Az ország lakossága fél a háborútól – nem sokan vonulnának be katonának

Félelem a háborútól – a szlovákiai lakosok többsége aggódik

A bizonytalanság különösen a Progresszív Szlovákia szavazóit érinti, akik közül hetven százalék fél a háború kitörésétől. A koalíciós pártok támogatói körében negyvennégy százalék osztja ezt az aggodalmat. 

A nők valamivel jobban aggódnak Szlovákia közelgő háborús konfliktusba való beavatkozása miatt, mint az átlagos lakosság

 – nyilatkozta Mikuláš Hanes, az NMS ügynökség elemzője. A férfiak viszont megosztottak a kérdésben: ötven százalékuk aggódik.

Sokan inkább háttérfeladatokat vállalnának

A válaszadók fele állította, hogy kész lenne részt venni az ország védelmében egy esetleges támadás esetén. A legtöbben az ellátás, a sebesültek ápolása, vagy az infrastruktúra kiépítése terén segítenének, míg csupán hat százalék harcolna fegyverrel. Mindössze hét-hét százalék vállalná a kiberbiztonsági feladatokat, illetve a drónok irányítását. Hanes szerint ez világos jelzés:

A válaszadók többségét a közvetlen harctól eltérő támogató feladatok vonzzák.

A felmérés arra is rámutatott, hogy a lakosság szerint az állam nincs kellően felkészülve: hetven százalék elégtelennek tartja a jelenlegi védelmi intézkedéseket. A közvélemény elsősorban a védelmi infrastruktúrába történő beruházásokat, az óvóhelyek korszerűsítését és a polgári védelem iskolai oktatását várja. A kötelező katonai szolgálat visszaállítását leginkább a hatvanöt év felettiek támogatják, harminckét százalékos arányban.

Szlovákia a régió sereghajtója – más országok jóval elkötelezettebbek

A Globsec független kutatóintézet adatai szerint Szlovákiában csupán negyvenkilenc százalék válaszolta azt, hogy hajlandó lenne fegyvert fogni hazája védelmében. Ez jelentősen elmarad a szomszédos országokban mért adatoktól: Csehországban a megkérdezettek nyolcvanegy, Lengyelországban pedig nyolcvannégy százaléka vállalná ezt.

Szlovákia kivételt képez az egész régióban, mivel csak negyvenkilenc százalék harcolna a saját hazájáért

– mondta Katarína Klingová, a Globsec elemzője.

A háborús konfliktusok megítélésében is jelentős a különbség. Míg Szlovákiában az emberek ötvenkét százaléka szerint Ukrajnának a béke érdekében le kellene mondania területe egy részéről, Csehországban ezt csak harmincnyolc százalék gondolja így. Ez az eltérés Klingová szerint a társadalmak hosszú távú, eltérő hozzáállását mutatja Oroszországhoz és a biztonsági fenyegetésekhez.

Növekvő bizalmatlanság, gyenge információs ellenállóképesség

A szlovákiai lakosok közel harmada – pontosan harminckét százalék – Oroszországot nem ellenségnek, hanem stratégiai partnernek tekinti, és ez öt százalékpontos növekedést jelent az előző évhez képest. Ezzel párhuzamosan a hivatalos médiába vetett bizalom is alacsony: csupán minden ötödik válaszadó jelölte meg elsődleges információforrásként. Ezzel szemben a megkérdezettek több mint egynegyede inkább a családjától, barátaitól tájékozódik külpolitikai kérdésekben.

A szomszédos országok ezzel szemben erőteljesebb katonai felkészülést mutatnak. Litvánia már 2015-ben visszaállította a kötelező szolgálatot, Lettország és Horvátország pedig 2023-ban és 2025-ben követte a példát. Lengyelország 2027-től önkéntes kiképzést indít évente százezer ember részvételével, és célja egy ötszázezres hadsereg kiépítése. Ezzel szemben Szlovákia nem tervez hasonló lépéseket – Klingová szerint inkább ideológiai vita zajlik a védelem kérdésében, semmint stratégiai cselekvés.