Bennlakásos roma iskola pécsi mintára

Pozsony. Nem nyugszanak a kedélyek Eric van der Linden minapi sajtónyilatkozata körül, amelyben az Európai Unió pozsonyi nagykövete kifejtette, hogy Szlovákiában önkéntes alapra épülő, bennlakásos módszerrel kellene megoldani az alapiskolás korú roma gyermekek iskoláztatását. Javaslatát élesen elvetette az Európai Roma Információs Központ, amely szerint erőszakkal szakítanák el a gyermekeket szüleiktől. Ezek után az Európai Bizottság sajnálatosnak és szerencsétlennek minősítette a diplomata nyilatkozatát, s megtiltotta neki, hogy e témakörben nyilatkozzon – közölte Reijo Kemppinen, a bizottság szóvivője.

Klára Orgovánová pozsonyi roma kormánybiztos lapunknak nyilatkozva kártékonynak nevezte a javaslatot: „Ezek a gyerkőcök olykor néhány napra, például erdei iskolába se akarnak kimozdulni hazulról, annyira kötődnek a környezetükhöz és családjukhoz. Jóvátehetetlen érzelmi sokkot okozna nekik a bennlakásos iskola.” Alexander Patkoló, a Szlovákiai Roma Kezdeményezés (RIS) elnöke szerint viszont a javaslat életképes, és ha minden érzékeny részletre odafigyelnek, akkor az eddiginél lényegesen eredményesebb lehet a roma fiatalok iskoláztatása, értékrendjének formálása és társadalmi integrációja. Ugyancsak támogatta a javaslatot František Guláš, a Szlovákiai Romák Szövetségének (RRS) elnöke. Lapunk megkeresésére Nataša Slobodníková, a KARI roma polgári szerveződés vezetője, a Besztercebánya megyei önkormányzat munkatársa kifejtette: „Hiába óvatoskodnak és fecsegnek a politikusok, magyar minta és részben tanterv alapján Zólyomban szeptembertől bennlakásos, nyolcéves, kísérleti gimnáziumot nyitunk a szegény cigány családokból származó gyermekek számára, akik roma nyelvet, kultúrát is fognak tanulni. Szociális munkásaink állandó kapcsolatot tartanak majd fenn a szülőkkel és a gimnázium pedagógusaival, valamint az ott tanuló gyermekekkel. Többször jártunk Pécsett, s valósággal felvillanyoztak bennünket az ottani Gandhi iskola tapasztalatai. Főleg az, hogy végzőseik jelentős része egyetemen folytatja tanulmányait. A kelet-európai országok közül a meglévő gondok ellenére Magyarországon gyarapodott leginkább a roma értelmiségiek száma, ez pedig minden másnál beszédesebb tény.” Martin Urmanič, a kisebbségi kérdéseket felügyelő pozsonyi kormányalelnök szóvivője érdeklődésünkre elmondta, hogy a javaslat minden részletre kiterjedő, alapos elemzést igényel, amelyre neves szakembereket kértek fel. (Sz. J.)