Az alkotmánymódosításról tárgyal a parlament – fogynak a koalíciót támogató ellenzékiek

33 felszólaló jelentkezett írásban a vitába, így eltart még egy ideig, míg sor kerül a szavazásra. A házirend szerint 20 percig szónokolhatnak az egyes képviselők, ha egy frakció képviseletében emel szót valaki, akkor pedig fél óráig. Ráadásul ezt követően szóban is bejelentkezhetnek a vitába.

Elsőként Boris Susko (Smer) igazságügyi miniszter szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy az alkotmány kulturális és etikai változásai nem ellentétesek a közös európai értékekkel. Vagyis igyekezett cáfolni azokat az aggodalmakat, amelyek szerint Szlovákia a változtatás után nem fog megfelelni nemzetközi kötelezettségeinek. 

Más véleményen van viszont több jogi szaktekintély, beleértve korábbi alkotmánybírókat.

A Smer képviselőiben ugyanakkor semmi kétség nincs a változtatások szükségességéről, még ha a párt képviselője, Ján Podmanický el is odázná pár nappal a módosítások életbe lépését. Az eredeti tervezetben az szerepel, hogy július 1-től legyen érvényes az új alaptörvény. A smeres politikus viszont szimbolikus okok miatt azt javasolta, hogy július 5-én, Cirill és Metód napján lépjen életbe, amennyiben a parlament megszavazza az alkotmánymódosítást.

A KDH „kegyeiért” esedezik minden oldal

A koalíciós pártoknak jelenleg nincs alkotmányos többsége a parlamentben. Vagyis ahhoz, hogy Fico alkotmánymódosítási terve sikeres legyen, szükségük van ellenzéki szavazatokra is.

A KDH-val és a Keresztény Unióval, amely a Szlovákia mozgalom listáján jutott a parlamentbe, meg is egyezett a kormány, de még nem egyértelmű, hogy kellő számban igent mondanak-e a változtatásokra. A KDH 10 szavazatot ígért a 11-ből, mert František Mikloško kizártnak nevezte, hogy a Smerrel módosítson alkotmányt. Ez így 12 plusz szavazat lett volna a koalíciónak, amely szűken elég lett volna, ha minden koalíciós képviselő igennel szavaz.

A nap közben azonban a KDH 10 támogató szavazata is eggyel csökkent: František Majerský is jelezte, hogy nem szavaz az alkotmánymódosítás egésze mellett, csak a KDH módosítójavaslatait támogatja.

Az ellenzéki pártok próbálják meggyőzni a többi kereszténydemokratát is, hogy ne támogassák az alkotmánymódosítást. Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia (PS) elnöke elnöke kijelentette, hogy a végsőkig érvelnek.

Így teszünk nyilvánosan, így teszünk a színfalak mögött is. Ez a szavazás szoros lesz, és továbbra is szilárd meggyőződésem, hogy ez a káros, szükségtelen alkotmánymódosítás nem fog átmenni a parlamenten

– jegyezte meg Šimečka.

A KDH-t az SaS is arra buzdítotja, hogy ne szavazzon. A párt képviselője, Martina Bajo Holečková szerint a keresztény értékek mellett állást foglalni nem lehet olyannal, aki rendszeresen szembemegy a tízparancsolattal.

„A Smer nem egy konzervatív és keresztény párt, hanem olyan emberek szövetsége, amely egy részének gondja van a törvénnyel” – mutatott rá Bajo Holečková.

Még a koalíció sem egységes

Ján Ferenčák, a Hlas képviselője sincs meggyőződve arról, hogy az alkotmánymódosítás jelenlegi formájában helytálló. Úgy fogalmazott, hogy ettől „nem lesz olcsóbb a kenyér, sem az üzemanyag”. Még mindig nem deklarálta, hogy támogatja-e szavazatával a változtatásokat.

Annyi biztos viszont, hogy saját indítvánnyal is előállt: javasolja, hogy a jövőben az alkotmánymódosításhoz kétharmados többségre legyen szükség a törvényhozásban, vagyis 100 szavazatra. Jelenleg háromötödös többség kell, azaz 90 képviselői szavazattal módosítható az alkotmány. 

A parlament alelnöke, Tibor Gašpar (Smer) úgy nyilatkozott, hogy ha esélytelenné válna az alkotmánytöbbség elérése, akkor a szavazást egészen szeptemberig odázhatják. Szavai alapján a Keresztény Uniótól 2, és a KDH-tól 10 szavazattal számolnak.

Mit mondanak a kereszténydemokraták?

Ján Horecký, a KDH képviselője magához ragadva a szót, kifejtette, hogy pártja nem akarja csorbítani az emberi jogokat, ellenben szeretné növelni az életminőséget. Szerinte ez egy olyan program, amely 35 éve része a kereszténydemokraták programjának és identitásának.

Sajnálja, hogy az a kérdés van fókuszban, hogy kivel változtatják meg az alkotmányt, és nem az, hogy mit változtatnak meg.

De mit is változtatnak?

Főleg kulturális és etikai kérdésekben eszközölt változtatást a kormányfő, de a módosító indítványok tovább tarkítják az elképzelést, mi kerüljön az alkotmányba újfent.

Az már a Robert Fico nevével fémjelzett eredeti javaslatban is szerepel, hogy Szlovákia két nemet ismer el: férfit és nőt. Az is az alaptörvény része lehet, hogy a nőknek és a férfiaknak egyenlő bérezésben kell részesülniük ugyanazért az elvégzett munkáért.

De azt is az alkotmányban rögzítené a kormány, hogy a gyermekek szexuális nevelését és oktatását csak a törvényes képviselő hozzájárulásával valósíthatják meg oktatási intézmények.

Horecký ezen finomítana, hozzátéve, hogy a gyerekek egészségére irányuló oktatás az általános edukáció része. Többek között azzal érvel, hogy például a biológia tanításának ez a szerves része, és ehhez nem kell a szülő belegyezése.

Az örökbefogadásra is kitér az eredeti elképzelés: 

eszerint egyedülálló személy csak kivételes esetben fogadhatna örökbe kiskorú gyermeket, ha az örökbefogadás a gyermek érdekét szolgálja.

És ha már a szülőség kérdése felmerült, Horecký még egy teljesen új pontot is bedobott: 

alkotmányosan tiltaná meg a béranyaság intézményét.

Az alkotmánymódosítást nehezményező jogászok viszont sokkal inkább a szuverenitásra és a nemzetközi szerződésekre vonatkozó részt kezdték ki. Úgy vélik ugyanis, hogy a megfogalmazás jogalapot teremt az Európai Unió értékeitől való eltávolodáshoz, sőt még az uniós jog elsőbbségi elvének érvényességét is kérdésessé teszi.

De az egyenlő bérezés kapcsán is vannak kétségeik, hiszen az alkotmány jelenleg is megtiltja bárki hátrányos megkülönböztetését. Vagyis a férfiak és nők közötti bérbeli egyenlőség alkotmányos szinten már jelenleg is biztosított – a gyakorlati intézkedések hiányoznak.

Az Európai Bizottság mindeközben a Sme hírportálnak megerősítette: intenzív párbeszédet folytatnak Szlovákiával az alkotmánymódosításról. Június 13-án a bizottság hivatalos levelet is küldött a releváns szerveknek, de a tartalmáról részletesen nem tájékoztattak.

Általánosságban emlékeztetünk arra, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben, beleértve az alkotmányos rendelkezéseket is

– idézte a sajtóorgánum az állásfoglalást.