Az EP elfogadta az új klímacélt, Szlovákiának is ideje felébrednie

Emellett érvényben maradnak a további klímacélok is, tehát hogy:

• az EU 2030-ig legalább 55%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok nettó kibocsátását az 1990-es szinthez képest;
• 2050-re pedig eléri klímasemlegességet.
   

Mivel az Európai Parlament álláspontja megegyezik az EU Tanácséval, így az úgynevezett háromoldalú egyeztetések (trialógus) az uniós klímatörvény véglegesítéséről várhatóan gyorsan lezárulnak.

Ez utóbbi az Európai Unió döntéshozatali folyamatának egyik szakasza, amikor az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa (a tagállamok kormányait képviselve) és az Európai Bizottság tárgyalnak egymással egy jogszabály végleges szövegéről. 

Harc a klímaváltozás ellen – engedményekkel

Az Európai Bizottság július elején terjesztette elő az új klímacélról szóló javaslatot, amelyet az európai környezetvédelmi miniszterek tanácsa már múlt héten elfogadott. Bár az eredetileg kitűzött cél számszerűen megmaradt, a tárgyalások során kialkudott, jelentős kompromisszumok miatt a végrehajtás körülményei enyhültek – ami egyes kritikusok szerint lassítja a gazdaság dekarbonizációjának ütemét, sőt magát a célkitűzést is fenyegeti.

Az egyik legfontosabb engedmény az úgynevezett nemzetközi karbonkreditek lehetősége. Ennek értelmében az uniós tagállamok 2036-tól a kibocsátásuk egy részét olyan projektek finanszírozásával kompenzálhatják, amelyek kibocsátáscsökkentést, vagy szén-dioxid-megkötést érnek el más – jellemzően szegényebb – országokban. Ilyenek például az erdőtelepítési programok, az esőerdők védelme vagy a megújuló energiaforrásokba történő beruházások. 

Ez lényegében azt jelenti, hogy a tényleges hazai csökkentési kötelezettség kb. 85 százalékra mérséklődik. 

A másik fontos engedmény az új kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS2) bevezetésének elhalasztása egy évvel, 2028-ra. Ez a rendszer fűtés és a közúti közlekedés kibocsátásait árazná be, ami bizonyos mértékű üzemanyag- és rezsiköltség-emelkedéssel járna együtt.

Az elfogadott javaslat emellett tartalmaz egy felülvizsgálati záradékot is, amelynek értelmében az Európai Bizottság kétévente újraértékeli a középtávú célok teljesítését, figyelembe véve a legfrissebb tudományos adatokat, a technológiai fejlődést, az EU nemzetközi versenyképességét, valamint az energiapiaci ártrendeket és azok hatásait a vállalatokra, valamint a háztartásokra is.

Az értékelés eredményei alapján az Európai Bizottság – ha szükséges – javaslatot tehet majd az uniós klímajogszabályok módosítására, ami magában foglalhatja a 2040-es cél módosítását is „az EU versenyképességének, jólétének és társadalmi egységének védelme érdekében”.

A V4 ellenzi

A 2040-es klímacél elfogadását a visegrádi négyek országai – Szlovákia, Magyarország, Lengyelország és Csehország – még az engedményekkel együtt is elutasították. Németország, Svédország, Finnország, Dánia, Spanyolország és Hollandia ellenben az eredeti, még szigorúbb szabályozást támogatták.

Tomáš Taraba szlovák környezetvédelmi miniszter korábban „ideologikusnak” nevezte a célkitűzést, hangsúlyozva: az nemcsak az ipar versenyképességét fogja gyengíteni, hanem a lakosság életszínvonalára is negatív hatással lesz.

Klímakoalíció: Ideje felébredni

A Klímakoalíció üdvözölte az EP döntését, és egyben felszólította a szlovák kormányt, hogy ne akadályozza a közös európai megoldásokat.

„Éppen akkor, amikor Brazíliában zajlik a globális klímacsúcs, az EU egyértelmű jelzést küld: folytatjuk az utat a szén-dioxid-semlegesség felé, amelyet legkésőbb 2050-ig kell elérni. A klímacélok tartalommal való megtöltése közös feladat, amelyhez minden uniós tagállamnak hozzá kell járulnia” – reagált az EP döntésére Dana Mareková, a Klímakoalíció koordinátora, hozzátéve: Szlovákiában is kiépült a jogi keretrendszer és rendelkezésre állnak az uniós források, hogy az átalakulás fokozatosan, rendszerszinten és mindenki javára – a lakosok, az önkormányzatok és a vállalatok érdekeit egyaránt figyelembe véve – menjen végbe.

„Nincs más út az életminőség javításához, mint a tervezett kibocsátáscsökkentés és az energiatakarékosabb, megújuló forrásokra épülő gazdaságra való átállás. 

Szlovákiának fel kell ébrednie abból az illúzióból, hogy fenn lehet tartani a fosszilis energiahordozóktól való függőséget, a politikai vezetőinknek pedig fel kell hagyniuk azzal, hogy felelőtlen gyerekekként viselkednek”

 – foglalt állást a Klímakoalíció. Mareková kiemelte: az uniós célkitűzés elérésében sokat segítene a régóta halogatott, szlovákiai klímatörvény elfogadása.