető azonban nem képvisel annyira radikális álláspontot az ügyben, mint Párizs. Azzal egyetért, hogy az iskolai erőszak terjedésében súlyos tényező a szociális média, de enyhébb intézkedéseket tart reálisnak.

„A gyerekek máshogy élnek, mint régen. A mozgásuk gyakran arra szűkül, hogy egy képernyőn görgetnek az ujjaikkal” 

– nyilatkozta a Plus 7 Dní portálnak Drucker, hozzátéve, hogy többek között ezért is folytatnak vitát európai szinten a szabályozásról. Kifejtette egyúttal, hogy egyelőre nem a betiltáson gondolkodik – mint például Ausztrália –, hanem algoritmusok általi ellenőrzésen. Vagyis azt szeretné elérni, hogy bizonyos korcsoportok számára egyes tartalmak ne legyenek elérhetőek.

„Személyesen tavaly Washingtonban tárgyaltam erről a Meta képviselőivel, a franciaországi tragédia után pedig Macron elnök tanácsadóival beszéltem az Élysée-palotában. Azt javasoljuk, hogy a közvéleményt befolyásoló emberek fizikai identitásának szabályozásával kezdjünk” – mondta.

Ez szavai alapján azt jelentené, hogy 

az aktív felhasználók személyét szeretnék pontosan beazonosítani – hiszen rengeteg az olyan, aki másnak vagy fiktív személynek adja ki magát az online térben.

Druckernak azért vannak fenntartásai a franciák vagy a luxemburgiak törekvéseivel szemben, mert szerinte nem sok dolog változik, ha valaki betölti a 16 éves kort például.

Az EU zöld utat ad a közösségimédia-tilalmaknak

Egy hónapnak kellett mindezek után eltelnie, majd az EU végrehajtó szerve július közepén közölte: a tagországok saját, országos tilalmakat vezethetnek be a kiskorúak számára a közösségi médiában, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) keretében kiadott új iránymutatások szerint.

„Az életkor ellenőrzése nem egy olyan dolog, ami jó, ha van – ez abszolút elengedhetetlen” – mondta akkor a politico.eu portálnak Caroline Stage Olsen dán digitális miniszter, aki a Bizottság technológiai vezetőjével, Henna Virkkunennel együtt mutatta be az iránymutatásokat.

Az Európai Bizottság kiskorúak online védelmét célzó útmutatója azt hivatott biztosítani, hogy a platformokra Európa-szerte hasonló szabályok vonatkozzanak. Ezek ugyan csak irányelvek, nem kötelező érvényűek, de mérceként szolgálnak a cégek számára a követelmények értelmezéséhez.

Ami sokkal kézzelfoghatóbb viszont: 

egy életkor-ellenőrző alkalmazás tesztelésének kezdetét (Franciaországban, Görögországban, Spanyolországban, Olaszországban és Dániában) is bejelentették.

A magas kockázatú szolgáltatások, például pornóoldalak és online alkoholboltok esetében szintén javasolják az életkor ellenőrzését.

„Nehéz elképzelni egy világot, ahol egy gyerek bemehet egy üzletbe alkoholt venni, elmehet egy éjszakai klubba, csak úgy, hogy azt mondja, elég idős ehhez – nincsenek biztonsági őrök, nincs személyi-ellenőrzés, csak egy állítás: igen, elmúltam 18” – fogalmazott Stage Olsen, hozzátéve, hogy mindeközben „ez volt a helyzet online évekig”.

A MIRRI konferenciát hív össze

Lényegében a nulladik lépésnek tekinthető, hogy az ügyben szakmai megbeszéléséket kell tartani országon belül is. Ezt pedig meg is tette az informatizációs minisztérium (MIRRI). Az első ilyenre augusztus 14-én került sor, amin az állam, a rendőrség, az oktatásügy és a szakmai intézmények képviselői is részt vettek.

„Kinyitottuk Pandóra szelencéjet. Riasztó a gyerekek szituációja. A legfontosabb a korhatár következetes szabályozása az online térben, konkrétan a közösségi hálókhoz való hozzáférés limitálása és a korlátozás ellenőrzése” 

– idézte Jozef Mikloško gyermekjogi biztost a TASR.

Radoslav Štefánek, a MIRRI államtitkára és a kormány mesterséges intelligenciáért felelős biztosa hangsúlyozta, hogy a konferencia megoldási javaslatok megvitatásán túl jelzésértékű is.

„A kisebb országok, mint Szlovákia, rugalmasabban és gyorsabban reagálhatnak az AI gyerekekre jelentett kockázataira. Világos üzenetet akarunk küldeni a világnak, hogy ez számunkra fontos téma, és aktívan foglalkozunk vele” – fogalmazott Štefánek. 

Mi a baj a közösségi médiával és a kütyükkel?

Egyre több kutatás – és a tapasztalat is – azt mutatja, hogy a szociális hálók és az okoseszközök használata komoly kockázatokat hordoz: a figyelemzavartól és az alvásproblémáktól kezdve a kiberzaklatáson át egészen a pszichés terhekig.

Pavol Šedo, aki a Digitális Koalíció képviseletében vett részt a fent említett konferencián, arra figyelmeztetett például, hogy a virtuális világban elkövetett támadások gyakran nagyobb kárt okozhatnak, mint a fizikaiak.

„Vannak esetek, amelyek nemcsak szakmai segítség szükségességéhez vezetnek, hanem tragédiával végződnek. A társadalomnak tudnia kell, hogy a következmények valóban súlyosak, és nem szabad félvállról venni” 

– hangsúlyozta.

A szakértők egyöntetűen osztják azt a nézetet, hogy a korlátlan használat komoly sérülésekkel járhat – főként gyerekeknél.

„Van, hogy a szülő megnézi a gyereket, ahogy épp fára mászik, és azt mondja, hogy milyen nagy veszélyben van, mert mindjárt leesik és összetöri magát. És aztán ránéz a gyerekére, amikor a kanapén ül és telefonozik. Ekkor azt mondja, hogy na, most biztonságban van. Miközben pont az ellenkezője igaz! Pont akkor van nagy veszélyben” – mondta ezzel kapcsolatban Sikula Gábor pszichológus, a TANDEM vezetője, akivel a gútai Hajómalom Fesztiválon beszélgetett kollégánk, Vataščin Péter.

Hasonló véleményen van az oktatási miniszter is.

„A gyerekek olyan tartalmaknak vannak kitéve, amelyeket a szülők egyszerűen nem tudnak ellenőrizni. Ez a valóság. Egy 15 éves fiú vagy lány szülőként biztosan nincs esélyünk belenézni a csetjeibe, vagy megvizsgálni, mit nézett meg, és így tovább” – fogalmazta meg ő is a probléma egyik aspektusát. Hangsúlyozta: az aktuális cél, hogy az iskolákban megfelelő módon – prevencióval és segítségnyújtással is – kezeljék a helyzetet. 

Drucker úgy véli:

„Valójában nem iskolaügyi problémáról van szó, de az oktatási rendszer kénytelen reagálni rá.”